Töröcskei bankja vezényli le a keleti nyitást

2012.09.18. 14:22
Nagy Róza államtitkár (NGM)
Nagy Róza államtitkár (NGM)
Fotó: Miniszterelnökség / kormány.hu

Nem hiába reménykedett a keleti nyitás kormányzati támogatásában Nagy Róza államtitkár. Munkaadója, a Nemzetgazdasági Minisztérium kiadásainak tizedét költheti jövőre a ma még elhanyagolható jelentőségű külpiacok megszerzésére. A költségvetési tervek szerint a bő hatmilliárd forint felét a keleti kapcsolatok bővítése szívná el, a maradékot kereskedőházak alapítására fordítják.

Az államtitkár, akit a barátkozás kormányzati motorjaként tartanak számon, egy júliusi nyilatkozatában az egész minisztérium megújulását ígérte, ha a kormány pénzt ad az elképzeléseihez. Az exporttámogatások csínját-bínját jól ismerő forrásaink szerint a kereskedőház-koncepcióban van fantázia, éppen ezért sokan már évek óta sürgetik a keleti nyitást, aminek az egyik legfontosabb célpontja a nemrég botrányt okozó Azerbajdzsán lenne. Az azeri ügy pontosan ezért túlmutat a hazai és nemzetközi politikai jelentőségén. Egy elmérgesedő viszony évente tízmilliárdos károkat okozna a magyar cégnek, cégeknek.

Város egy nap alatt

„Baku az új Dubai” – magyarázta Azerbajdzsán fontosságát egy névtelenséget kérő, a kapcsolatok elmélyítésében érdekelt és a terepet jól ismerő forrásunk. Egyre több nyugat-európai és amerikai cég van jelen az azeri fővárosban, hogy kiszakítson egy szeletet a hatalmas üzlet tortájából. A nagyságrendek érzékeltésére: egy kisebb építési projekt százmillió eurós üzletet jelent a benne résztvevőknek.

Baku mellett egymillió embernek épül új városrész, de külföldi cégek nélkül az ottani építőipar ezzel a bővüléssel képtelen lépést tartani. Ilyen bővülésre nyugaton nincs példa, ebből pedig a magyar építőanyag-gyártók, mérnökirodák és építészek is kivehetnék a részüket. Azerbajdzsán hasonló lehetőségeket rejt az orvosi műszergyártóknak, a magyar mezőgazdaság teljes spektrumának és a Mol-nak is – tömören így foglalhatók össze a forrásaink által elmondott, azeri piacnyitás mellett szóló érvek.

Lényegében az NGM álláspontja is ez. „A magyar külgazdasági stratégiában kiemelt szerepet töltenek be azon gyorsan növekvő keleti államok, ahol növelni szükséges az exportpiacokon tevékenykedő cégek kiviteli forgalmát és egyben hangsúlyozni hazánk jelenlétét” – olvassuk a 2013-as költségvetési törvénytervezetben. Ehhez képest az elmúlt években csak diplomáciai területen közeledtünk a térséghez, miközben az NGM-et már évek óta bombázzák a kapcsolatok élénkítésében érdekeltek.

Így építsd a hidakat!

Az NGM már a kormányváltás után is kapott olyan részletes szakértői anyagokat, amelyek a külföldi kereskedőházak alapításának az előnyeit részletezték. Ezek közül megkaptuk az egyik legfontosabbat, ami a FÁK és a Nyugat-Balkán mellett az arab és az észak-afrikai országok megcélzását javasolta a minisztériumnak. A dokumentum szerint az állami tőkéből létrehozott központi, budapesti kereskedőház legfontosabb feladata az lenne, hogy hidat építsen a hazai kis- és középvállalatok, illetve a termékeiket megvásárló külföldi vevők között.

A 2010-es koncepció szerint a kereskedőház által megkötött keretmegállapodásoknál a háttérben álló refinanszírozó Eximbank, illetve az exporthitel biztosításra szakosodott Mehib a stabil állami pénzügyi hátteret biztosítanák, így – lényegében az állami garanciának köszönhetően – a külföldön névtelen magyar kkv-k komolyabb projektekbe is beszállhatnának. És nekik is kisebb lenne a külföldi partnerek nemfizetésével kapcsolatos kockázatuk. A dokumentum szerint, ha elindul a projekt (az állami Kereskedőház), már az első évben félmilliárd euró értékben lehetne külföldi cégekkel szerződni.

Az EU fékezett

Egy ideig úgy tűnt, hogy hiábavaló volt Nagy Róza lelkesedése, a koncepció és hasonló társai a minisztérium útvesztőjében elvesztek. Egyik beszélgetőtársunk szerint a folyamatokat az uniós kötöttségek lassították. Az EU és a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) szabályai nagyon érzékenyek, lényegében tiltják az állam exporttámogatást.

Ennek a magyarázata, hogy a nagyobb, tőkeerősebb országok pillanatok alatt tehetnék tönkre a gyengébbek gazdaságát saját cégeik erőteljes támogatásával. Ezért az ilyen üzletekbe az államok csak okosan, a nemzetközi egyezményekre odafigyelve tudnak bekapcsolódni. Ehhez például az kell, ha a magángazdaság vállalatai banki (nem állami) tőkével megtámogatva hozzák létre a kereskedőházakat, amire aztán szépen lassan, például egy tőkeemelésen keresztüli kisebbségi részesedésszerzéssel az állami intézmények is rákapcsolódnak.

Állam és partnere

Egy hasonló koncepciót vázolt fel nemrég Nagy Róza: budapesti központtal létrehoznának egy kis létszámú részvénytársaságot, amelynek tulajdonosa a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lenne. Az állami szervezetnek az lenne a feladata, hogy a célországokban, illetve a régiókban a szerteágazó kapcsolatrendszert felhasználva kiépítse a kapcsolatait a partnerországokban létrehozott kereskedőházakkal. Ez utóbbiakban a magyar államnak már jóval kisebb részesedése lenne. Ebben a felállásban el lehetne kerülni, hogy az állami szerepvállalás tiltott támogatásnak minősüljön. A hálózat nem állami jellegét erősítené, ha a kis külföldi kereskedőházakban hazai és külföldi bankok is beszállnának.

Úgy tudjuk, az ÁKK-t is irányító Töröcskei István által alapított Széchenyi Kereskedelmi Bank lehet a kormány egyik legfontosabb partnere a külföldi hálózatépítésben. A hitelszövetkezetekkel és takarékszövetkezetekkel szorosan együttműködő pénzintézet két héttel ezelőtt alapította meg az Új Piacok Kereskedőházat, ami a budapesti központ szerepét tölti be. Az országot behálózó szövetkezeti rendszer jó kiindulópont lehet, hiszen a kisméretű vidéki pénzintézetek helyismeretével a Kereskedőház (és a mögötte álló) bank pontosan tudni fogja, hogy milyen termékeket gyártó cégeket lesz érdemes a külföldi piacokra vinni. Év végéig az Arab-öböl térségében, a volt FÁK országokban és Szerbiában is beindulhatnak a Széchenyi Kereskedelmi Bank körül szerveződő külföldi kereskedőházak, a partnerek felkutatása és a szerződéskötések 2013-tól kezdődhetnek.

A banknál érdeklődésünkre nem cáfolták az értesülést, de részleteket sem árultak el. A mozaikokat azonban már nem nehéz összerakni. A kereskedőház-hálózat első csápjainak kialakítása lényegében egybeesik az NGM stratégiai célpontjaival és a jövőre induló költségvetési elköteleződésével. Így nagyon valószínű, hogy rövid idő alatt szoros együttműködés alakulhat majd ki az Új Piacok Kereskedőház, a hasonló törekvések és az állami intézmények  között.



  • Tippek
  • Lakáshitel