Kedden érkezik Budapestre az IMF magyar misszióvezetője, Christoph Rosenberg az Európai Bizottság képviselőivel közösen, hogy tájékozódjon a költségvetéssel kapcsolatos fejleményekről.
Az informális látogatás nem része az IMF és az Európai Bizottság által nyújtandó elővigyázatossági pénzügyi segítséggel kapcsolatos hivatalos tárgyalásoknak, azonban segít előkészíteni a megbeszéléseket, amelyek a jövő évben indulnak.
Mint ismert, a Nemzetgazdaság Minisztérium november 17-én közölte, hogy az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében a kormány megkezdi a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről a Nemzetközi Valutaalappal. Egy nappal később Matolcsy György kezdeményezte hivatalosan az IMF és az Európai Unió Bizottságának Budapesten tartózkodó delegációjával egy új típusú pénzügyi megállapodás megkötését.
A kormány november végén a hivatalos IMF delegáció vezetőjének Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert nevezte meg, tagjai pedig Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke. A Magyar Nemzeti Bankot Simor András jegybankelnök, Karvalits Ferenc alelnök, illetve egyes részletkérdésekben az érintett szakértők képviselik majd.
Fellegi Tamás múlt héten az IMF tárgyalásokkal kapcsolatos elfoglaltságai miatt mondott le nemzeti fejlesztési miniszteri posztjáról, Orbán Viktor miniszterelnök ugyanerre hivatkozva tartaná a kormányban. Fellegi tárca nélküli miniszterként fogja irányítani tárgyalásokat.
Orbán Viktor miniszterelnök a Les Échos nevű francia gazdasági napilapnak adott múlt héten, csütörtökön megjelent interjúban beszélt a hamarosan kezdődő tárgyalásokról. Azt mondta: "4-5 milliárd dollár elegendő" lenne, miután Magyarország mindig képes volt magát a piacokról finanszírozni, még 2010-ben is, amikor az IMF-vel való viszonyt lezárta.
A Citi közgazdászai kormányzati információkra hivatkozva később azt mondták, 10-15 milliárd eurós hitelkeret lenne a megfelelő az ország számára. Ez az összeg elég nagy lenne ahhoz, hogy növelje a befektetők bizalmát és ez teljesen fedezné az ország teljes bruttó finanszírozási igényét, így a lejáró devizaadósságot (4,7 milliárd euró értékben), a lejáró forintadósságot (7 milliárd euró értékben) és az éves költségvetési hiányt (2,5 milliárd euró).