Orbán: Már nyáron elfogadjuk a költségvetés fő számait

A tranzakciós adót a pénzintézetek fizetik majd, de hogy átháríthatják-e azt a fogyasztókra, az majd a későbbi jogszabályokból derül ki, mondta Orbán Viktor kormányfő újságíróknak a képviselői irodaházban tartott hétfő délutáni frakcióülés után. Orbán úgy vélte, például a bankadók esetében sikerült megakadályozni szabályozói eszközökkel, hogy a cégek fogyasztókra hárítsák az adót.

Június 22-e a kulcsdátum

A miniszterelnök közölte azt is, hogy a jövő évi költségvetés és a jövő évi adók sarokszámait még az Országgyűlés nyári szünete előtt meghatározzák. A kormányfő beszélt arról is, hogy a korábbi tervekkel szemben valószínűleg nem törlik el a végkielégítések 98 százalékos különadóját. Orbán ezt azzal indokolta, hogy a frakció ebben a kérdésben meggyőző volt. A frakcióülésen történtekről Orbán arra hivatkozva nem beszélt bővebben, hogy sietnie kell, mert programja van.

Az ülés után több képviselő is arról beszélt az Indexnek: Orbán szavaiból az derült ki, hogy a jövő évi költségvetés sarokszámait még az Ecofinnak a kohéziós forrásokról szóló döntése előtt szeretnék elfogadni, ezzel is erősítve a piaci bizalmat. Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecifon) márciusban döntött arról, hogy befagyasztja a kohéziós források egy részét (145 milliárd forintot), mert Magyarország az elmúlt nyolc évben nem tudta megfelelő módon 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. A döntést június 22-én vizsgálják felül. Több forrásunk ezért "kulcspontnak" nevezte június 22-ét.

Kedvezmény az időseknek

A források szerint Orbán arról is beszélt, hogy a kormány azon dolgozik, hogy az új adók ne legyenek átháríthatóak a fogyasztókra. Egyik forrásunk szerint Orbán abban bízik, hogy az állami mobilszolgáltató versenyt generál majd a mobilpiacon, ez pedig úgy letöri az árakat, hogy a telefonadó alig lesz érezhető. A kormányfő után felszólaló Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - a forrásaink szerint - a telefonadóról azt mondta: az csak a tizedik perctől kezdődik majd, és személyenként nem lehet több 700 forintnál havonta. A tíz perces kedvezményt azonban csak havonta egyszer lehetne igénybe venni, ez elsősorban a keveset telefonáló időseket segítené.

Egy kormányzati tisztséget is betöltő képviselő elmondta, a telefonadó és tranzakciós adó mértéke adott esetben akár emelkedhet is, ha a jelenleg beszedni tervezett pénz nem lesz elég a költségvetési stabilitáshoz. A forrás szerint a tranzakciós adót nem az állampolgár fizetné meg pénzfelvételkor vagy a csekk befizetésekor, hanem azt a banokoknak, a postának kell majd befizetnie.

A különadó érdekelte a fideszeseket

Még a frakcióülés vége előtt távozó egyik kormánypárti képviselő az Indexnek azt mondta: Orbán az ülésen körülbelül egy órát beszélt. A képviselő szerint Orbán igyekezett az új Széll-tervet tágabb kontextusba helyezni, és rámutatni arra, hogy az új intézkedések hogyan illeszkednek a kormány eddigi gazdaságpolitikájába. Forrásunk szerint az előadásra azért is szükség volt, mert a frakciónak nem minden tagja jártas a közgazdasági kérdésekben.

A miniszterelnök után beszélő Matolcsy - egyik forrásunk szerint - hosszan sorolta az elmúlt év gazdaságpolitikai sikereit: a reálbér növekedéséről és a családoknál maradt pénzekről beszélt. Forrásunk szerint a frakcióülésen a legtöbb kérdés a 98 százalékos különadóról érkezett, nagy volt a nyomás a képviselők részéről, hogy maradjon az adó.

Matolcsy terve ellen a Fidesz

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt héten hozta nyilvánosságra az új Széll Kálmán-tervet. A dokumentum a sárgacsek-adó és a telefonadó bevezetése mellett megszüntetné a végkielégítések különadóját. A javaslat azért volt különös, mert az Orbán-kormány korábban az egyik legfontosabb intézkedésének tartotta a 98 százalékos különadót, amellyel a „pofátlan végkielégítések” ellen akart fellépni.

Az erről szóló törvényt kétszer is megsemmisítette az Alkotmánybíróság, az Országgyűlés azonban harmadszor is megszavazta. Eszerint az állami vezetők esetén a kétmillió forint feletti végkielégítésre vonatkozik a különadó, a nem vezető beosztású dolgozóknál azonban 3,5 millió forintra emelték a plafont. A törvény hatályát a parlamenti képviselőkre is kiterjesztették. Tavaly az adóból 3,7 milliárd forint került vissza az államhoz.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakció szóvivőke múlt csütörtökön közölte, hogy a frakció a kormány terveivel szemben ragaszkodik a különadóhóz. Hozzátette: javasolják a kormánynak, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a sárgacsekk-adó és a telefonadó tervezett mértékét a nehéz helyzetben lévő családok esetében csökkentsék, vagy őket ne érintsék az új adók. Nekik ugyanis a plusz pár száz forintos kiadás is komoly problémát okozhat – mondta a szóvivő.