A 2008-as IMF hitelről vallanak Veresék

Szerdán fél tizenegyre összehívták a parlament gazdasági bizottságát, hogy megvizsgálják a 2008-as MF-megállapodás megkötésének körülményeit és következményeit. Rogán Antal a bizottság vezetője korábban egy ÁSZ-jelentésre hivatkozva azt mondta, "nem kellett volna olyan hamar megkötni az IMF-megállapodást, mint ahogy az megköttetett". A meghallgatáson részt vesz Simor András, Töröcskei Istvánt, Domokos László, Mesterházy Attila és Veres János is.

Rogán nem idézte egészen pontosan az ÁSZ államadósságról szóló jelentését, abban valójában nem a gyors szerződéskötést kifogásolták, hanem azt, ahogyan a pénz lehívását időzítették. A jelentés szerint az IMF-hitelrészletek lehívásának időpontja és felhasználása alapján az államadósság-kezelés igénye nem indokolta a hitel ilyen gyors felvételét. Az ÁSZ azt is kifogásolta, hogy a harmadik részlet esetében nem felelt meg a valóságnak a pénzügyminisztérium állítása, miszerint a lehívott pénz nem növeli az államadósságot.

A bizottság most arról a hitelről beszélget, amelyiket még az előző kormány vett fel. Akkor a kormány azután fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz, hogy a Lehman Brothers bankház 2008. szeptember közepén bejelentett csődje elmélyítette a gazdasági-pénzügyi világválságot, a tőke pedig menekülni kezdett a feltörekvő piacokról. A különösen kockázatosnak tűnő magyar eszköztől is szabadulni próbáltak az alapkezelők, a forint árfolyama elszállt, az euró harminc forinttal drágult, az állampapírpiacról eltűntek a vevők, az ötéves lejáratú kötvények hozama 12 százalékra ugrott, a tízéves papírokat is csak 10 százalékos hozam mellett lehetett eladni. Az IMF-hitelhez végül 5-6 százalékos kamattal sikerült hozzájutni.

Most, hogy az Orbán-kormány is a valutaalap segítségére szorul, a kormányzati kommunikációban megjelent „a 2008-as rossz megállapodás” és a közelgő „jó megállapodás” megkülönböztetése.
A két hitelfelvétel közt egyébként tényleg van különbség. 2008-ban nagyjából húszmilliárd euró mértékű készenléti hitelt vettünk fel, most a korábbi közlések szerint nagyjából 15 milliárd eurós készenléti-elővigyázatossági hitelt kérhetünk, az Európai Bizottság legutóbbi levele szerint ennél kevesebb is elég lehet.

Veres János érkezett a meghívottak közül a legkorábban, a volt szocialista miniszter kézfogással üdvözölte a bizottság több szocialista képviselőjét, majd fotósok kereszttüzében hosszasan kezet rázott a bizottságot vezető fideszes frakcióvezetővel. Rogán Antal eközben barátian üdvözölte a terembe betoppanó Simor Andrást is, az IMF-vizsgáló ülés három résztvevője egyeztette a menetet.

Fotó: Huszti István

Nem vesz részt az ülésen Mesterházy Attila, szocialista frakcióvezető, szerinte Veres János megjelenése éppen elég ezen a meghallgatáson. Elfoglaltságai miatt távol maradt Domokos László és Töröcskei István is, ők az ÁSZ és az ÁKK képviseletében küldtek maguk helyett egy-egy embert.

Rogán Antal megnyitotta az ülést, megszavazták a napirendet. Azt kérdezte a meghívottaktól, miért állapodott meg a kormány 2008-ban ilyen gyorsan, mik voltak a hitelfelvétel következményei, körülményei.

Az ÁSZ megállapította, hogy 2006 és 2011 között az államadósság 64 százalékkal emelkedett. Az ellenőrzött időszakban volt két kiugró év, 2006 és 2008. Az Állami Számvevőszék azonban nem az IMF-hitel körülményeit, hanem az államadósságot vizsgálta jelentésében. De a hitel felhasználását nem is tudták volna vizsgálni, mivel erről nem kaptak dokumentumokat, így az ÁSZ megállapította, ilyen dokumentumok nincsenek is.

Borbély László András az ÁKK képviseletében elmondta, 2008-ban már tavasszal módosítaniuk kellett az éves tervet a válság miatt. Ennek ellenére még a Lehmann csődje után is volt még sikeres aukció, az állampapírok értékesítése zavartalanul folyt tovább. Összesen 1600 milliárd forrást vontak be. Szerinte a hitel lehívása pusztán az adósságfinanszírozás miatt nem volt szükséges.

Simor András, jegybankelnök szerint az első kérdés az az, hogy mi indokolta a gyors hitelfelvételt. Ez indokolt volt. Elmondta, sokan elfelejtik, hogy az IMF, az EU és Magyarország érdekei nem ellentétesek. A hitel felvételével elhárították a szuverén-, valuta- és bankválságot egyszerre. A jegybankelnök szerint elsősorban azért voltak sikeresek a forrásbevonások, mert akkor már a piac tudta, hogy meg fogunk állapodni.

Fotó: Huszti István

Simor szerint kár, hogy nincs itt az ÁKK akkori vezérigazgatója, a 2008-as szűk körű megbeszéléseken ugyanis ő is részt vett, és nem volt vita köztük abban, hogy szükség van a hitelre.

A jegybank elnöke 2008-as októberi napilapok címeiből idézett, hosszan sorolta a közelgő csődről, pánikról, összeomlásról szóló híreket.

"Ha az autóra valaki befizeti a cascót, azt akkor sem tartja feleslegesnek, ha mégsem történik vele baleset" - vélte a jegybank elnöke, aki ezután Orbán Viktort idézte, aki az IMF-hitel kapcsán mindig védőhálót emleget. Arra a kérdésre, hogy miért az MNB elnöke hívta fel akkor a valutaalapot, Simor elmondta, azért, mert ez neki volt a dolga. De abban, hogy az IMF-hez kell fordulnunk, az ÁKK és a miniszterelnök is egyetértett.

Megkezdte felszólalását Veres János, Rogán Antal mondatát idézte, miszerint túl gyorsan fordultunk az IMF-hez, majd összevetette az ÁKK megállapításaival. Veres szerint Rogán ezzel félrevezette a közvéleményt, az Állami Számvevőszék jelentése ugyanis valójában nem a gyors szerződéskötést kifogásolta, hanem azt, ahogyan a pénz lehívását időzítették. "Nem szakmai vitán vagyunk, hanem politikai vitán" - vélte a volt szocialista miniszter.

Veres János felidézte a 2008 októberi eseményeket, amikor röviddel a tőzsdei zárás előtt az OTP részvényei jelentős, 22 százalékos esést produkáltak. A forint euróárfolyama is jelentősen gyengült. Szerinte akkor minden, felelős pozícióban lévő állami vezető pártállástól függetlenül egyetértett abban, hogy lépni kell és az IMF-hez kell fordulni.

Fotó: Huszti István

Veres János beszédében bírálta az ÁSZ jelentés egyes megállapításait, és nagyrészt megismételte Simor András kijelentéseit, miszerint 2008 októberében pánikhelyzet alakult ki, amikor mindenki egyetértett abban, hogy szükség van a hitelre. Ennek hatására megállították a forint zuhanását és újra finanszírozhatóvá vált az ország, stabilizálták a bankrendszert. A volt szocialista pénzügyminiszter azt elismerte, hogy az államadósságkezelés céljából nem volt szükség a hitelrészlet lehívására, ezt azonban ők soha nem is állították. "Nincs vita közöttünk" - mondta Veres.

2008-ban a parlamenti pártok teljesen be voltak vonva a tárgyalási folyamatba, az IMF-nek írt szándéklevelet Veres János bármelyik frakció elolvashatta. Ezt kérik most az Orbán-kormánytól ők is.

"Az akkori magyar gyors intézkedések, sem akkor, sem ma nem kaptak szakmai kritikát, legfeljebb politikai támadások érték azokat" - mondta Veres.

Fotó: Huszti István

Rogán szerint nem igaz, hogy 2008-ban tájékoztatták volna a nyilvánosságot, még október végén is a nyugdíjak megtartásáról beszéltek. Azt kérdezte Verestől, mikor merült fel először a tárgyalásokon, hogy csökkenteni kell a nyugdíjakat a hitelért cserébe. Emlékeztetett, 2009-ben drasztikus megszorítások következtek.

"Fel kell menni az MNB honlapjára!" - mondta Veres, ott minden dokumentum megtalálható. Szerinte az akkori tárgyalásokon arról volt szó, hogy 80 ezer forintos értékhatárig megőrzik a 13. havi nyugdíjakat, úgy tűnt, hogy ez megléphető. Az csak 2009-ben derült ki, hogy a gazdaság helyzete indokolttá tesz más kiigazításokat is.

Simor András, jegybankelnök szerint volt akkoriban egy közkeletű tévedés, miszerint ha recesszió van, akkor nagyobb hiány kell. Csakhogy ha az ország az adóssága miatt van bajban, arra nem jó megoldás, ha még nagyobb adósságba veri magát. Szerinte indokolt volt a 2009-es törekvés a költségvetési hiány csökkentésére.

Fotó: Huszti István

Volner János jobbikos képviselő úgy vélte, abban, hogy a helyzet egyáltalán előállt, abban komoly felelőssége volt a jegybanknak és a szocialista kormányoknak is. Mit lehetett volna tenni? Volner szerint a jegybanknak össze kellett volna fognia a kormánnyal, és törekedni arra, hogy az államadósságon belül nagyobb legyen a belföldi adósság részaránya. Az akkori hibáknak szerinte a jelenlegi kormány fizeti meg az árát. A jobbikos rövid átvezetés után bírálta az Európai Uniót is.

Volner hosszas hozzászólása alatt Bencsik János fideszes képviselő kisebb derültségre kis híján felborította az előtte álló vizepoharat, végül sikerült megelőzni a bajt. Volner János felszólalása végén közölte, a válaszokat sajnos már nem várja meg, mert el kell mennie.

Szerinte az előző kormány nagyon sok megszorító intézkedést hozott. Azt kérdezte Verestől, hogy ezek a kormány döntései voltak-e, a megszorításoknak volt-e alternatívája, jót tett-e az országnak ez a sok megszorítás? Mit rontottak el önök, hogy az ország 2008-ban ilyen sebezhető állapotba került?

Tukacs István szocialista képviselő is felszólalt, a bizottsági ülés formai hibáira hívta fel a figyelmét, szerinte ez nem egy tisztességes előterjesztés, nincs is megnevezve előterjesztő. "Mi a napirend vége? Lesz ebből valami megállapodás? Ezt a napirendet szakmai értelemben értelmetlen volt összehívni" - mondta.

Rogán rászólt, hogy mindjárt megvonja tőle a szót.

A szocialista képviselő jelezte, addig beszél, amíg ezt végig nem mondja.

"Ha valamivel nem ért egyet, ne szavazza meg!" - kontrázott Rogán, aki nem érti, Tukacs István miért szavazta meg a napirendet, ha nem is ért vele egyet.

Fotó: Huszti István

Egy hónapon belül hallgassa meg Varga Mihályt is a bizottság, vetették fel a szocialisták. Szerintük a jelenlegi vita egy jó előkészítése lehet annak a beszélgetésnek.

A bizottsági ülést vezető Rogán Antal kérte a szocialistákat, hogy változtassanak a hangnemen, mivel többek közt az ÁSZ részéről hölgyek is részt vesznek az ülésen. Ezután Makkai Mária, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője - aki Domokos helyett érkezett - elmondta, nem sértődősek.

Fotó: Huszti István

Viszont nem is politikusok, azt hitték ez egy szakmai megbeszélés lesz,ők ismertették az ÁSZ-jelentést, és ha jól érzékelik az ÁSZ megállapításait szakmai alapon végülis nem is nagyon vitatta senki. Rogán azután szólt rá az MSZP képviselőire, miután az ÁSZ jelenlévő képviselőinek kétségbe vonták szakmaiságát.

Egy nagy bank két londoni brókere állt a spekuláció mögött, válaszolta Veres János arra a fideszes kérdésre, szerinte kik támadták Magyarországot 2008 őszén. A volt miniszter ezután kitért arra, az IMF-hitel fele akkora kamattal kamatozik, mint amennyiért a piacon az ország pénzhez jutott. Nem azért kellett az IMF-hitel, mert az ország nem tudta magát finanszírozni. Veres mégegyszer megerősítette, nem adósságfinanszírozási céllal vették fel a hitelt, hanem azért, hogy elrettentsék a spekulánsokat. Selmeczi Gabriella kérdéseire úgy válaszolt, akkoriban felmerültek más lehetőségek is, összességében azonban jót tettek az országnak az intézkedések.

"A szocialisták adták a 13. havi nyugdíjt, majd 2009-ben úgy ítélték, hogy az nem tartható" - mondta. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, a Fidesz-kormány az akkor meghozott intézkedések közül egyet sem csinált vissza.

Rogán szerint Veresék is csak azután hozták létre az IMF-tárgyalásokról szóló dokumentumokat, miután megállapodtak. Szerinte ez az ülés a 2008-as megállapodásról szól, de ő mint a delegáció résztvevője, készen áll arra, hogy jövő héten a bizottság ülésén beszámoljon a tárgyalások állásáról.

"Uram, ön most hazudott" - mondta Veres Rogánnak, miután a fidesz frakcióvezetője azt állította, a szocialisták 2008-ban úgy tájékoztatták a közvéleményt, hogy Lendvai Ildikó kiállt, és elmondta, az IMF-fel védik majd meg a 13. havi nyugdíjakat.

Rogán idézte Lendvai mondtatait, aki tényleg hasonlót mondott, erre Veres úgy reagált, igen, ezt mondta, de ez összhangban is volt a kormány első szándéklevelével, az csak később derült ki, hogy a nyugdíjakhoz is hozzá kell nyúlni. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a közvéleményre bízza annak eldöntését, hogy ki hazudott.