Demján: Miniszterelnök úr, nincs unortodox gazdaságpolitika!

„Miniszterelnök úr, nincs unortodox gazdaságpolitika. Az ott lehet, ahol beruházások vannak. Ezért a legfontosabb lenne a beruházásokat beindítani, olyanokat, amiket termelni tudnak” – fogalmazott Demján Sándor a  Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke a VOSZ kibővített elnökségi ülésén, ahol Orbán Viktor, Cséfalvay Zoltán és Lázár János is megjelent.

Demján szerint jelentős előrelépés a munkahelyvédelmi program, de nem lenne rá szükség, ha a termelő beruházások beindulnának. Demján szerint egy termelő munkahely három másikat jelent. Demján szerint a gazdaságban a legfontosabb, és az államnak is a legfontosabbnak kellene legyen a termelő munkahelyek létrehozásának támogatása. Ehhez szakmunkásokat kellenek, a diplomásoknál más képzési arány, akkor meg lehet teremteni az egymillió új munkahelyet.

Ha a foglalkoztatás szerkezete megváltozna, meggyógyulna a magyar társadalom – fogalmazott. Az elmúlt tíz évben szerinte látszat GDP-növekedésről, még inkább csökkenésről beszélhetünk, mert a felvett hiteleket szociális segélyezésre költöttük. Ezzel Demján szerint ki tudtuk mutatni, hogy nőtt a gazdaság, de valójában nem ez történt.

„Pénz kell a termelésbe, ahhoz tőke kellene. De ez nincs, se a nagyoknál se a kis cégeknél” – mondta a nagyvállalkozó – Orbán közben jegyzetelt –, a kormány ebben kellene segítsen.

Ez teremt jólétet, ennek köszönhetően lesz gazdagabb az ország. Ha Magyarország szegény marad, akkor azt a globalizáció asszimilálja.

Probléma, hogy a tőketulajdonosok a rendszerváltáskor megmaradtak ellenségnek. Ez a társadalmi szemlélet hibás, a vállalkozók kellenek a jólét bővítéséhez, és azok az országok maradnak meg, amik képesek jólétet biztosítani. Egy termék versenyképességét az adóterhek határozzák meg. Ahol az adók magasak, azok az országok nem tudnak versenyképesek lenni. Bár történtek lépések – Demján részletes számokat azonban nem említett –, elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv hozhat áttörést (magyarul, bár Demján nem mondta ki, de az első két évben ezen a téren kevés dolog történt).

"A vállalkozások adóterhelésének akkor van jelentősége, ha van nyereség. De nincs nyereség, a cégek nem tudtak kitörni, nem gyarapodtak, mert megdrágultak a hitelek, az önkormányzati elvonások nőttek. De a meghozott intézkedések kapcsán nincs kétségünk, hogy az állam részéről van egy preferencia az adócsökkentés kapcsán."

Az, hogy nem kell befizetni az áfát, az a legjelentősebb változás. A kormány akkor tud segíteni, ha a cégek készpénzellátottságát javítja, ez egy ilyen lépés – mondta.

Az uniós pénzlehívások nem mennek jól, ezt felül kell vizsgálni - mondta Demján. Szerinte az IMF-től lehetne beruházási alapokat kérni, ezeket egy állami alapkezelő egy kormánybiztossal az élén ellenőrizhetné, irányíthatná. Demján szerint a Mol megvásárlás helytelen volt (mert nem változtatott a GDP-n), de a Rábába beszállni egy jó döntés volt, hiszen az termelésorientált. "Munkahely kell, ehhez beruházás kell. A cégek szenvednek a hitelhiánytól, nő a csődök száma."

Négy éven át a szolidaritási adó helyett szolidaritási kötvényt kell megjelenni, ami 10 éven át beruházásokra fordítódhatna, hosszú távú forrást jelentene a gazdaságnak. Ez helyettesítené azt, hogy a bankok nem akarnak hitelt adni. Ebből lehetne a kisvállalkozásoknak önrészt teremteni a beruházásokhoz, a családi vállalkozásokat erősíteni kellene és a bürokráciát hatékonyabban racionalizálni.

"Nagyon helyes, hogy a kormány álláspontot váltott és meg akar állapodni az IMF-fel. Hálásak lehetunk a szervezetnek, hogy 2008-ban kisegített minket. Nem őket kell hibáztatni, miért kerültünk olyan helyzetbe, hogy ki kellett segítsenek minket?" Demján szeirnt 15-20 év múlva nem is lesz euró, Európa éhezni fog, annyira elveszíti a versenyképességét. Európa nem fog növekedni, ezért olyan iparpolitikát és fejlesztési tervet kell létrehozni, ami egy tízéves stratégiát vázol fel.

Kétévértékelés

A megbeszélés fő témája a kormány és a VOSZ megállapodásának félidős értékelése lesz a vállalkozók kezdeményezéseinek, javaslatainak tükrében.

Demján 2010-ben a következőket kérte Orbántól: versenyképes adórendszer, a társulás ösztönzése, a termelés prioritása, a magyar többségi vállalkozások előnyben részesítése, kis-és középvállalkozások fellendítése, továbbá: euró, nem minden áron. Orbán a vállalkozói szervezet akkori fórumán még a Fidesz miniszterelnök-jelöltjeként elmondta, hogy ugyan nem ismeri pontosan a gazdaság állapotát, de azért 4, illetve 6 éves adócsökkentést ígért. A társulásokra vonatkozóan állami részvétellel megvalósuló támogatást helyezett kilátásba. A termelés prioritásáról szóló ponttal kapcsolatban a Fidesz már régóta hangoztatott "10 év alatt 1 millió új munkahely" vállalását ismételte meg.

Beck a különadókat kritizálta

A megbeszélésen Demján után több VOSZ-tag nagyvállalkozó is felszólalt. A multik képviseletében a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, Beck György azt mondta: az elmúlt két évben nagyon sok minden pozitív irányba indult el. Magyarország lassan egy autóipari központ lesz, más iparágakban is vannak sikerek, a telekommunikációban is. Beck szerint fontos az IMF-megállapodás megkötése. Fájó, hogy a különadót (távközlési adó, bankadó, kiskeradó) csak néhány iparág kapta, miközben sokan mentesültek a terhelés alól, így ezeket az iparágakat a kormány túlterhelte. Beck szerint fontos lenne a növekedés megindítása, az adósságnövekedés megállítása, a magyar és külföldi cégek közötti különbség felszámolása (beszállítói programok szigorúbb szabályozása) és a bürokrácia egyszerűsítése. Beck szerint jó lenne, ha a támogatások odaitélésénél a kormány szigorúbban előírná, hogy a multik magyar beszállítót használjanak.

A fuvarozók képviseletében Wáberer György is felszólalt, szerinte a fuvarozóknak adott adókedvezmény (kereskedelmi gázolajár) bevezetése versenyképessé tette az ágazatot. Wáberer azt kérte a kormányfőtől, hogy néhány év alatt vezesse ki az iparűzési adót, ennek fedezete a bürokráciacsökkentés lehetne.

Nagykörút

Orbán Viktor a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel múlt hétfőn kezdett konzultációsorozatának eddigi állomásain találkozott a KDNP vezetőivel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével, részt vett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző tanácskozásán, konzultált a Nemzeti Fórum vezetőivel, közös nyilatkozatot írt alá Jakab Istvánnal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökével, és tárgyalt a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőivel is. Hétfőn az Országos Roma Önkormányzat, kedden a Fidelitas vezetőivel konzultált a pártelnök-miniszterelnök, szerdán pedig a Liga és a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével találkozott.