Beperelte a libagyár az állatvédőket

A Hungerit verziója

Állításuk szerint a Négy Mancs (németül Vier Pfoten) 2006 óta kísérte figyelemmel a céget, és 2008 nyara óta határozott kampányt és lobbitevékenységet indított ellenük állatkínzás miatt, vagyis mert tömött libát vágtak, és azt értékesítették.

Szerintük a Négy Mancs megígérte nekik, hogy leveszi őket arról a feketelistájukról, amit eljuttatnak azokhoz a német nyelvterületen dolgozó kereskedőkhöz, akik így az erkölcsileg kifogásolható cégek termékeit nem vásárolják. 2008 szeptemberétől 2009. január 1-ig a Hungerit nem vágott tömött libát, azonban a Négy Mancs továbbra sem volt hajlandó levenni őket a listáról, ráadásul kommunikálni sem volt hajlandó velük. Mivel az üzemjelük (HU 110) rajta van a feketelistán, nem csak a tömött libát, hanem egyáltalán semmilyen terméküket sem tudják német nyelvterületen értékesíteni, ideértve a húslibát és -kacsát, illetve a csirkét, panírozott termékeket is.

Elmondták, hogy emiatt a Hungeritet közvetlen anyagi kár érte, gyártósorokat kellett átállítania, és több szakdolgozót is el kellett bocsátania. "2009 januárja óta négy hónap kihagyás után újra vágunk kövér libát. Nem tervezzük , hogy ezt a tevékenységet megszüntetjük" – mondták, mivel Európában nem csökkent a baromfitermékek iránti kereslet.

A napokban várható a próbaper első tárgyalási napjának kitűzése. A per célja az, hogy a bíróság állapítsa meg a jó hírnév csorbulását, illetve a közvetlen kár okozását, valamint hogy elérjék, hogy levegyék őket a listáról (amennyiben leállnak a libatöméssel). Vissza kívánják szerezni a német piaci területeiket, de mivel a német társadalom nagyon érzékeny az állatkínzásra, ezért egyelőre nem tudják, amíg az üzemjelük rajta van a listán.

A Hungerit azt is állította, hogy a javaslatukra Magyarországon bevezették, hogy megjelölték, ha a termék tömött állat húsából származik. Az 1922-ben alapított szentesi baromfifeldolgozó cég szerint az Európai Unióban több országban is lehet libát tömni – fokozott ellenőrzés mellett  –, mégis leginkább ellenük irányul a Négy Mancs lobbitevékenysége.

Tóthné Kecskés Mária, a Hungerit Zrt. belkereskedelmi és marketingigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a német piacon elveszített keresletet leginkább a spanyol, a portugál, a szlovák, a cseh és a japán piacokon próbálják visszaszerezni. Hozzátette, hogy a vállalat Magyarország legnagyobb baromfieldolgozója: idén 57 ezer tonna húst (főként csirkét, libát és kacsát) vágtak. Kifejtette, hogy libamájban jelentős a cég: a világ libamáj-kereskedelmének 80 százaléka Magyarországról származik, főleg két nagy cégtől, melyek egyike a Hungerit. A libamájat leginkább Franciaországba, Hollandiába, Olaszországba és Japánba exportálják.

A baromfifeldolgozó képviselői elmondták, hogy az Európai Unióban több országban is lehet libát tömni fokozott ellenőrzés mellett, például Franciaországban, Bulgáriában, Spanyolországban, Belgiumban és Magyarországon, szerintük mégis leginkább a magyar Hungerit irányul a Négy Mancs lobbitevékenysége.

A levágott libák tollát egyébként eladják. A Négy Mancs ez ellen is felszólalt, legutóbb az amerikai North Face ruházati vállalatnál, azt állítva, hogy annak beszállítói olyan magyar gazdaságok, ahol az állatokat májuk miatt erőszakosan túltáplálva, mesterségesen hizlalják, és az innen kikerült alapanyag kínzás eredménye.

A Négy Mancs verziója

Megkerestük az állatvédőket, akik a történteket másképp fogalmazták meg. A legfontosabb különbség, hogy nem a magyarországi Négy Mancs, hanem a bécsi Vier Pfoten International vezeti a kényszertömés elleni kampányt. Marcus Müller, a Vier Pfoten kényszertömés és tolltépés elleni nemzetközi kampányainak vezetője elmondta, hogy tudomásuk szerint már a tömés elleni lobbizás kezdete előtt sem voltak megtalálhatóak a Hungerit egyéb termékei a kacsa- és libahúson kívül a német szupermarketekben. Szerintük a Hungerit egyéb termékeire a német és osztrák piacon – legalább is ami a kiskereskedelmet illeti –, nincsen nagy kereslet, és ma elvétve akad olyan üzletlánc, ami veszi a Hungerit baromfitermékeit.

Müller szerint a német kiskereskedelmi szektor azok után, hogy különböző magyar vágóhidak liba- és kacsahús megjelölésénél manipulációt derített ki, úgy döntött, hogy nem vásárol többé víziszárnyashúst az olyan vágóhidaktól, amelyek hízott liba, illetve hízott kacsamájat állítanak elő. A szupermarketek is megelégelték, hogy rosszabb minőségű, elzsírosodott húst vásárolnak a kényszertöméses hízlalásból, pedig azt kiváló minőségű áruként adták el nekik. A német kiskereskedelem döntése egyébként nem csak a magyar, hanem a francia vállalatokat is megviselte. A német PHW csoportot különösen érintette ez a döntés, mivel részesedése volt a Hungeritben: a német cég akkoriban a Vier Pfoten kényszertöméssel foglalkozó vállalatok információs listáján fel volt tüntetve, mint a Pannon Lúd Kft. és Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozó Zrt. egyik tulajdonosa.

„Az a kijelentés, hogy a Hungerit gyártósorokat állított volna le, nem bizonyított, ugyanígy az sem, hogy dolgozókat bocsátott el" – jelentette ki Miller, aki szerint a Hungerit igazgatója még az újságoknak is kifejtette, hogy elsősorban a kimagasló takarmányárak, valamint az erős forint miatt került rossz gazdasági helyzetbe a vállalat. „Az állítólagos kritikák tetőzése közepette a Hungerit még új dolgozókat is keresett, és terjeszkedett" – tette hozzá. A kérdés szerintük inkább az, hogy milyen veszélyes spekulációk vihették a Hungeritet anyagi nehézségekbe, és mennyi céges vagyon veszhetett így kárba. „Véleményünk szerint, a Hungerit problémáira valamilyen bűnbakot kerestek, és a Négy Mancs Alapítvány pont kapóra jött" – mondta Müller.

Állításuk szerint a Vier Pfoten 2011 novemberében levélben újra felajánlotta a Hungeritnek, hogy felkerülhet az úgynevezett pozitív listára, viszont ennek egyértelmű feltételei vannak, amiknek a Hungerit sem 2008-ban, sem azóta nem felelt meg, mivel nem függesztették fel teljesen a hízottmáj-termelést.

A Vier Pfoten szerint a Hungerittel megbeszéléseik alatt látszólag megegyeztek arról, hogyan jelölik meg a kényszertöméssel hizlalt kacsák és libák húsát, valamint egyéb termékeiket, viszont a Hungerit Nyugat-Európában – ahol ez a legfontosabb lett volna – egyetlen darab kényszertöméssel előállított terméket sem jelölt meg, és ha egy-egy termék ki is jutott a nyugati piacra, az is csak magyar nyelvű szöveggel volt ellátva. „Véleményünk szerint a megjelölés Magyarországon is csak elégtelenül lett végrehajtva, és félrevezető fogalmazással, amik nem feleltek meg a megegyezésnek" – szögezte le Müller.

A Vier Pfotennél elmondták továbbá, hogy nem igaz, hogy csak a magyar termelők ellen kampányolnak. Komoly felháborodást keltett például az, amikor a francia hízott májat is kilistázták a piacaikról, de aktívan lépnek fel a kínai hízottmáj-ágazat ellen is, és megpróbálják megakadályozni, hogy Kína engedélyt kapjon az Európai Unióban a libahús kereskedelmére. „Ellentétben a híresztelésekkel: a magyar termelők libahúsa Németországban, Ausztriában és Svájcban majdnem minden szupermarketben kapható, sőt, sokszor a Négy Mancs logójával van ellátva, és a magyar kacsa- és libahústermelők több mint fele együttműködik velünk. A Hungerit úgy tesz, mintha az maga a »Magyar Baromfiipar« lenne, valójában csak egy termelő a sok közül. A nyugaton kedvelt zabosliba illetve húsliba termelésben pedig csak egy törpe" – mondta Müller.

Müller kifejtette, hogy a Vier Pfoten még nem kapott értesítést arról sem, hogy pert indítottak ellenük, nemhogy kitűzik az első tárgyalási napot, csak híreszteléseket olvastak, „de azokból volt már elég az évek során a kampány kezdete óta, viszont per egy sem".

Budai Gyula, az ügyészség és a GVH is rászállt a Négy Mancsra

Az elszámoltatási kormánybiztos tavaly augusztusban vizsgálatot indított a Négy Mancs működését illetően, melynek elsődleges célja annak áttekintése, hogy a Négy Mancs alapítvány gazdálkodása megfelel-e az érvényben lévő jogszabályi rendelkezéseknek, valamint az, hogy tisztázza az alapítványnak nyújtott állami támogatások felhasználásának jogszerűségét. Szeptemberben a Főváriosi Főügyészség is vizsgálni kezdte az alapítvány működésének törvényességét.

„Habár a kormánybiztos úr hatásköre az őt kinevező kormányzati határozat alapján megítélésünk szerint nem terjed ki a Négy Mancs Alapítvány vizsgálatára, kérdései eddig is megválaszolásra kerültek. A kérdés szerintünk az, hogy Budai úr MAGOSZ-igazgatói pozíciója mennyire befolyásolja az ügy kezelésének a módját. A másik kérdés az, hogy vajon nem az adófizetők pénzét pazarolja-e egy olyan ügyben, amely nem tartozik a hatáskörébe" – reagált a fejleményekre Müller, és hozzátette: „Budai Gyula kérdésekbe csomagolt valótlanságokat terjeszt, amely nem elfogadható egy ilyen pozícióban lévő embertől, ezért jóhírnevünk megvédése érdekében jogi lépéseket kell terveznünk emiatt a manipuláló, hamis információkat terjesztő gyakorlat miatt".

A Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálja a Négy Mancsot. A kormánybiztos továbbá arra is kíváncsi, hogy milyen az üzleti kapcsolata a Négy Mancsnak az osztrák tulajdonú Human Dialog Kft.-vel. Utóbbira azért várt választ Budai, mert tudomása szerint a kft. működésihitel-jellegű kifizetésként több mint 45 millió forintot utalt át az alapítványnak az utóbbi években. Szerdán a Human Dialog Kft. képviselője levélben kereste meg Budait, és cáfolta, hogy alapítványoknak utalna át pénzt. Ugyanakkor elismerte, hogy a Négy Mancs rendszeres megrendelője volt a cégnek.