Izsó
20 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

600 milliárdos megszorítást ígér a kormány

2012.04.23. 14:21 Módosítva: 2012.04.23. 16:28
Közzétette és Brüsszelbe is elküldte a kormány a konvergenciaprogramot és a hozzá készített új Széll Kálmán-tervet. A dokumentum szerint jövőre, főleg az adóbevételek növelésével, 600 milliárdos kiigazítást csinál a kormány. A telefonadó már idén jön, januártól biztosítási és csekkadót fizetünk, jövő júliustól jön a dugódíj és az e-útdíj.

A magyar kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a konvergenciaprogramot és az új Széll Kálmán-tervet (pdf). A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint ezzel a programmal az ország eleget tesz az EU Tanács ajánlásának, „így hazánk 8 év után először kerülhet ki a túlzott deficit eljárás alól”.

Furcsa időzítés

A kormány lépésének időzítése első ránézésre meglepő: Orbán Viktor a ma délutáni előadása után kedd délelőtt találkozik Brüsszelben José Manuel Barrosóval. Az általános várakozás az volt, hogy a megbeszélés után, a brüsszeli vélemények figyelembe vételével készül el a terv, ám az NGM és a kormány megelőzte ezt. Ennek ugyan lehet az az üzenete, hogy a miniszterelnök kész csomagot vigyen magával az uniós tárgyalásra, de lehet olyan negatív brüsszeli olvasata is, hogy a magyar kormány a tervezéshez nem várta meg az uniós egyeztetést.

A közlemény szerint a Széll-tervvel 2011-ben a kormány olyan átfogó strukturális reformprogramot indított el, amely révén az elmúlt egy évben „sikeres pénzügyi és költségvetési konszolidációt ért el. A költségvetésben a trendforduló már bekövetkezett, a kormány hosszú távon fenntarthatóvá tette az államháztartás egyensúlyát”.

Akár 665 milliárdba is fájhat

„2012-ben az első Széll Kálmán-terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét, ez 83,4 százalékban teljesült" – írta közleményében a minisztérium. Az új terv 2012-ben további 150 milliárd forinttal tervezi javítani a költségvetés egyenlegét.

A kormány 2013-ban mintegy 600 milliárd forinttal (567-665 milliárd forinttal) javítja az államháztartás helyzetét. Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2 százalékot, 2013-ban a GDP 4 százalékát elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre, írja az NGM közleménye (ez azért furcsa, mert a brüsszeli elvárás ennél kisebb, tehát úgy tűnik, a kormány már most tartalékol a rosszabb időkre).

Adó, adó, adó

A dokumentum beszámol a tervezett új adókról is. Ahogy a Die Welt online kiadása megírta, tényleg 2 forint lesz percenként a távközlési adó, és ugyanennyi terheli majd az sms-t és mms-t küldőket is. A Brüsszelbe elküldött dokumentum szerint az adónemet már ez év közepén bevezetné. „Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött sms/mms után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben várakozásaink szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten”.

A csekkadó a korábbi információknak megfelelően 0,1 százalékos, vagyis egy ezrelékes lesz. Az adó elkerülésének visszaszorítása érdekében az adó bevezetésével párhuzamosan „sor kerül az elektronikus fizetésre ösztönző adóelemek és intézkedések bevezetésére”. Az adó bevezetéséből 130-228 milliárd forint bevételt várnak. A 130 milliárd forintos bevétel eléréséhez az adó tranzakciónkénti értékét 30 000 forintban maximálják.

Jövőre általános biztosítási adót is bevezet a kormány, ami alól csak az életbiztosításokat mentesíti (az öngondoskodás támogatásának jegyében). A vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot kívánunk meghatározni, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30 százalékos kulcs kerül bevezetésre. Az átalakításból – a különadó mértékének megfelezésével számoló alap forgatókönyvünkhöz képest – 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány.

Megszűnik az energetikai szektor különadója, ami tavaly 99 milliárdot hozott a költségvetésnek, de az energetikai szektor nem mentesül az extraadók alól. „A jelenlegi 8 százalékosnál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, ami a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra került kivetésre” – írja az előterjesztés; ráadásul az adónemet „egyes további közműszolgáltatásokra” is kiterjesztik. Ezt az adót az energetikai különadóvel együtt kivezetni tervezték, sőt, eredetileg már 2011-ben megszüntették volna.

E-útdíj: irreális elvárások

A konvergenciaprogram szerint „közvetetten a költségvetési kiadásokat érinti az e-útdíjból tervezett bevételek emelt szintű indítása 2013 közepétől”. Ennek az NGM által elvárt költségvetési hatása már jövőre, félév alatt 75 milliárd forint lenne, miután a dokumentum szerint „a többletbevétel éves összege 150 milliárd forintot kell, hogy elérjen”.

Ez azonban teljesen irreális elvárás a szakmai szereplők számításai és a korábbi, birtokunkba került kormányzati dokumentumok szerint. A fejlesztési minisztérium februárban készített kormányelőterjesztése szerint – amely még 2014 eleji bevezetéssel számolt – a rendszer kiépítése 50 milliárdba kerülhet, és az e-útdíj az első teljes évben csak 110 milliárdot hozhat az államnak.

A konvergenciaprogram szerint jövő júliustól vezetnék be a fővárosban is a dugódíjat, valamint a dokumentum szerint „a kormány támogatja az elektronikus jegyrendszer EU-s forrásokból való kiépítését a jegy- és bérletbevételek emelkedése érdekében”. Részletek az út- és dugódíjról >>

Majd jövőre

A magyar gazdasági idei növekedése az új NGM-becslés szerint 0,1 százalék lesz, 2013-ban 1,6 százalékra, majd 2014-ben és 2015-ben 2,5 százalékra várnak. A GDP-arányos hiánycél 2012-ben továbbra is 2,5 százalék, 2013-ban 2,2 százalék, 2014-ben 1,9, majd 2015-ben 1,5 százalék, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökkenve 73 százalék alá kerül 2015-ig.

Az export a GDP százalékában a 2012-es 4,7 százalékról 8,8-ra fog visszaemelkedni (2011-ben 8,4 százalék), ami azt sejteti, hogy a németeknek sokkal jobban fog menni a kormányzati várakozások szerint.

 Az államháztartás pozícióját befolyásoló intézkedések milliárd forintban
   2012  2013
 Költségvetési szervek, fejezeti és egyéb központi kezelésű előirányzatok kiadásainak mérséklése  44,7  44,7
 Gyógyszertámogatási kiadások csökkentése  10,0  40,0
 Helyi önkormányzati alrendszer egyenlegjavulása  60,0  90,0
 Távközlési szolgáltatási adó bevezetése  30,0  52,0
 Fordított általános forgalmi adó bevezetése a mezőgazdaságban  10,0  15,0
 E-útdíj emelt szintű indítása  0,0  75,0
 Nagyvárosi tömegközlekedés központi költségvetési támogatásának csökkentése  0,0  10,0
 Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére nyújtott központi költségvetési támogatás megszűntetése  0,0  25,2
 A többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátási kötelezettségeinek módosítása  0,0  20,0
 Pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése  0,0  130,0-228,0
 Energiaszolgáltatók jövedelemadójának fenntartása, bővítése  0,0  55,0
 Biztosítókat terhelő jelenlegi ágazati adók összevonása, átalakítása  0,0  15,0
 Kisadók megszüntetése  0,0  5,0
 Összesen:  155  567-665

Az NGM szerint biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP arányos államháztartási hiány, ennek eredményeképpen pedig tovább csökken az államadósság mértéke. Ez a program azt bizonyítja, hogy a kormány a kedvezőtlenebb reálgazdasági környezetben is képes megőrizni az államháztartás stabilitását és beindítani a növekedést.

A kormány korábbi vállalását teljesítve 2013-ban kivezeti a válságadókat és a bankszövetséggel kötött megállapodás értelemében felére csökkenti a bankadót. A Széll Kálmán Terv 2.0-val a kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását, írja a közlemény.

A Széll Kálmán Terv 2.0 magában foglalja a Magyarország 2012-es reformprogramját is; ez azokat az intézkedéseket mutatja be, amelyek az Európa 2020 stratégia céljainak teljesítésére irányulnak úgy mint foglalkoztatás, kutatás-fejlesztés-innováció, klímapolitika és energiahatékonyság, oktatás és társadalmi felzárkóztatás.