Nem Rogán volt az elúszott méregdrága rendszer atyja
További Magyar cikkek
Méregdrága beruházások indultak Rogán Antal tavaly elfogadott törvényjavaslata alapján a nyerőgépiparban, amiket váratlanul megtorpedózott a múlt héten hozott rajtaütésszerű betiltás. A döntés következtében nemcsak a jelenleg működő sokezernyi nyerőgép tűnik el az országból, hanem az éppen elkezdett szerverépítésnek is vége.
Az iparágban azt találgatják, szólt-e Rogánnak az intézkedés, hiszen eddig mindenki úgy tudta, hogy a frakcióvezető volt a szerveres rendszer szülőatyja.
A vesztesek
A játékgéppiacot átalakító legfontosabb törvényeket két fideszes képviselő, Rogán Antal és Lázár János nyújtották be tavaly. Lázár 2011. szeptember 26-án egy zárószavazás előtti módosítójával 2011 novemberétől 500, illetve 700 százalékos adóemelést javasolt. A szavazáskor az NGM eredeti 25-50 százalékos adóemelési javaslata elbukott, a parlament Lázár módosítóját fogadta el a benyújtás után alig néhány órával.
A képviselők aznap egy másik fontos módosítót is megszavaztak, amit Rogán Antal szintén zárószavazás előtt nyújtott be. A módosító teljesen átírta a szerencsejáték törvény játékgépekre vonatkozó részeit. Az új szabályok az ágazat felügyeletét szigorították meg azzal, hogy kötelezővé tették az úgynevezett szerver alapú üzemeltetést. Ennek lényege, hogy 2013-tól minden pénznyerő automata csak egy központi – adóhatósághoz bekötött – szerveren keresztül működhetett volna, amivel elméletileg végleg kizárható lett volna a manipulálás lehetősége.
A szerver alapú szabályozás végrehajtási rendelete, ami alapján a piaci szereplők meg tudták volna kezdeni a szigorúbb üzemeltetéshez szükséges fejlesztéseket, tavaly november helyett csak most június végén jelent meg. Ekkor több cég villámgyorsan megkezdte az átálláshoz szükséges fejlesztéseket. Egyes cégek azt állítják, több százmillió forintot invesztáltak a beruházásokba, de ők most hoppon maradtak.
Egyik névtelenül nyilatkozó iparági forrásunk szerint a kormány hirtelen lépéseit úgy is lehet értelmezni, hogy azzal a „legfelső körök” Rogánnak akartak üzenni.
Légből kapott mesék
A Fidesz frakcióvezetője az Index kérdésére teljes hülyeségnek minősítette a betiltás hátterét érintő találgatást. A frakcióvezető az Indexnek azt mondta, semmilyen közvetlen kapcsolata nem volt az iparág szereplőivel, sőt, a neve alatt benyújtott javaslatot sem ő találta ki. A frakcióvezető azt állította, hogy a javaslat a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült.
Rogán szerint légből kapott az a másik elmélet is, amelyben a betiltás támogatójaként szerepel. A politikus elmondta, már többször kérdőre vonták a kaszinók miatt, ahol barátja, Andy Vajna is érdekeltséggel bírt.
A nyertesek
Miközben a nyerőgépes szalonokat a kormány rendkívüli sürgősséggel letörölte a térképről, a játékkaszinók működhetnek tovább. A szerencsejáték-ipar két kategóriáját nemcsak az különbözteti meg, hogy az egyikben kizárólag elektronikával vezérelt gépek, a másikban viszont ezen túl, élő játékok, krupiék által felügyelt rulett és black jack jelentik a fő attrakciót. A nyerőgépes szalonokat magántulajdonban lévő cégek üzemeltették, a kaszinókban viszont a koncessziós rendszer következtében áttételesen az állam is tulajdonos.
A nyerőgéptörvény hatályba lépése után három ilyen kaszinó marad az országban.
A Pannon-Partner Kft. tulajdonában lévő Casino Sopron a Szerencsejáték Zrt. és a bécsi Casinos Austria tulajdonában van. Az üzemeltetésre vonatkozó koncessziót 2015 végéig nyerték el. A Casino Sopron vezető tisztségviselői között ott van Nánásy Csaba, a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságának a tagja.
A Szerencsejáték Zrt. a budapesti Belvárosi Kaszinó száz százalékos tulajdonosa is, ez a cég üzemelteti a fővárosi Tropicanat, aminek a kisebbségi tulajdonosa a két évvel ezelőtti kivásárlásig Andy Vajna volt. Vajna tulajdonrészének eladásával nem szállt ki a szerencsejáték-bizniszből: szakmai körökben tényként kezelik, hogy egy Luxembourgban bejegyzett cégen keresztül az övé a harmadik talpon maradt terem, a Las Vegas Casino koncessziós joga 2014 végéig.
Mélyre nyúló gyökerek
Vajnát egyébként az ezredfordulóig visszanyúló szálak kötik a kaszinózáshoz. Az első, tíz évre szóló koncessziót az első Fidesz-kormány idején kapta. Névtelenséget kérő iparági forrásunk szerint Vajna szerződésébe az is belekerült, hogy ameddig a koncessziós joga érvényes, senki más nem üzemeltethet kaszinót Pest megyében. Később, a Gyurcsány-kormány idején a hajógyári szigetre tervezett kaszinó miatt megpróbálták Vajna monopóliumát megfúrni – ekkor hozták létre az egyes és kettes kategóriás kaszinókat –, végül azonban nem történt semmi. Úgy tudjuk, jelentkező ugyan lett volna, de végül a koncessziós díjat nem fizette be, mert a gazdasági válság elmosta a terveit.
Forrásaink szerint egyébként a gépi játéktermek bezárása nem jelent majd jelentős bevétel-növekedést a kaszinóknak. A két kategória vendégköre között eddig kicsi volt az átjárás, a kaszinók kifejezetten a nagypénzű, luxushoz szokott játékosokra, a játéktermek pedig általában az üzlethelyiség környezetének lakóira, vagy a tömegközlekedési csomópontokban megforduló átutazókra specializálódtak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
