Kell-e még egy banki ombudsman?

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában azt javasolta, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek védelmében. Szerinte erre azért van szükség, mert bár a kormány ugyan sokat tett azért, hogy megvédje a hiteleseket a bankoktól, még így is vannak visszaélések.

A pénzügyi szolgáltatók felügyeletét jelenleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el, ennek a feladata, hogy rendeleteivel, javaslataival biztosítsa a pénzügyi piacok zavartalan működését, feltárja és csökkentse a pénzügyi szektorokat veszélyeztető kockázatokat. A jogszabályi előírások szerint a PSZÁF védi a banki ügyfelek jogait és érdekeit, segítenek a felmerülő fogyasztói jogviták rendezésében, igyekeznek növelni a fogyasztók pénzügyi tudatosságát.

Régi történet

A pénzügyi ombudsman pozíció létrehozását 2009-ben a Farkas Ádám vezette PSZÁF javasolta, többek közt azért, hogy legyen egy intézmény, amely kimondottan pénzügyi fogyasztóvédelmi feladatokat lát el. Ezt akkor többek közt azért is szükségesnek látták, mert – főleg a devizahitelesek helyzetének romlásával – nagyon megszaporodtak a felügyelethez érkező panaszok, az egy évben beérkező több ezer panasz kezelése szükségessé tette egy kimondottan a fogyasztóvédelemre koncentráló szervezet létrehozását.

Másik érv volt a pozíció létrehozása mellett, hogy a PSZÁF egyébként sem járt élen az egyéni panaszok kezelésében, a panaszosok főként formális leveleket kaptak a fogyasztóvédelmi eljárás lezárulása után. Ha a fogyasztóvédelmi eljárás mégis eredményes lett és a pénzügyi szolgáltatót a PSZÁF megbírságolta, az a fogyasztó egyedi ügyében nem segített. A PSZÁF-nak nem volt hatásköre az egyedi szerződésből eredő jogvitában eljárni, eszközrendszerrel azonban egyedül ők rendelkeztek a hatékony békéltetéshez.

A poszt létrehozására több jól működő külföldi példa is akadt, a fejlett pénzügyi kultúrájú országok többségében létezik hasonló intézmény. Orbán Viktor parlamenti beszédében a Nagy-Britanniában működő modellt hozta példaként.

A brit példa

Ott 2001 óta működik a pénzügyi ombudsman hivatala, amely független intézményként leginkább békéltető, vitarendező szerepet tölt be. A hivatal egyéni fogyasztói kifogások ügyében jár el, abban az esetben, ha az ügyfél és a bepanaszolt cég nem tud egyezségre jutni. A jogi szakértők által ellátott szolgáltatás ingyenes, a panaszosok a legkülönbözőbb pénzügyi témákban segítséget kérhetnek. Ha az ombudsman úgy dönt, hogy egy adott ügyben a bank veszteséget okozott az ügyfélnek, akkor kérheti, hogy a cég tegye jóvá hibáját, a felek azonban nem kötelesek elfogadni a szolgálat végzéseit, az eljárás után is bírósághoz fordulhatnak az adott ügyben. A döntés akkor számít kötelezőnek, ha a fogyasztó is elfogadta azt. A brit ombudsmani intézménynek nincs joga bírságolni, és a szabályok megalkotásában sem vesz részt.

Lényegében már van ilyen

Bár néhány évvel ezelőtt még valóban úgy tűnhetett, nagy szükség van nálunk is pénzügyi ombudsmani hivatalra, tavaly óta már létezik egy egészen hasonló intézmény, csak másképpen hívják. A kormány az 1999 óta működő Békéltető Testületekről leválasztva, a felügyeleten belül létrehozta a Pénzügyi Békéltető Testületet, amely 2011. július elseje óta működik Budapesten.

A díjmentesen igénybe vehető szolgáltatás, akár csak a brit intézmény, az alternatív vitarendezést segíti, a független testületek segítenek rendezni az ügyeket bírósági eljáráson kívül. Az eljárás nem húzódik el évekig, a kérelem beérkezése után hatvan napon belül be kell fejezni, indokolt esetben ez a határidő legfeljeb harminc nappal hosszabbítható meg.

Szabad a választás

Magyarországon választhatnak a felek, hogy a tanács döntését magura nézve kötelezőnek ismerik-e el, azonban szemben a brit gyakorlattal, itt nem a fogyasztótól függ a döntés érvényessége. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja. Alapvető követelmény, hogy az eljárás során a feleket azonos jogok illetik meg, mindkét fél kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját. Ha a bank arról nyilatkozik, hogy a tanács döntésének aláveti magát, akkor a tanács minden esetben kötelező határozatot hoz, amelynek érvénye azonos egy bírósági határozatéval.

Persze a pénzintézet dönthet úgy is, hogy a testület határozatát nem tekinti kötelező érvényűnek - erről előre kell nyilatkoznia - ilyenkor a tanács a rendelkezésre álló dokumentumok és bizonyítékok mérlegelése alapján ajánló határozatot hozhat. Ha a bank nem tesz eleget az ajánlásnak, a testület továbbítja az értesítést a testületet működtető kamarának és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnek, amely dönthet úgy, hogy nyilvánosságra hozza az eljárás eredményét.

A békéltető testület dönthet bárhogy, a fogyasztó ettől függetlenül a bírósághoz fordulhat, és megpróbálhat érvényt szerezni vélt, vagy valós igazának. A bíróság ítéletében nem változtathatja meg a Pénzügyi Békéltető Testület döntését, a bírói döntés kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

A brit és a magyar modell között az egyik legfontosabb különbség, hogy míg azt a piaci szereplők finanszírozzák és függetlenül működik a helyi versenyhivataltól és pénzügyi felügyelettől, addig nálunk a hivatal a PSZÁF alá tartozik. Míg az angliai gyakorlat az írásbeliségre épül, addig a hazai békéltetésnél az írásbeliség mellett rendszeres a meghallgatás is, emellett a magyar testület gyorsabb is, mint az angliai.

26 millió volt a bírság

Az Index banki forrásai szerint a pénzügyi békéltető testület bőven ellátja őket munkával, és – bár nem mindegyik panasz tekinthető jogosnak – több esetben kiderül, hogy valóban a pénzintézet hibázott. Ilyenkor általában sikeresen meg tudnak egyezni az ügyféllel, sokkal gyorsabban, mintha az bíróságig vitte volna az ügyet. A testület 2011-es beszámolója szerint fél év alatt 1196 panasz érkezett hozzájuk, vagyis hetente átlagosan 45; a beérkező panaszok közül 857-et le is zártak.

Az ügyek közül 214 zárult egyezséggel, eljáráson kívül 35 esetben állapodtak meg. A bepanaszolt intézmények csaknem fele bank volt, harmada biztosító, 15 százaléka pénzügyi vállalkozás. A Pénzügyi Békéltető Testület indítványára a PSZÁF 2011-ben fél év alatt összesen 26 millió
forint bírságot szabott ki pénzügyi szolgáltatókra, a legtöbbet a CIB-nek kellett fizetnie.

Mi értelme lenne?

Amikor korábban a pénzügyi ombudsman intézményének a létrehozása felmerült, még nem volt eldöntött, hogy milyen irányt vesz a fogyasztóvédelmi rendszer, azóta azonban létrejött a pénzügyi békéltető testület, ami néhány részlettől eltekintve teljesen azt a feladatot látja el, mint az angol rendszerben az ombudsman – mondta az Indexnek Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke. Baranovszky, aki egyben a Budapesti Békéltető Tesületet elnöke is, úgy vélte, az új szervezet kiépült, és jól működik, egy ombudsmani intézmény egyszerűen nem fér bele ebbe a rendszerbe.

Kérdés innentől, hogy mi a terve a kormánynak a jelenleg működő intézménnyel, és milyen szerepet szánna az ombudsmani intézménynek. Ha ugyanis a jelenlegit megszüntetné, és valóban angliai mintára bevezetne egy újat, az egyetlen igazán lényeges különbség az lenne, hogy a feladatot kiszervezné a PSZÁF alól, és finanszírozását rábízná a piaci szereplőkre. A kérdéseket feltettük az NGM-nek is, ahol annyit közöltek, a kormány vizsgálni fogja az intézmény bevezetésének lehetőségét, és megkérdeztük a PSZÁF-ot is, ahol azonban nem kívánták kommentálni a pénzügyi ombudsman poszt létrehozásáról szóló hírt.