Sötét fellegek gyűlnek a dohányosok felett

Csaknem harmincötezer dohányárusító hely tűnhet el jövőre Magyarországon, a megmaradó négy-ötezer nemzeti dohányboltban pedig már csak drágább cigarettához juthatnak hozzá a dohányosok. Egy doboz cigaretta átlagára jövőre 850-950 forint közé emelkedik, a sodrós dohányé 19 szálra vetítve 550 forint körül lesz, miközben erőre kaphat a feketepiac. Ez lesz a következménye a cigarettát terhelő jövedéki adó megemelésének és annak, ha a parlament változatlan formában elfogadja a trafiktörvény néven elhíresült tervezetet, amelyre több mint fél éves várakozás után múlt héten az unió is rábólintott.

Az, hogy az Európai Bizottság első körben nem kifogásolta a javaslatot, nem jelenti azt, hogy azzal később nem lehetnek problémák. A most lezajlott úgynevezett értesítési eljárásban csak általánosságban vizsgálták, hogy sérülnek-e a belső piac szabályai, de a Bizottság még a törvénytervezet elfogadása után is kifogást emelhet. Hogy emel-e, az elsősorban a törvény végső változatán és alkalmazásán múlik majd.

Nem tetszik a dohánycégeknek

„A Dohányipari Befektetők Szövetsége továbbra is tartja magát korábbi javaslataihoz a trafiktörvénnyel kapcsolatban” – közölte kérdésünkre Sánta János, a szervezet elnöke, miután kiderült, hogy Brüsszel és az uniós tagállamok határidőig nem emeltek kifogást a még februárban egyeztetésre elküldött tervezet ellen.

A nagy dohánycégeket tömörítő szövetség korábban többek közt azt kritizálta, hogy a parlament olyan környezetben tárgyalja a dohány-kiskereskedelem szerkezetének átalakítását, ahol a jövedéki adó és az áfa emelésének együttesen már eleve drámai hatása lesz a szektorra. A szövetség szerint egy olyan helyzetben, amikor a cigarettaárak az adóváltozások miatt eleve 20 százalékkal nőnek, komoly veszély a boltok számának ilyen mértékű csökkentése.

A törvényjavaslat 2000 lakosonként engedne egy üzletet, a dohánycégek ezzel szemben 1100-1200 lakosonkénti eloszlást javasolnak, ez nagyjából 10 ezer boltot jelentene országosan. Másik javaslatuk az, hogy a koncesszióval bíró kiskereskedelmi egységek egyéb terméket is árulhassanak.

Ez a megoldás egyébként a hasonló szabályozást bevezető országoknál is megtalálható. Tina Reisenbichler, az osztrák monopólium vezetője az Indexnek korábban elmondta, a náluk érvényben lévő 1996-os szabályozás szerint éttermekben és benzinkutakon is árusítható cigaretta, de külön szabályozzák azt is, hogy a dohányboltokban milyen egyéb termékeket lehet árulni.

Magán a cigarettán ugyanis alacsony, átlagosan 4,5 százalék a boltok nyeresége. Ezért ha az üzletek nem árulhatnak mást, kérdéses, hogy megéri-e egyáltalán belefogni a vállalkozásba. Ez a helyzet nálunk is ismerős, sok boltban például nem is fizethetünk kártyával, ha csak dohányterméket veszünk, mert a kereskedők által fizetendő kártyajutalék magasabb a nyereségnél

További komoly, és egyelőre tisztázatlan kérdés a kiskereskedelmi koncessziós díj mértéke. A jelenlegi törvénytervezet ugyanis csak azt szabályozza, hogy az évente mennyivel nőhet, azt nem, hogy a tényleges összeg mekkora lesz. A dohánycégek szerint ennek egy jelképes összegnek kellene lennie.

Felkavarja a piacot

A törvény vélhetőleg jelentősen átrendezi majd a dohánypiacot, a jelenleg a hazai cigaretta-kiskereskedelmi forgalom kétharmadát uraló British American Tobacco és Philip Morris sokat veszthet pozíciójából. A nemzeti dohányboltban ugyanis olyan kisebb cégek márkái is helyet kapnak majd, amelyek a nagyok mellett eddig nehezen rúghattak labdába. A kereskedő eddig jellemzően a cigaretta-kihelyezés után fizetett marketinghozzájárulásból számíthatott pénzre. Ha elfogadják a törvényt, a nagy gyártók termékei nem kaphatnak megkülönböztetett helyet, a kis cégek termékei ugyanakkora felületet kapnak majd, mint a nagyokéi.

Lázár János, a javaslat egyik benyújtója, a tervezettel kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy annak három fő célja van: az egyik, hogy megnehezítse a fiatalok cigarettához jutását, a másik, hogy az 500 milliárd forintos dohány-kiskereskedelem haszna magyar családokhoz kerüljön, a harmadik pedig, hogy támogassa a magyar dohány-előállítókat. Szerinte semmi szégyellnivaló nincs abban, hogy magyarországi dohánykereskedők vagy -előállítók olyan jogokhoz jutnak, mint amilyenekhez például a Philip Morris jutott az elmúlt években.

Az egyik ilyen kis magyar cég lehet például a Continental, amelynek disztribúciós részlege egyébként éppen a Lázár Jánoshoz kötődő Hódmezővásárhelyen van, és a cég egyik felügyelőbizottsági tagja egy alföldi fideszes képviselő, Dancsó József. A trafiktörvény létrejöttének érdekes epizódja volt, mikor kiderült, hogy az uniónak egyeztetésre küldött javaslatot egy Sánta János nevű ember gépén szerkesztették, és hogy a Continental és egyben a cikkünkben megszólaló dohányos érdekvédelmi szervezet vezetőjét is éppen így hívják.

Később Lázár beismerte, a törvény kidolgozásában együttműködött a Continental Zrt.-vel, de azt mondta, nincs szó arról, hogy az egyetlen magyar tulajdonú vállalkozásnak bármilyen előnye is lenne, legfeljebb a hátrányából faraghatna le valamit.

Kevesebb lesz a bevétel

A nagy dohánycégek persze nem a várhatóan csökkenő árbevételükkel, hanem elsősorban a feketepiac növekedésével és az ennek hatására kieső költségvetési bevételekkel érvelnek. Kalkulációjuk szerint a lépés a jelenlegi 3-5 százalékról nagyjából 15 százalékra növeli majd a feketepiac arányát, és 80 milliárddal csökkenti az állam jövedéki adó bevételét. Tavaly a cigaretta forgalmazásból 380 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ezt kívánja most a kormány növelni úgy, hogy közben 600 millió szál cigaretta kiesésével számolnak.

Mivel a pontos kalkulációkat, hatástanulmányokat sem a nemzetgazdasági tárca, sem a dohánycégek nem tették közzé, nehéz megítélni a különböző számok realitását. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a hasonló intézkedések rendszerint a feketepiac és a csempészet megerősödését is magukkal hozzák, megkárosítva ezzel a költségvetést.

A GfK úgy számol, a folyamatosan csökkenő illegális részesedés már az idén növekvőbe fordulhat, előrejelzések szerint 5-6 százalékra, míg jövőre a kereskedelmi korlátozás miatt 7-10 százalékot is kitehet. Ez jövedéki adóban és áfában is kiesést eredményez a költségvetésben, ők 2013-ra 25-30 milliárd forintos csökkenéssel számolnak.

A sodrós termékek adótartalmának közelítése a dobozos cigarettához szintén a csempészek malmára hajtja a vizet, eddig ugyanis inkább a dobozosról sodrósra váltás volt megfigyelhető a fogyasztók körében. A hagyományos cigaretta 15 százalékos idei fogyasztáscsökkenését nem a feketepiac, hanem a sodrós dohány piacának látványos erősödése kísérte. A drágább zacskós dohánnyal azonban már a dobozos csempészáru is felveszi a versenyt.

Csúszhat az indulás

Az új hálózat a tervek szerint már jövő januárban elindulna, a parlament őszi ülésszakára vonatkozó, júniusban kiadott törvényalkotási programban azonban nem szerepel a trafiktörvény, így nagyon kevés rá az esély, hogy működő rendszer januárig összeáll, szakértők szerint a koncesszió kiosztása, a hálózat kialakítása jóval több időt vesz majd igénybe.

A magyar törvény meghatározná, hogy a dohánytermék-értékesítési koncesszióra pályázók közül előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket, a legalább 3 hónapja igazoltan munkanélkülieket, valamint a szülési szabadságról vagy gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérőket, illetve az ilyen személyeket foglalkoztató gazdasági társaságokat. A koncessziót legalább húsz, legfeljebb harminc évre lehet elnyerni, és ha egyéni vállalkozó birtokolja, akkor a jog örökölhető is.

A törvényjavaslat szerint a vámhatóság ötmilliótól ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt, aki a törvényben foglaltak ellenére koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül üzletszerűen árul dohányterméket.