Korai még temetni a Malévot?

Nem egyedi az, hogy egy állam, tőkével segíti a gazdasági nehézségekkel küzdő légitársaságát. Ilyen folytatásos regényként is felfogható történet például az olasz Alitalia esete amely ellen például 2008-ban 300 millió eurós kölcsönkapcsán indított eljárást az Európai Bizottság.  Ez az eset azt is megmutatta, hogy egy ilyen elmarasztaló döntés nem jelenti azt, hogy azonnal lakat alá kerül a légitársaság, sőt olyannyira lehet élet utána, hogy az Alitalia azóta is létezik, kommentálta az Indexnek az Európai Bizottság döntését Érsek M. Zoltán légiközlekedési szakértő, azutazo.hu főszerkesztője.

Négy hónapot kaptunk

Mint ismert, hétfőn a bizottság közölte: jogellenesen kapott a Malév 2007 és 2010 között mintegy százmilliárd forintnyi állami támogatást, és egyben felszólította Magyarországot a pénz visszafizetésére. Jogellenesnek találta az Európai Bizottság a százmilliárd forintnyi, Malévnak nyújtott állami támogatást és felszólította Magyarországot ennek visszafizetésére, derült ki egy hétfői közleményből. A bizottság szerint a Malévnak  nyújtott a finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül. Az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján Cristina Arigho szóvivő elmondta: a magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a visszafizetés. Hozzátette: szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó. A kormánynak négy hónap áll rendelkezésére a jogtalan támogatás begyűjtésére.

Egy nagy segítség kellett volna

Érsek M. Zoltán emlékeztet, a bizottság korábban a több sikertelen reorganizációs és privatizációs kísérleten átesett Alitalia esetében is azt vette górcső alá, hogy a tőkeinjekció a közösségi jogokat megsértő, burkolt állami támogatásnak minősül-e. Az eljárás menetét és kimenetelét mi sem jellemzi jobban, minthogy az Alitalia már 2001-ben és 2004-ben is állami tőkeinjekcióval menekült meg az összeomlástól.

A főszabály viszont az, hogy aki egyszer már részesült állami szubvencióban, az tíz éven belül nem kaphat újabb összegeket. Más kérdés, hogy a Malév problémája éppen az, hogy egyszer sem stafírungozták ki annyira, hogy megfelelő tőkehelyzetben vegye fel a versenyt  az egyre élesebb európai küzdelemben. Nem véletlenül várták és tanácsolták sokan, hogy a sok kisszerű és csak ideig-óráig kitartó adomány helyett, egyszer tényleg tegye rendbe az állam a légitársaság tőkehelyzetét és eszközállományát, amire elvben 2004, hazánk Európai Uniós tagsága előtt mutatkozott a legjobb lehetőség. Ehelyett a legutóbbi privatizáció sem az előírt tőkeemelést hozott, hanem hitelfelvételt.

A görög példa

Szerinte az elmarasztalás utáni lehetőségeket jól jellemzi a bajban több önálló egységre bontott görög Olympic csoport esete, amelynél 2008-ban a bizottság úgy adott áldást a vergődő légicég privatizációjára, hogy korábban 850 millió eurónyi állami tőkeinjekciót minősített tiltottnak és amelyről pontosan tudta, hogy azt a légitársaság azt már nem fogja megfizetni. Az Olimpic Airlinesből 2009-ben lett, immáron privatizált  Olympic Air a IATA kódját és leszállási engedélyeit megtartva, kisebb útvonalhálózattal és karcsúbb vállalati struktúrával üzemelve ma is működik.

„Az Európai Bizottság elmarasztalása tehát nem jelenti azt, hogy a Malév sorsa megpecsételődött, ugyanakkor a napi üzemeléshez szükséges forrásokat közvetlenül már nem biztosíthatja az állam. Kérdés az is, hogy a légitársaság utód nélküli megszűnése esetén, a ferihegyi repülőtér privatizációja kapcsán tett ígéret be nem tartása, (ami piaci információk szerint burkoltan, egy onnan üzemelő légitársaság fenntartását jelentené), milyen plusz kiadásokkal járna. Egy biztos: a kormánynak még a bizottság mostani döntése után is marad ideje és játéktere a Malév sorsának meghatározására" - vélte a szakember.