Malév-csőd: rossz megoldás, de százmilliárdot ért

Azzal, hogy a Malévnak be kell szüntetnie a működését, jelentősen veszít a még a megmaradt értékeiből. A helyes megoldás az időben felismert csődvédelem lett volna- vélte Dr. Aszódi Ilona csődjogász. A csődvédelem külföldön is egy ismert és elfogadott forma, ilyenkor 60 – vagy bizonyos esetekben 120 napig mentesül a kifizetések alól a vállalat, és így a veszteségek minimalizálásával hajthatott volna végre reorganizációt.

Ennek során ki lehet emelni a cégből a még nyereséges vagy értékes részeket a hitelezőkkel megállapodva. Reorganizáció esetén mindenkinek engednie kell, hiszen a felszámolásból általában az összes fél rosszabbul jön ki.

Külföldön nem foglalkoznak azzal, hogy a magyar állam stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetnek tekinti a Malévet, a csődvédelem viszont nemzetközileg is érthető dolog. De már ezzel is elkéstek, az, hogy nem működik tovább a cég, a lehető legrosszabb megoldás- tette hozzá.

Kiss Dávid, a Bán, S. Szabó & Partners szakértője azt emelte ki az MTI-nek, így valószínűleg nem kell visszafizetnie tiltott állami támogatás miatti 70-100 milliárdos uniós büntetést. A tevékenység beszüntetésével a tiltott állami támogatásban részesített piaci szereplő kikerült a piacról, így az Európai Bizottság nagy eséllyel úgy ítélheti meg, hogy helyreállt a piaci verseny.

Kiss Dávid arról is beszélt, hogy egy új  állami tulajdonú légitársaság létrehozása, különösen ha más befektetőt is találnak hozzá, nem ellentétes az EU szabályaival, de a tevékenységét már nem lehetne állami pénzből finanszírozni. Arra külön felhívta a figyelmet, hogy a csődbe ment társaság vagyonelemei csak piaci áron kerülhetnek, ha kerülnek az új légitársasághoz, mert különben a tiltott állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiterjesztik az új légitársaságra, mint az előző jogutódjára.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!