Rosszabb a magyar helyzet, mint várták

Tizennégy oldalas összefoglalót készítettek a magyar kormány és az EU–IMF-tárgyalódelegáció júliusi egyeztetéseiről az Európai Bizottság illetékesei. Az augusztus 31-i keltezésű, tehát a tárgyalások július végi lezárása után született, a kormány által titkosan kezelt IMF-levélnél frissebb dokumentum lényegében megerősíti azt, ami csütörtökön írt az Index a nemzetközi szervezetek elvárásairól és tárgyalási pozíciójáról.

Így a korábban kiszivárogtatott információkkal szemben, amelyekből úgy tűnhetett, komplett halállista készült Washingtonban vagy Brüsszelben, ebben a dokumentumban sincs szó nyugdíjcsökkentésről, sem ingatlanadóról, sem szja-emelésről. Sőt, az uniós szakemberek azt írták, hogy az egykulcsos adó a szegényebb rétegek terheit jelentősen megnövelte, és sokkal inkább foglalkoztatásbarát adórendszer kellene, később kifejezetten leszögezik: alacsonyabb adókulcs kellene az alacsony jövedelműeknek.

A főbb állítások

Az uniós szakértők a hiteltárgyalások után az alábbi legfontosabb észrevételeiket emelték ki a levélben:

• A magyar előrejelzés a GDP idei és 2013-as növekedésére nagyon optimista (0,1 és 1,6 százalék). Az export egyelőre támogatja a magyar növekedést, de valószínű, hogy csökkenni fog, a külföldi tőke beáramlása történelmi mélyponton van, a belső fogyasztás leállt, magas kamatozásúak az adósságok és elveszett a befektetői bizalom.
• A konvergenciaprogram végrehajtásához további lépések kellenek. A kohéziós támogatások felfüggesztésének megszüntetésekor hozott kormányzati döntéseket az azóta bejelentett intézkedések jelentősen fellazították.
• A piacok bizalma Magyarországgal szemben az utóbbi időben erősödött, aminek az oka, hogy egyre többen várták az IMF–EU-hiteltárgyalások sikeres lezárását. A pénzügyi szektor helyzete erősnek tűnik, de a gazdasági visszaesés és a különadók miatt stabilizálni kellene.
• A fiskális kormányzás szempontjából fontos lenne – ahogy a Bizottság korábban ajánlotta –, hogy a Költségvetési Tanács mandátumát a kormány állítsa vissza, beleértve ebbe az erős vétójogot is.
• Az Alkotmánybíróság jogát a költségvetési kérdések vizsgálatára „igen üdvös” lenne visszaállítani.
• Sokkal inkább foglalkoztatásbarát adórendszer kell, az egykulcsos adó a szegényebbek terheit jelentősen megnövelte, ezért az adókulcsukat csökkenteni kellene. A tb-járulék csökkentése és jövedelemhez kötése, bizonyos szektorokban az egyszerűsített üzleti adózás bevezetése sokat segítene. A szektorális adókat felül kellene vizsgálni, az MNB-re kivetett tranzakciós adót el kell törölni.
• Növelni kell a nők foglalkoztatottságát, emellett a munkanélküliség csökkentésére, a korai iskolaelhagyók további oktatására lenne szükség.
• Az állam szerepét, a befektetői aktivitás adminisztratív és intézményi korlátait csökkenteni kellene. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelés érdekében az állami vasút és buszos tömegközlekedés radikális reformjára lenne szükség.

Túl nagy az optimizmus

A levélből kiderül: a nemzetközi szervezetek szerint a magyar kormány túl optimistán ítéli meg a gazdaság 2012-es és 2013-as kilátásait. Az idei adatok alapján már látható, hogy elkerülhetetlen a recesszió, és jövőre is csak mérsékelt fellendülés jöhet, ám – jegyzi meg a levél – a kabinet még nem módosított sem az idei 0,1 százalékos, sem a jövő évi 1,6 százalékos növekedésre vonatkozó prognózison.

A magyar gazdaság állapota rosszabb, mint amire még a tavaszi előrejelzésben számított az EU, az azóta megismert GDP-adatok alapján az idén 1 százalékos visszaesés várható. Ennek részben a külső környezet és az emiatt lassuló export az oka, de a Bizottság úgy véli, a fő ok a hazai fogyasztás hanyatlása. Ennek kiváltó oka pedig a hitelezés pangása és a magas bizonytalanság. A Bizottság tavasszal még csak 0,3 százalékos visszaesést várt, a jövő évi 1 százalékos növekedési prognózison viszont egyelőre nem változtattak.

Megjegyzik: az IMF és az EU stábja között teljes egyetértés volt már korábban is a recessziós előrejelzésekről, csak a magyar kormány ragaszkodott a már említett, túl optimista prognózishoz. A kormány szerint jövőre még nagyobb lehet a növekedés a munkahelyvédelmi program miatt, ami azonban 0,75 százalékpontos költségvetési lazítással jár. A Bizottság bár nem tér ki rá külön, a levél alapján aligha osztja ezt az optimizmust, hiszen tartják a jövő évi növekedési prognózist.

A foglalkoztatás elsősorban a közmunkaprogramoknak köszönhetően bővülhet, bár a jövő évi növekedés a versenyszférában is elindíthat kisebb bővülést. A Bizottság szerint ezzel együtt is 10 százalék felett marad a munkanélküliség. Az infláció makacsul magas marad, részben a bújtatott adóemelések, részben a nyersanyagárak növekedése miatt.

Nagyon sokat lazítottunk

Az uniós szakértők szerint a konvergenciaprogram végrehajtásához további lépések kellenek, és rosszallóan megjegyzik: a kohéziós támogatások felfüggesztésének megszüntetésekor hozott kormányzati döntéseket – amik a túlzottdeficit-eljárás lezárását szolgálnák – az azóta bejelentett intézkedések jelentősen fellazítják.

A levél megismétli az IMF-EU delegációja által is ismertetett aggodalmakat, miszerint az idei hiány 0,25 százalékponttal lehet a tervezett felett, a 2013-as deficit viszont 4 százalék fölé kúszhat (szemben a kormány 2,2 százalékos vállalásával). A Bizottság megállapítja, hogy a kormány a kieső bevételeket részben az adóbeszedés hatékonyságának javításával akarja kompenzálni, ám azt is jelzik, hogy ez olyan bizonytalan tényező, amit nem tudnak figyelembe venni.

A Bizottság szerint a tranzakciós adóból származó bevételek is alacsonyabbak lesznek a kormány által vártnál: az MNB adóztatásával eleve jogi fenntartásaik vannak (de megjegyzik, hogy az jellegénél fogva amúgy is csak átmenetileg segítene a büdzsén, hiszen vissza kéne fizetni), de a nagyobb gond, hogy a versenyszférát terhelő tranzakciós adónál is túl optimista a kormány. Összességében a GDP 0,5 százalékával alacsonyabb bevételt várnak az adónemtől, mint a kormány.

A kiadási oldalon is komolyak az eltérések a kormány és a Bizottság várakozásai között. A GDP 0,5 százalékára becsült túlköltés Brüsszel szerint a gyógyszerkasszából és a közlekedési szektorból jön össze, ide értve az elektromos útdíj egyszeri bevezetési költségeit is. Ráadásul a Bizottság korainak tartja, hogy a kormány máris 0,4 százalékkal kisebb kamatkiadásokkal számolna 2013-ra, és az adópolitikáról szóló fejezetben figyelmeztet arra: általában az adóváltozások a GDP több mint 3 százaléknak megfelelő összeggel csökkentik a 2013-as költségvetési bevételeket.

2020: 100%

A Bizottság szerint komoly fiskális lépésekre van szükség ahhoz, hogy fenntartható pályára kerüljön az ország. A növekedési és a költségvetési prognózisokból a jelenlegi kamatszintekkel számolva együttesen az jön ki, hogy növekedni fog az államadósság, ami a jelenlegi 80 százalék körüli szintről 2020-ra a GDP 100 százalékát is elérheti.

A Bizottság megállapítása szerint az eddigi tárgyalásokon a kormány, bár jelezte elkötelezettségét a költségvetési konszolidációra, nem ismerték fel, hogy milyen komoly lépésekre van szükség a jelenlegi helyzetben. Bár több megbeszélésen téma volt a lehetséges költségvetési megtakarítások köre, eredményt nem sikerült elérni – Brüsszel szerint a többek között a gyermekek után járó támogatások célzottabb felhasználásával, az szja-rendszer progresszivitásának megtartásával és az állami vállalatok áttekintésével is lehetne spórolni.

Adóreform és vétójogok kellenének

Az Európai Bizottság illetékesei fontosnak nevezték – pontosabban megismételték ezt a korábbi ajánlásukat –, hogy a Költségvetési Tanács mandátumát, beleértve ebbe az erős vétójogot, a kormány állítsa vissza. „Igen üdvös lenne” az Alkotmánybíróság jogát is visszaállítani a költségvetési kérdések vizsgálatára – olvasható a dokumentumban.

A szakértők megjegyzik, hogy a 2011-től hatályos új költségvetési rendszernek az adósság és a deficit csökkentésére irányuló törekvéseit üdvözölték, de megjegyzik: a jelenleg érvényes magyar adósságszabályozás túl szűken fókuszál az éves ciklusra, túl laza menekülési klauzulát tartalmaz, és nincs benne korrekciós mechanizmus arra az esetre, ha eltérnénk a pályától (itt is megemlítik kifogásukat amiatt, hogy az Alkotmánybíróság addig nem foglalkozhat gazdasági és költségvetési törvényekkel, amíg az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá nem megy).

Az adózással foglalkozó fejezet felhívja a figyelmet arra, hogy az egykulcsos adó bevezetésével a minimálbéren lévő, gyermektelen munkások adóterhe 4,8 százalékról 16 százalékra emelkedett, míg az általános adóteher a járulékokkal együtt 38,8 százalékról 48,8 százalékra nőtt, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. „Ez a reform több mint a GDP 2 százalékával növelte a hiányt, anélkül, hogy bármilyen hatással lett volna a foglalkoztatottságra” – írja a levél.

Az EB a legutóbbi országjelentésében a foglalkoztatást jobban ösztönző adóztatást javasolta, július elején erre válaszul Budapest bejelentette a munkahelyvédelmi tervet. A program majdnem a GDP 1 százalékába kerül, és leginkább célzott munkavállalói csoportok tb-járulékának csökkentéséről szól. Brüsszel szerint a tervezett járulékcsökkentés jó irányba vezető lépés ugyan, ám egy progresszív tb-járulékrendszer bevezetése hatékonyabb és valószínűleg fenntarthatóbb volna.

Túlbonyolítunk

A kisvállalkozásokat érintő adóváltozások az EB szerint jó irányba vezethetnek, de a kkv-k adókedvezményeit átfogóan kellene felülvizsgálni, egyszerre fiskális és hatékonysági szempontból. A javasolt változtatások eredményeképpen hat különböző adózási rendszer lesz az üzleti szférában, és ezek többsége mellé még ott van a helyi iparűzési adó, márpedig ez a túlbonyolított rendszer valószínűleg növeli majd a bürokratikus kiadásokat és további torzulásokat okoz az adórendszerben – fogalmazzák meg aggályaikat.

A bizottsági állásfoglalás szerint kétséges azoknak a pluszbevételeknek a sorsa, amit a munkahelyvédelmi programban a pluszbevételekből remélnek, „ugyanakkor látszik lehetőség az adóterhelés átalakítására például a kedvezményes 10 százalékos társasági nyereségadó átalakításával”. Szintén hozzá lehet nyúlni a családtámogatásokhoz, példaként a levél „a mindenkinek járó, a GDP 1,2 százalékára rúgó családi pótlék és a frissen bevezetett, a GDP 0,6 százalékát elérő családi adókedvezmény” összevonását említi, megjegyezve: a szociális kiadások meglehetősen magasak és nem kellően hatékonyan célzottak Magyarországon”. Ez az egyetlen pontja a bizottsági levélnek, amelyre az IMF nem tért ki.

A különadók mindegyikét felül kellene vizsgálni, mondja Brüsszel, azok ugyanis problémásak és kötelezettségszegési eljárásokat vonhatnak, vonnak maguk után. A közelmúltban bevezetett adók (csekkadó, telekomadó, energiaadó, biztosítási adó) a bizottsági szakértők szerint többek között fenntarthatósági és a közösségi joggal való illeszkedéssel kapcsolatos aggályokat is felvetnek. „Általában megállapítható, hogy az ad-hoc kivetett, szektorokat célzó adók gazdasági hatása nem a legjobb szokott lenni, mindazonáltal a fiskális kényszerekre is tekintettel kell lenni” – olvasható a levélben.

Komoly kockázat a bankoknál

A bankszektor helyzete stabil és mutatói jók, de a profitabilitás erősen korlátozott, azonban a tranzakciós adó és a különadók tovább rontják a pénzügyi szektor helyzetét, csökkentik a tőkeáttétet. A tranzakciós adó a bankbetéteket, a pénzforgalmat és a likviditást is csökkenti – olvasható a levélben. Az IMF és az Európai Bizottság egyetért abban: komoly kockázatokat rejt magában, hogy a bankok erősen ki vannak téve a külföldi piaci változásoknak.

Ezt szerintük azzal lehetne enyhíteni, hogy stabil és működő piaci környezetet teremtenek nekik Magyarországon. Ehelyett azonban „a hitelezési feltételeket a kormány állami szerepvállalással, MFB-hitelekkel és a korábban magánkézben lévő bankok felvásárlásával próbálja megoldani, ahelyett, hogy kiszámítható és stabil gazdasági környezetet próbálna teremteni”. Az uniós szakértők szerint a támogatott hiteleknek bizonyos esetekben van létjogosultsága, de hosszú távon semmiképp sem segítenek. Ezt a tárgyalások során a bankok és a jegybank is többször hangsúlyozták, „a kormány viszont láthatóan nem fogadta el az érvelést” – jegyzi meg a levél.

A dokumentum kitér arra: a bankrendszer 2011-es adózás előtti vesztesége 730 millió euró volt. A bankadó, a végtörlesztés és a nem törlesztett hitelek nagy terhet jelentettek a pénzügyi szektornak, utóbbi kapcsán kiemelik, hogy a nem törlesztett hitelek aránya a cégeknél 17, a háztartásoknál 16 százalék volt. Az uniós szakértők szerint a jövőben az MNB és a PSZÁF szorosabb együttműködésére van szükség, valamint ki kell terjeszteni a pénzügyi felügyelet jogköreit.

Átfogó reformok nélkül nem megy

A levél külön fejezetet szentel a szükséges strukturális reformoknak, illetve átfogó ágazati szabályozásoknak. Kifogásolják az új közbeszerzési szabályozást, mondván: a magyar közbeszerzési törvény tartalmaz olyan elemeket, amelyek befolyásolhatják, torzíthatják az eljárásokat versenyjellegét; különösen aggasztónak tartják a kkv-k előnyben részesítését szolgáló passzusokat. A piacszabályozásban is vannak Brüsszelt zavaró magyar ügyek, ilyen a plázastop-törvény, amely „szükségessége kételyeket vet fel”, de kitérnek a levélben a postai piacnyitás kérdésére is. Ezt örvendetesnek tartják, megjegyzik ugyanakkor: a szolgáltatási szektorban gyengült a verseny, és a kiskereskedelmi üzleteket érintő szigorítások rossz irányba mutatnak.

Az uniós szakértők a foglalkoztatáspolitikában, az oktatásban, energiapolitikában és a tömegközlekedésben is jelentős reformokat sürgetnek. Üdvözlik például a vasúti és közúti személyszállításban tervezett kiadáscsökkentéseket, ám azt mondják, ezeken a területeken nem látni elég részletesen a tervezett intézkedéseket. A kormány egyébként négy lépést tervez 2013-ban és 2014-ben a vasúton és a buszos közlekedésben: az egyik a díjszabás szerkezetének felülvizsgálata és a kedvezmények számának csökkentése, a másik a MÁV átszervezése és rezsiköltségeinek csökkentése, a harmadik a menetrend ésszerűsítése, a negyedik a Volán-társaságok átszervezése.

Mennyi pénz kell majd?

Az uniós szakértői szerint Magyarország külső finanszírozása megoldott, azonban az eurózónával kapcsolatos aggodalmak és a Magyarországgal kapcsolatos bizonytalanság könnyen felgyorsíthatják a tőkekiáramlást. Különböző forgatókönyvek különböző mértékű tőkeigényt mutatnak. Alapesetben, stabilan pozitív folyó fizetési mérleg, beérkező uniós támogatások és nagyobb zavar nélkül működő pénzpiacok esetén a magyar tőkeigény kielégíthető. Jelenleg a tartalékok elegendőek a lejáró euróadósság visszafizetésére, az, hogy 2012-ben nem történt eurókötvény-kibocsátás, bizonytalanságot mutat a külső finanszírozás fenntarthatóságával kapcsolatban, olvasható a levélben.

A tervezett hitelprogram pontos összegéről nincs megállapodás, a kormányzati nyilatkozatokban egy 2014-ig tartó, 15 milliárd eurós csomagról esett szó, ami valamivel magasabb összeget jelentene az első programnál (13,5 milliárd euró, amiből 5,5-öt az EU, 9-et pedig az IMF nyújtott). A jelenlegi helyzetben azonban egy kisebb csomag is elegendőnek bizonyulhat, több ok miatt is. Egyrészt Budapest hozzáfér a nemzetközi pénzügyi piacokhoz, és jelentős tartalékokkal is rendelkezik, amik megközelítik a GDP 7 százalékát. Másrészt feltételezhető, hogy a külföldi tulajdonú magyar bankok még nagyobb válság esetén is átháríthatják a finanszírozási igényük jelentős részét. Végül pedig: miközben a 2008-as IMF-források 90 százalékát 2013-ra visszafizeti Magyarország, addig az uniós forrásokból 3,5 milliárd euró még mindig nálunk lesz (ezt 2014-ben és 2016-ban kell visszafizetni).