További Magyar cikkek
A megjelent 170 egyesületi tag a közgyűlés elején szavazással elutasította azt, hogy arról kép- és hangfelvétel készüljön, így a kamerák és mikrofonok a helyszínen kívül maradtak.
Egylábon álló biztosító
A veszteség oka a függőkár tartalék hiánya, amely a nemzetközi és a személyi sérüléses károk hiányos számbavételéből származott. A MÁV ÁBE-hez közeli forrásból az MTI úgy értesült, hogy a teljes nemzetközi kárt figyelmen kívül hagyták, a személyi sérüléses károkból pedig a nagy összegűekre nem képeztek tartalékot. Ezek százmilliós nagyságrendűek. Szintén figyelmen kívül hagyták az úgynevezett aktív és szívességi károkat, ezeket más biztosító rendezte, mert például nála volt a károsult kötelező, illetve casco biztosítása, de a kifizetést a MÁV ÁBE-vel szemben érvényesíti.
A MÁV ÁBE 195 266 kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéssel rendelkezik, a casco szerződések száma 3 724 darab. A kgfb száma a múlt évben 132 ezer volt. A múlt évi teljes díjbevétel 7,8 milliárd forintot tett ki, ebből a kgfb díjbevétel 7 milliárd volt. Erre jegyezte meg a felügyeleti biztos, hogy egy lábon áll a biztosító.
Nem fogadták el a beszámolót
A közgyűlés 85 százalékos szavazati aránnyal felmentette Kiss Bálint első számú vezetőt. Az ellenőrző bizottság jelentését Záhonyi Zsolt terjesztette elő, sokan felvetették a bizottság felelősségét, és a magyarázatok nem győzték meg a közgyűlést, mivel 70,55 százalék nem szavazattal 18,49 igen ellenében nem fogadták el a beszámolót, tehát újat kell készítenie az ellenőrző bizottságnak.
Áprilisban pattant ki a botrány
A MÁV Biztosító áprilisban került a figyelem középppontjába. Több ízben beszámoltunk róla, a Biztosítónál a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást. Kiss Bálintot, a társaság elnök-vezérigazgatóját és néhány társát őrizetbe vették. A gyanú szerint a biztosítónál közel 1 milliárd forintot vontak ki a gyanúsítottak közreműködésével magán bankszámlákra. A pénz egy részét saját céljaikra fel is használták. A bankszámlákat soron kívül zárolták és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete biztost küldött ki a társasághoz.
Az állomány átruházás kapcsán nagy vita bontakozott ki a közgyűlésen. Gazda Pusztai Sándor ismertette a PSZÁF áprilisi határozatát, amelyben az áll, hogy elő kell készíteni a kgfb állomány átruházását. A vita előbb arról folyt, hogy szavazzon-e a közgyűlés az átruházásról. A felügyeleti biztos kalkulációja szerint mintegy 6 milliárd forintba kerülne az egyesület rendbe tétele, ami tagonként 30 ezer forint pótbefizetéssel járna, de ez csak elvi lehetőség, ugyan is a nem fizetőktől nehéz lenne behajtani a pótbefizetést. A közgyűlés azonban elvetette azt az alapszabály-módosító javaslatot, amely szerint a testület pótbefizetést írhatott volna elő a tagoknak.
Feróné Szép Rita, a felügyeleti biztos egyik helyettese elmondta, hogy az átruházásra kiírt pályázatra 6 érdeklődő reagált. Két opció lehet: vagy csak az állományt veszi meg egy üzleti biztosító, amely annyit fizet érte, hogy abból a korábban keletkezett, de le nem tartalékolt károkat ki lehet fizetni, vagy pedig elviszi a teljes kgfb üzletágat a meglévő eszközökkel együtt, és akkor maga felel a korábbi károkért.
A vitában elhangzott, hogy ha elmarad az átruházás, akkor azoknak a károkozó biztosítottaknak, akik helyett nem tudott fizetni az egyesület, maguknak kell helytállniuk. Mások az egyesületi tagsághoz ragaszkodtak, két okból is. Úgy vélték, hogy új vezetéssel rentábilisan működtethető a biztosító, s így fenntarthatóak a kedvezményes díjak. Egy fuvarozó azzal érvelt, hogy más biztosító évi 2 millió forinttal drágábban vállalná a kocsi biztosítását. A felügyeleti biztos véleménye az volt, hogy a MÁV ÁBE kgfb terméke alul árazott.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
