Dagad a dinnyebotrány

"Tisztelt vásárlóink, tájékoztatjuk Önöket, hogy országos akcióban a görögdinnye 69 forint/kg-os fogyasztói áron lett meghirdetve. E helyett a Vidékfejlesztési Minisztérium kérésére a magyar termelők segítése érdekében kiváló magyar, jó minőségű görögdinnyét fogunk árulni 99 forint/kg-os áron" - ezzel a szöveggel tettek ki táblát több CBA-üzletben is a zöldséges részleghez, miután a kormány szokatlan akcióba kezdett, kartellt hirdetett.

Fodor Attila a CBA kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, ő a konkrét esetről nem tud, szerte az országban 3385 üzletük van, ők pedig mindenhol igyekeztek kommunikálni az új szabályt. A 69 forintos kilónkénti árat még korábban hirdették meg reklámújságjaikban, ekkor ugyanis még kilátásban volt egy olcsó beszállító, miután azonban – más bolthálózatokhoz hasonlóan – megállapodtak a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM), hogy a kereskedők önmérsékletet tanúsítanak, egy magyar beszállítóval kötöttek szerződést.

Korábban a VM viszont írásban azt közölte: „Az áruházláncok 99 forintos árat ajánlottak a dinnye termelőket képviselő Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács, valamint a Magyar Dinnye Szövetség tagjainak, mely ajánlatot a Terméktanács és a Szövetség is elfogadhatónak találta, így létrejött a megállapodás”.

Fodor szerint az együttműködésre azért volt szükség, mert elterjedt a híre, hogy egy nagymennyiségű import dinnyeszállítmány érkezett Magyarországra, ami háttérbe szorította volna a drágábban termelő magyar dinnyéseket.

Az élelmiszerláncoknak egyébként nem jelent hátrányt a drágább dinnye, mivel a nagy versenytársaik is részt vesznek a dologban, így gyakorlatilag a fogyasztóknak kell kötelezően támogatni a dinnyetermelőket. Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, egyben dél-békési fideszes országgyűlési képviselő korábban úgy vélte a 99 forintos ár „elfogadható a multiknak és a termelőknek is, így kilónként 40 forintot kaphatnak a gazdák, ami után áfát sem kell fizetniük" . Szerinte így hektáronként 400-600 ezer forintos tiszta profithoz jutnak a termelők. A minisztérium ezen kívül reklámkampánnyal is segíti a dinnyét, de a paprika, a paradicsom és az alma is számíthat a támogatásra.

Vizsgálódik a GVH

Mint azt korábban megírtuk, a versenytársak ármeghatározó összefogását a szakirodalom kartellezésnek hívja, és a versenyjog a fogyasztók érdekében a világ legtöbb országában – így Magyarországon is – szigorúan tiltja. Az ügyben már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik, adatokat kér az érintettektől, és a beérkezett válaszok ismeretében dönt az eljárás indításáról.

A kartell tényét egyébként a VM sem tagadta, kérdésünkre, hogy ez miért nem egy nyilvános kartell-megállapodás, a Vidékfejlesztési Minisztérium azt a választ adta, hogy "a VM feladata az volt, hogy a dinnye termelés-értékesítés láncolatában részt vevő minden érdekelt felet a tárgyaló asztalhoz ültessen, és az álláspontokat oly módon közelítse egymáshoz, hogy a felek egymás érdekeit szem előtt tartva megállapodásra juthassanak. Ezt a feladatát a Vidékfejlesztési Minisztérium sikeresen teljesítette is."

Bár a sárospataki CBA 69 forintos akciója úgy tűnik egyedi eset volt és inkább csak kommunikációs hiba az áruházláncon belül, nem kizárt, hogy előbb-utóbb szándékos kartelltörők is fellépnek majd, az ugyanis, aki elsőként kiugrik a megállapodásból, alacsony áraival letarolhatja az egész piacot. Persze az, hogy a kartell létrejöttét maga az állam ösztönözte, kétségkívül kitartóbb együttműködést ígér.

Simonka György a megállapodást kommentálva közölte, nagyon örül, hogy a szaktárca felkarolta a dinnyetermelőket, mert míg 2003-ban Magyarország a harmadik legnagyobb dinnyeexportőr volt, addig 2010-re a 15 ezer hazai termelő megélhetése is veszélybe került, az ágazat tavaly éppen nullszaldós volt.

Korábban Simonka ellen tüntettek

Emlékezetes, néhány évvel ezelőtt még a szocialista Karsai József tiltakozott figyelemfelhívó akciókkal az alacsony dinnyeár ellen, 2008-ban Magyarbánhegyesen mintegy 150 gazda gyűlt össze, hogy "megleckéztessék" azokat a felvásárlókat, akik harminc forint alatti árat fizetnek a dinnye kilójáért a termelőknek.

Figyelmeztetésképpen több felvásárló telephelyét elbarikádozták a gazdák. A felvásárlók sorra írták alá a megállapodást a termelőkkel. Az utolsó barikád színhelye Medgyesbodzáson volt, Simonka György cégének, a Simba Hungary Kft.-nek telephelyén, ahol traktorokkal állták el a cég bejáratát. Simonka feljelentést tett az árakat felhajtani kívánó, telephelyét elzáró Karsai ellen.