Fog még fájni, hogy bóvlik lettünk
Annak ellenére, hogy az euróövezet folytatódó államadósság-válsága és a megnövekedett kockázatkerülés miatt komolyan megcsappant az érdeklődés a kelet-közép-európai államkötvények iránt, az Erste Group elemzői nem tapasztaltak olyan nagymértékű értékesítési hullámot, mint a Lehman Bankház csődjét követően 2008-ban.
Ez ugyan jó hír, azonban a régióban nagy a verseny a finanszírozási forrásokért, mi pedig a bóvli hitelbesorolásunk miatt hátrányba kerülhetünk a nyugati megtakarításokért folytatott versenyben.
Hátrányban leszünk
Mivel számos alap- és biztosítótársaság korlátozta befektetéseit az államokra vonatkozó hitelminősítések alapján, szűkebb lett azoknak az országoknak a köre, amelyekben befektethetnek. A Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia (amelyek mindegyike befektetés fokozatú besorolással rendelkezik) javára szolgálhat, hogy viszonylag jó minősítéssel, valamint alacsony szintű magán- és államadóssággal rendelkezik” – állapítja meg az Erste-tanulmány. Mi több hitelminősítőnél is bóvliban vagyunk, így ezért csak drágábban tudjuk megoldani a finanszírozást.
Ez Erste abból a feltételezésből indul ki, hogy a régiós kormányok nem szándékoznak az állami vagyon értékesítéséből bevételhez jutni. Ebben az esetben a 6 közép-kelet európai országnak 2012-ben mintegy 35 milliárd euró új adósságot kell kibocsátania – állapítja meg a jelentés. (A finanszírozási kilátásainkról részletesen ebben a cikkünkben írtunk, szájbarágónkat itt olvashatja.)
Az euróövezet 300 milliárd eurós nettó kötvénykibocsátásával összevetve a kelet-európai országok államháztartásainak finanszírozási igénye viszonylag alacsony, áll a jelentésben.
A hat közép-kelet európai ország kormányainak 72 milliárd euró adósságot kell törleszteniük, ami átlagosan a GDP 8 százaléka. Az ezen országok által kibocsátott állampapírok bruttó értéke eléri a 107 milliárd eurót (ez tehát a lejáró adósságok és az idei költségvetési hiányok finanszírozását biztosító ugynevezett nettó kibocsátások együttes összege).
A kibocsátott állampapírok nettó értékének körülbelül felét külföldi szervezetek, például befektetési és nyugdíjalapok és biztosítótársaságok finanszírozzák. Mindent összevetve az Erste Csoport elemzői azt várják, hogy a hazai pénzintézetek állampapírok iránti kereslete a GDP 1,5 és 2,5 százaléka között mozog majd a közép-kelet európai országokban, amely az előrejelzett költségvetési hiány, tehát a nettó kibocsátás harmadát-felét fedezi. A fennmaradó részt várhatóan külföldi szervezetek finanszírozzák.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
