Itt a legeslegújabb jegybanktörvény

A törvénymódosító javaslat általános indoklása szerint „a Magyar Nemzeti Bankról szóló szabályozásnak összhangban kell lenni az Alaptörvénnyel és az európai uniós jogi aktusokkal, elsősorban az Európai Unió működésről szóló szerződéssel, valamint a hozzá kapcsolódó, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló 4. számú Jegyzőkönyvvel”. A törvényjavaslat célja „az európai uniós jogi aktusokkal való összhang megteremtése” – olvasható az indoklásban.

A törvénymódosítás első pontja a devizatartalékkal kapcsolatos információkra vonatkozik. "A deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefügg döntések és belső szabályok - amennyiben azok nem minősített adatok - az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezését l számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt" - áll a törvényjavaslatban.

A kormány mostani javaslata rendezi a nemzetközi szervezetek által kifogásolt hatáskör átrendezést is. Ezek szerint a monetáris tanács hatáskörébe tartoznak a stratégiai döntések, az operatív feladatok tehát a jegybank vezetésénél lesznek. Ezzel a kormány újabb ponton hátrált meg a jegybanktörvény ügyében.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy "a Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület". A javaslat szerint a külső tagok száma nem érheti el a belső tagok számának kétszeresét.

A jegybankárok felmentésének szabályaival is részletesen foglalkozik az új módosítás. "A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott okokból mentheti fel".

A most beterjesztett módosító javaslat értelmében hatályát veszíti az idén életbe lépett MNB-törvény 34. paragrafusa, vagyis:

• a jövőben a monetáris tanácsnak nem kell megküldenie napirendjét a kormánynak és
• a monetáris tanács ülésein a kormányt nem képviselheti szavazati jog nélkül a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy

Ha a parlament megszavazza a mostani módosítást, akkor hatályát veszti az MNB-törvény 46. § (17) bekezdése, amely kimondja, hogy "az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke szerinti eltérés a Tanács döntésével történő megszüntetése hatálybalépésének napján a Monetáris Tanács megszűnik, tagjainak a Monetáris Tanácsban betöltött megbízatása e nappal lejár".

A jegybanktörvény tavaly december óta jelent állandó vitatémát a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között. Számos egyeztetés volt a január óta hatályos jogszabályról, hétfőn visszavonták jegybanktörvényt az EU kifogásai miatt, de a kormány előterjesztése nem minden részletében felelt meg az az EKB követelményeinek, bizonyos pontjai pedig szöges ellentétben voltak azzal. A jegybanktörvény módosítása amúgy feltétele az IMF-tárgyalások megkezdésének, melyek még mindig nem kezdődtek meg.

Az a tény, hogy a magyar kormány új jegybanktörvény-változatot készített, és ezt terjeszti be a parlament elé, arra vall, hogy Varga Mihálynak, a nemrégiben kinevezett IMF-főtárgyalónak nagyobb a befolyása, mint elődjének, Fellegi Tamásnak volt - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

A törvényjavaslat csütörtöki benyújtását szerdán jelentette be Varga Mihály, akkor arról is beszélt: elküldték az Európai Bizottságnak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Központi Banknak (EKB) azokat a leveleket, amelyekben tájékoztatják a nemzetközi szervezeteket a jegybanktörvény módosításával kapcsolatosan.

Összesen öt levél született: Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét arról tájékoztatta, hogy nem kíván előterjesztést tenni sem további jegybankalelnökre, sem pedig a monetáris tanács újabb tagjára. Ugyanilyen tartalmú levelet küldött a monetáris tanács létszámára vonatkozóan Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke Olli Rehn pénzügyi biztosnak; azt is írta, nem kezdeményezik újabb tag kinevezését a monetáris tanácsba mindaddig, amíg le nem jár az MNB jelenlegi elnökének megbízatása. Emellett a kormány képviseletében Varga Mihály, valamint az MNB elnöke, Simor András levelet írt az eddig lezajlott egyeztetésekről, a megszületett megegyezésről és a jegybanktörvény-módosítás elkészült tervezetéről Christine Lagarde IMF-vezérigazgatónak, Mario Draghi EKB-elnöknek és Olli Rehnnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!