Nem úsztuk meg, büntet az EU

Az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik – közölte kedden Brüsszelben a dán EU-elnökség.

Olli Rehn pénzügyekért felelős uniós biztos a döntés utáni sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a pénzügyminiszterek elfogadták a bizottság Magyarországgal kapcsolatos mindkét javaslatát. Ezek szerint azt várják el, hogy idén 0,5 százalékos pótlólagos költségvetési intézkedéscsomagot hajtson végre a kormány és jövőre is pótlólagos intézkedéseket várnak el annak érdekében, hogy az elvárt 3 százalékos szint alá csökkenjen a költségvetés hiánya.

A kohéziós alap 2013-as kötelezettségvállalásainak részleges felfüggesztéséről szóló bizottsági ajánlást is elfogadták az EU pénzügyminiszterei. Rehn azt is hozzátette, hogy ha a kormány meggyőző intézkedéseket fogad el, akkor júniusban automatikusan visszavonják a szankciót - írja a portfolio.hu.

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsának, az Ecofinnak az ülésén  – az Európai Bizottság február 22-i javaslata alapján –  lényegében arról döntöttek, hogy 2013-tól befagyasztanak csaknem félmilliárd, egészen pontosan 495 millió eurónyi (145 milliárd forintnyi) kohéziós támogatást, miután az ország 2004 óta nem tudja a GDP 3 százaléka alá vinni az éves költségvetési hiányát. A pénzt olyan fejlesztésektől lehet elvonni, amelyekről még nem született brüsszeli döntés, függetlenül attól, hogy elindultak-e vagy lezajlottak-e már – mint például a Margit híd felújítása –, vagy sem.

Matolcsy boldog

Matolcsy György szerint a magyar nemzeti érdekek és az európai uniós értékek szempontjából egyaránt ésszerű megoldás született Brüsszelben. A nemzetgazdasági miniszter szerint a döntéssel megszűnt az országgal szembeni kettős mérce. Az ülés után újságíróknak nyilatkozva a nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik.

"Első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az EU-tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdekei mellett" - fogalmazott Matolcsy. Hozzátette: az ésszerű megoldás megszüntette a Magyarországgal szemben sokak által alkalmazott kettős mércét is. 
Úgy vélte, az ülésen elismerték azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország az államadósság csökkentésében, a szigorú költségvetési politikában, az EU-átlag fölötti gazdasági növekedésben és a bővülő foglalkoztatásban elért.

Majdnem megúsztuk

A Reuters korábbi értesülése szerint az Európai Unió pénzügyminiszterei azt vették fontolóra, hogy elhalasztják a Magyarországnak járó kohéziós források felfüggesztéséről szóló döntést júniusig – írta a Portfolio.hu. Az értesülés meglepetést okozott,  hiszen az előzetes hírek arról szóltak (és ezt a magyar fél is elkönyvelni látszott), hogy az uniós pénzügyminiszterek már a mai ülésükön döntenek a források átmeneti felfüggesztéséről, végül pedig ez is történt. Az MTI úgy tudja, hogy Ausztria és Németország túl keménynek tartotta a túlzottdeficit-eljárás alapján kiszabandó büntetést.

Az MTI korábban azt írta, hogy az előre tervezettnél jóval hosszabb vitát folytattak az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei hétfőn a Magyarország ellen túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárás keretében. Diplomáciai források szerint négy tagállam azt szerette volna elérni, hogy legalább a felfüggesztésről szeptemberre halasszák a döntést. Állítólag Nagy-Britanniáról, Lengyelországról, Ausztriáról és Csehországról van szó. Más források szerint Németország is hajlik erre a megoldásra, míg az Európai Bizottság kitart a javaslat mellett.

A spanyoloknak engedtek

A döntést megelőzően hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek megengedték, hogy a spanyol költségvetés hiánya majdnem egy százalékponttal magasabb legyen a tervezettnél. Madrid a GDP 4,4 százalékában meghatározott deficit helyett így a hiány 5,3 százalékot is elérhet, igaz, a spanyol kormány 5,8 százalékot prognosztizál. A hétfői döntés után ismét felerősödtek azok a vélemények, hogy ha Brüsszel egyenlő mércével mér, akkor nem kellene ilyen radikális döntést hoznia Magyarország ellen.

Az osztrák pénzügyminiszter, Maria Fekter kedden azt mondta: kétlépcsős megközelítés lenne helyes Magyarország esetében, tehát büntető intézkedésről csak akkor kellene dönteni, ha a magyarok nem teszik meg időben a szükséges lépéseket.

Az Európai Bizottság szóvivője a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján visszautasította azt a feltételezést, hogy a végrehajtó szerv nem egyforma szigorral kezelné a tagállamokat. Amadeu Altafaj Tardio leszögezte: minden tagállammal ugyanazon normák alapján bánnak, következetesen alkalmazzák a túlzott deficitre vonatkozó szabályokat. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországot már többször ajánlásokban figyelmeztették a hiány leszorításának fontosságára, és a korrekciós határidőt 2011-ben határozták meg, míg Spanyolország esetében későbbi határidőt tűztek ki az uniós deficithatár elérésére.