További Magyar cikkek
Felszámolják az Emfesz Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t – tudta meg a Gazdaság.hu. A felszámolásra irányuló kérelmet tavaly augusztus 16-án nyújtották be. Tekintettel az „ügy tárgyi súlyára” és a szükséges szakértelemre a bíróság az elektronikus kijelölési rendszertől eltérően jelölte ki a TM – Line Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Zrt.-t. Az adóssal szembeni követeléseket negyven napig lehet benyújtani.
A felszámolás megindítása furcsa módon esik egybe azzal az időszakkal, mikor ítélet várható a Moszkvai Kereskedelmi Kamara választott bíróságától. Kedden jelent meg a hír arról, hogy várhatóan március 20-a és 30-a között hirdeti ki a Moszkvai Kereskedelmi Kamara választott bírósága a RosGaz AG a magyar Emfesz tulajdonjogát firtató keresetére hozott ítéletét. Azt a döntést a Napi Gazdaság keddi cikke szerint a magyar jog is elismeri.
Az Emfesz tulajdoni jogállásáról a Kúria februárban hagyta jóvá a tavalyi másodfokú ítéletet, amely szerint Góczi István ügyvezetőnek nem volt joga eladni (egy dollárért) a cég tulajdonjogát a svájci bejegyzésű RosGaznak − a régi-új tulajdonos ciprusi Mabofi Holdingstól kapott tejhatalmú megbízás ugyanis elidegenítésre nem vonatkozott. A februári ítélet szerint − amely lényegében visszahelyezte a Mabofit az Emfesz tulajdonosi szerkezetébe − ha egy külföldi bíróság más döntést hoz az Emfesz cégjegyzéki adatairól, akkor az lesz a mérvadó.
Februárban Góczi úgy fogalmazott, hogy ez azt jelenti, hogy a magyar bíróság tisztában van a Moszkvában folyó, az ügyel kapcsolatos eljárás tényével, és ha ott döntés születik, azt tekintik itthon is jogosnak. A történetnek azonban valójában csak elvi jelentősége van, gyakorlati nincs. Az Emfesz ugyanis egy gázkereskedelmi engedélyétől megfosztott, üres cég, ráadásul egy svédországi választott bírósági döntés szerint 500 millió dollárt kellene visszafizetnie a Mabofinak, amit azonban Góczi István szerint a korábbi tulajdonos már kivett a cégből.
Kacskaringós utakon
Az Első Magyar Földgáz és Energiaszolgáltató sorsát megalakulása óta rejtélyes ügyletek, személycserék és perek veszik körül. Az erősen gázfüggő Magyarországot nyolcvan százalékban Oroszország látja el, a Gazpromtól hosszú távú szerződéseken keresztül 2004-ig a Mol vásárolta a földgázt, az üzletágat később az E.on vette át. A Gazprom mellett azonban már a 90-es évek elején is jelen voltak kisebb - általában ukrán-orosz tulajdonosi hátterű - szereplők, először az O&G tulajdonolta Eurobridge, majd a svájci Bothli Trade és végül az Emfesz. Ez utóbbi 2005-től átvette az egész üzletet, sőt az elsők között élt a 2003-as gáztörvény lehetőségeivel, és már nem csak az E.on-nak, de közvetlenül a fogyasztóknak is értékesíteni kezdett. A kis szereplők valójában éppúgy a Gazprom érdekeltségébe tartoznak, a konccal az ukrán politikát köti magához az orosz állami óriásvállalat.
A tíz százalékkal olcsóbb gázt szolgáltató Emfesz viharos gyorsasággal tarolta le a piacot, néhány év alatt a magyar fogyasztók több mint 20 százalékát kötötte magához. Ezzel azonban nehéz helyzetet teremtett: stratégiailag fontos céggé vált, így míg elődeinek sorsa az aktuális orosz-ukrán hatalmi harcok függvénye volt, addig az Emfeszt nem lehetett csak úgy lecserélni. A cég a szlovák, lengyel, és magyar fogyasztóknak az ukrán tárolókból érkezett türkmén földgázt kínált, amit a türkménektől a Gazprom egyik leánya vásárolt és adott tovább az ukránoknak, akik aztán többek közt nálunk értékesíthették. Ukrán részről először az Itera nevű cég volt a közvetítő, őket az Eural Trans Gas váltotta, amely később RosUkrEnergo néven működött.
Az Emfesz tulajdonosa Dimitrij Firtas volt a cipruson bejegyzett Mabofi cégen keresztül, vagyis az ukrán üzletember lényegében saját cégei között adta vette a gázt. Egészen 2009-ig, ekkor ugyanis a szokásos év végi orosz-ukrán gázelszámolási vita odáig fajult, hogy a Gazprom három hétre leállította a gázszállítást Ukrajna felé. A megoldást JuliaTyimosenko ukrán elnök és Putyin találkozója hozta meg, ahol többek közt arról is a döntöttek, hogy a RosUkrEnergot kiszedik a rendszerből. Ezzel azonban az Emfesz ellátása is veszélybe sodródott, a cég bedőlésének lehetősége reális volt.
Egy dollárért
Ekkor Góczi István az Emfesz vezérének volt egy felhatalmazása még 2004-ből, miszerint szabadon járhat el a tulajdonos Mabofi nevében a céget érintő bármely ügyben. Góczi ezt a felhatalmazást felhasználva - a Mabofi tudta nélkül - eladta az Emfeszt mindössze egy dollárért egy RosGas nevű, bizonytalan hátterű cégnek. A tranzakciót a magyar cégbíróság alig néhány óra alatt bejegyezte, a Magyar Energiahivatal pedig egy nap alatt jóváhagyta. A Mabofi ezután megtámadta a cég eladását jóváhagyó energiahivatali határozatot, és meg is nyerte a pert: az Energiahivatalnak újra kell vizsgálnia a kétes tranzakciót. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrány okozásának megalapozott gyanújával indított nyomozást az adásvételi szerződéssel kapcsolatban.
A RosGas-on tulajdonában álló Emfesznek ismét lett gáza, de ezt már ugyanúgy az E.Ontól kellett megvennie, mint versenytársainak. Góczi akkor úgy nyilatkozott: a költséghatékonyság miatt ez nem okoz gondot az Emfesznek, és a 2008-as nyereség után 2009-re is szép évet várnak. Utólag azonban kiderült, az év már akkor is csak a mérleg kozmetikázásával lett nyereséges, a vezér egy 52 milliárdos tételt hallgatott el.