Itt az újabb kamatvágás
További Magyar cikkek
Folytatta a kamatcsökkentést a jegybank monetáris tanácsa, az előző, 6,5 százalékos alapkamatot 0,25 százalékponttal 6,25 százalékra vágta. Az alapkamatról a jegybank héttagú monetáris tanácsa legutóbb 4:3-as szavazati aránnyal határozott, a kamatcsökkentést a négy külső tag támogatta, míg a kamat szinten tartására Simor András MNB-elnök és a két elnökhelyettese szavazott. A külső tagokat tavaly tavasszal választotta meg a parlamenti többség, a négy helyre csak a Fidesz állított jelölteket.
Sejthető volt a lépés
A Reuters múlt heti budapesti felmérésébe bevont 20 elemző közül 17 várta, hogy a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamat 6,25 százalékra csökken kedden. A megkérdezett elemzők konszenzus szerint ebben az évben decemberben is kamatot csökkent a monetáris tanács, így az év végén az alapkamat 6,0 százalék lesz, a jövő év végén pedig 5,5 százalék.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni házak – Goldman Sachs, JP Morgan, 4cast, Morgan Stanley, UBS, Barclays, Bank of America-Merrill Lynch, Capital Economics – szakelemzői kivétel nélkül az MNB monetáris enyhítési ciklusának folytatását jósolták.
Az Equilor elemzői a mostani kamatdöntéstől jelentős forintgyengülést nem várnak, a forint a 286-288-as sáv közelében mozoghat. A határidős kamat-megállapodások (FRA) alapján a piaci szereplők 6,00 százalékos jegybank alapkamatra számítanak év végén, ami további vágást helyez kilátásba.
Harmadszorra is
A mostani kamatdöntés már a harmadik olyan eset, amikor a kormánytöbbség közvetett akarata döntően befolyásolta az elvileg független jegybank monetáris politikáját és – mint az az ülés korábban közzétett jegyzőkönyvéből kiderült – szakmai érveit. A keddi csökkentés ezúttal is szoros szavazás eredménye lehetett, és valószínűleg a négy külső tag szavazott a döntés mellett. Cinkotai János és Kocziszky György már korábban is rendszerint csökkentésre szavaztak, az előző hónapban pedig már Gerhardt Ferenc, és a korábban a legkevésbé csökkentéspárti Bártfai-Máger Andrea is a csökkentést támogatta, míg a három belső tag, Simor András jegybankelnök, valamint a két alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia tartásra szavazott.
Nem mozdult a forint
Mivel a befektetők már számítottak a lépésre, nem mozgatta meg a forint árfolyamát az MNB kamatdöntése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az eurót a döntés bejelentését követően is az előzőleg tartott 284,50 forintos árfolyamon jegyezték. Az euró árfolyama 11 óra körül 284,62 forinton, kora reggel 285,31 forinton, hétfő este pedig 284,95 forinton állt. A kamatdöntésre nem változott a többi főbb deviza forintárfolyama sem. A dollár jegyzése 219,60 forint közelében ingadozott, szemben a hétfő esti 220,90 forinttal. A svájci frank 235,50 forintos jegyzésnél tartózkodik, míg hétfő este 235,80 forint környékén állt az árfolyam. A japán jen jegyzése 2,7640 forint közelében alakult, szemben az előző esti 2,7683 forinttal.
A múltkori kamatdöntő ülésen a tanács többsége úgy ítélte meg, hogy az európai adósságválságot kezelő intézkedések számottevően javítják a globális pénzügyi piaci környezetet, ami a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelte. Több tanácstag hangsúlyozta, hogy jelentős és tartós javulás következett be az elmúlt hónapok során Magyarország kockázati megítélésében.
Számít még az infláció?
Már az első kamatcsökkentés után megindultak a találgatások, vajon egy kamatcsökkentési ciklus vette-e kezdetét. Akkor Simor András, jegybankelnök azt mondta: „a monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat és a kockázati megítélésünk javulása folytatódik”.
Azóta a kormány több, az árakat a vártnál is jobban felhajtó intézkedés mellett döntött, azonban úgy tűnik, a célszintet jelentősen meghaladó inflációt sem tartják a további kamatcsökkentések akadályának az MNB Monetáris Tanácsának enyhítésre hajló külsős tagjai. Az idei átlagos magyarországi infláció a budapesti várakozások alapján 5,8 százalék lesz. A monetáris testület külsős tagjainak korábbi érvelése szerint azonban ebből 2,4 százalékpontnyi a kormány költségvetési intézkedéseiből ered, és az ennek kiszűrésével számolt 3,4 százalékos átlagos idei alapinfláció már meglehetősen közel lenne a 3 százalékos célhoz.
A növekedést segítenék
A jegybank tartásra szavazó tagjai rendszerint azzal érvelnek, hogy jelen gazdasági helyzetben a kisebb kamat nem segíti érdemben a gazdasági élénkülést, az így is magas infláció viszont tovább nőhet, és várható a forint tartós gyengülése is. Részben ezért érveltek úgy a kamat tartására számító elemzők, hogy a sok bizonytalanság miatt egyelőre túl kockázatos lenne tovább csökkenteni a kamatot: szerintük még mindig erős a bizonytalanság egyrészt az IMF-tárgyalások sikerességével, másrészt az európai adósságválság fejleményeivel kapcsolatban, ráadásul a piacok az elmúlt hetekben a régió összes országára pozitívan tekintettek, így részben külső okokkal magyarázható a helyzetünk javulása.
Egy uniós szabály miatt is csökkent a kockázat
Nem csak a kedvezőbb nemzetközi hangulat, és a magyar kiigazítás járul hozzá a kockázati felárak zuhanásához (CDS), mutatott rá Simor András a kamatdöntés után sajtótájékoztatón. Sokat köszönhetünk annak az uniós szabálynak is, amely szerint november elejétől spekulációs okból fedezeti pozíciót tilos tartani. Akinek ilyen pozíciója van, lezárja, vagy fedezi. Ez egyszerre okozza a CDS-felárak zuhanását, valamint a kötvény és deviza-árfolyam erősödését.
„Még nem jött el a kamatcsökkentés ideje, és tévedés azt hinni, hogy az alacsonyabb kamat segít a gazdaságnak" – mondta korábban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Indexnek adott interjújában. Úgy vélte, a hitelezést nem az alacsonyabb kamat pörgetné fel, hanem az, ha a kormány nem a bankrendszer zsebéből akarna minden költségvetési lyukat betömni. Addig viszont egyébként sem lehet növekedést várni, amíg nincs átgondolt gazdaságpolitika és kiszámíthatóság. IMF-megállapodás kell, már az eddigi csúszás vesztesége is háromszázmilliárd forint lehet három év alatt.
Folytatódhat a csökkentés
A Monetáris Tanács kamatdöntő ülése után közölte, a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után elérhetőnek tartja. Szeptemberben gyorsult az infláció, aminek hátterében elsősorban az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése állt. A foglalkoztatás bővülése, illetve a vállalatoknál jelentkező költségoldali inflációs nyomás mérséklése érdekében kiemelt fontosságú, hogy a bérek és ezen belül a minimálbérek jövő évi emelkedése összhangban álljon a gazdaság termelékenységének változásával.
A magyar gazdaság recesszióban van, a növekedés újraindulása csak jövőre, az exportpiacok élénkülésével várható. A beérkezett adatok megerősítik, hogy a belső kereslet gyenge, a külső konjunktúra pedig tovább romlik. A Monetáris Tanács megítélése szerint a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése is számottevően elmarad a válság előtti ütemétől.
"További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal" - közölte a tanács
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
