További Magyar cikkek
Az szjá-t is csökkentik
Az adótábla felső kulcsát 38-ról 36 százalékra csökkentették, a sávhatár ötvenezer forinttal 1 550 000 forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér 0,8-2,4 százalékát takaríthatjuk meg jövőre.
Az idei havi 150 000 forintos átlagkereset adója 29 750 forintról 26 250 forintra csökken, vagyis a bruttó 2,33 százalékával több marad az adózó zsebében. Legrosszabbul a havi 110 000 forint körül keresők járnak, az ő adójuk csak a bruttó bér 0,78 százalékával mérséklődik. A havi bruttó 112 500 forint adója például 11 250 forintról csak 10 368 forintra csökken.
A pénzügyminisztérium által elkészített szja-számító szoftver tanulsága szerint az alkalmazotti adójóváírásnak és a kiegészítő adójóváírásnak köszönhetően havi bruttó 63 000 forintig adómentesek lesznek a fizetések (idén 57 000 forint, a jelenlegi minimálbér volt az adómentes kereset alsó határa). A program alapján a nettónkat csak úgy érdemes kiszámolnunk, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a bruttó bért összesen 13,5 százaléknyi különféle járulék terheli.
Ez alapján a 150 000 forintos bruttó bérből elvileg 103 500 forint marad majd a zsebben az idei 100 000 forint után, vagyis a nettó bér 3,5 százalékkal növekszik. Egy havi bruttó 200 000 forintos keresetből a mostani 122 000 forint helyett 124 250 forint lesz, vagyis ebben a kereseti sávban 1,8 százalékos lesz az adócsökkentésből adódó béremelkedés.
És az áfát is
Az általános forgalmi adó csökkentéséről szóló törvényt már korábban elfogadta az országgyűlés. Ennek köszönhetően csökkent 25-ről 20 százalékra az üzemanyagok áfája már október elsejétől, igaz, az árak nem mindenhol mérséklődtek az áfacsökkentés mértékével. Megszűnik az államháztartási támogatás arányosítási kötelezettsége, az uniós joggal ütköző áfaarányosítási szabály, így a támogatást igénybevevők visszaigényelhetik az áfa teljes összegét.
A többi 25 százalékos áfakulcsú termék és szolgáltatás forgalmi adója január elsejétől mérséklődik, ami 4,2 százalékos árcsökkentést eredményezhet. A villanyáram kilowattóránkénti egységára a mostani 33,5 forintról 32,16 forintra mérséklődhet, ami egy átlagos háztartás 5000 forintos villanyszámlája esetén 200 forintnyi megtakarítást jelenthet. Olcsóbb lehet emellett az internethasználat, a telefonálás, csökkenhetnek egyes rezsiköltségek, mérséklődhet a legtöbb fogyasztási cikk ára.
A most 15 százalékos áfakörbe tartozó újság, folyóirat és kiadványok közül január 1-től 5 százalékos kulcs alá tartoznak azok, amelyek előfizethetők. Erre csak akkor jogosultak, ha napilap esetén megjelennek legalább hetenként négyszer, folyóiratok és egyéb kiadványok esetén évente legalább egyszer.
De szigorítanak is
A szja általános csökkentése mellett több szigorításról is döntöttek a képviselők. Így megszűnik az egy- és kétgyermekes családok adókedvezménye, igaz, ezt a megemelt összegű családi pótlék ellensúlyozza. Egy egygyermekes család éves szinten 36 000 forintnyi, egy kétgyermekes szintén éves szinten 96 000 forintnyi adókedvezmény veszít el.
Ugyanakkor az egy gyereket nevelő családi pótlékja évi 66 300-ról 132 000 forintra, míg a kétgyerekeseké évi 161 196 forintról 288 000 forintra emelkedik. Előbbi esetben 65 700, utóbbiban 126 804 forint a növekedés, amely tehát mindkét esetben meghaladja az elveszített adókedvezmény mértékét.
Komolyabb, és valódi szigorítás az adómentes természetbeni juttatások újraszabályozása. A többszöri újrafogalmazások után elfogadott törvény szerint a 400 000 forintosnál nagyobb értékű juttatást 44 százalékos szja, 3 százalékos munkaadói járulék és 29 százalékos tb-járulék terheli.
Emelkedik ugyanakkor az étkezési juttatás (melegétel-utalvány esetén 9000, egyébként 4500 forintra), az iskolakezdési (17 000 forintra) és a lakáscélú (ötévente 1 millió forintra) munkáltatói támogatás. A helyi utazási bérlet teljes értéke adómentes lesz. A 400 000 forintos korlát nem vonatkozik többek között az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásra, az étkezési juttatásra, a szakképesítést nyújtó és idegennyelvi képzésre, valamint a vidékről munkába járáshoz adott térítés.
Helyettünk takarékoskodnak is
Változnak az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetésekkel kapcsolatos szabályok is. Az ilyen befizetésekhez kapcsolódó, évi legfeljebb 130 000 forintot az APEH eddig visszautalta az adózónak. Jövőre azonban már nem kapjuk meg ezt a pénzt, hanem azt a pénztári számlán írják jóvá. Az újonnan bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számlára, az úgynevezett negyedik pillérre az adózó által befizetett összeg 30 százaléka ugyancsak a megtakarítást gyarapító kedvezmény lehet.
A személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozóknak is kedveznek néhány ponton. Az általános személygépkocsi-normaköltség az évek óta "bebetonozott" kilométerenkénti 3 forintról 9-re növekszik a jövő évben. Ötmillió forintig azok választhatják a 10 százalékos vállalkozói szja-t, akik a minimálbér másfélszerese után fizetnek járulékokat. A reprezentáció éves kerete 25 millió forint lesz, a korlátot az adóévre elszámolt összes bevétel egy százaléka jelenti majd.
És emelnek is
Az adóterhek látványos és kormánykörökben előszeretettel hangoztatott csökkentése mellett folyik a jobboldali körökben csak "lopakodónak" emlegetett adóemelés is. Januártól mindazon járulékköteles jövedelmek után is meg kell fizetni a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot, amelyek jelenleg mentesek ez alól a kötelezettség alól. Ilyenek például a mellékfoglalkozásból, a másodállásból vagy a tőzsdei árfolyamnyereségből származó jövedelmek. Igaz, a most november elsejétől 1950 forintra csökkentett, eddig 3450 forintos tételes eho megszűnik jövő novembertől.
Szintén emelik a dohányáruk és a szeszes italok jövedéki adóit, hogy ezeknél a termékeknél ezzel ellentételezzék az áfamódosításból fakadó árcsökkenést. Ez alól egyetlen kivétel lesz, a bor jövedéki adója januártól megszűnik. A dohánytermékkörön belül a jövedéki adó a cigarettáknál az áfa ellentételezésén felül további 7,5 százalékkal, a pipadohánynál további 4 százalékponttal nő. A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés lehetősége az azonos szabályozás érdekében a belterületi termőföldre is kiterjed.
Ugyancsak az áfacsökkentés ármérséklő hatását ellensúlyozza a kormány indoklása szerint a regisztrációs adó növelése. A regisztrációs adó módosításában megjelennek a környezetvédelmi kritériumok, emellett bevezetik az avultatás intézményét. Ezt a jármű első forgalomba helyezésétől eltelt idő alapján, hónapokban számolják, a teljesen új járműre meghatározott adótétel a jármű korával csökken. Az avultatás 25 év felett 66 százaléknál áll meg.
A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete szerint a módosítással lehetetlenné teszik az elérhető árú külföldi autók behozatalát. Az ellenzéki képviselők 70-270 százalékos regadó-emelésről beszéltek, Veres János szerint az árakat legfeljebb egy százalékkal emeli az adómódosítás. Részletesebben a regadóról >>>
Lesznek új adók is
Új adónemeket is bevezetnek januártól, amelyekről szintén hétfőn volt a zárószavazás. A médiában és a művészvilágban dolgozók számára kitalált ekho az evás rendszerhez képest sokkal kevesebbet hagy a munkavégzőknek, és sokkal több bevételt jelent az államkasszának. Az ekho 25 szakmára vonatkozik, és evás vállalkozók nem választhatják. Részletesebben az ekhóról >>>
Szintén januártól lép életbe a luxusadó, amelyet a 100 000 000 forintosnál értékesebb, magánkézben lévő lakóingatlanokra vetnek ki. Az új adó várhatóan körülbelül harmincezer embert érint majd, és abból 1-3 milliárd forintnyi bevételnél többre nem számíthatnak az önkormányzatok. Az adó mértéke az ingatlan 100 000 000 forint fölötti részének 0,5 százaléka, egy 110 000 000 milliós ház esetén tehát évi 50 000 forintot kell majd befizetni ilyen jogcímen. Bővebben a luxusadóról >>>
A cégeknek nem lesz könnyebb
A vállalkozások adóterhei elenyésző mértékben csökkennek 2006-ban. Az áfa felső kulcsának mérséklése csak azoknak a vállalkozásoknak kedvező, amelyek tárgyi adómentes tevékenységet folytatnak - ilyenek a pénzügyi és biztosítási szolgáltatók -, vagy annyira alacsony bevételűek, hogy alanyi adómentesnek számítanak. Ezenkívül az áfacsökkentés csak annyiban jelent számukra könnyebbséget, hogy enyhülnek a likviditási problémáik.
A minimálbéresek után így 8550 forinttal nő a vállalkozók terhe, ami 10,5 százalékos emelkedés. A kamara számításai szerint a vállalkozók az adóváltozások miatt - figyelembe véve a minimálbér emelésének hatását is - 30 milliárd forintot veszítenek.
Érdemi változást nem hoz az iparűzési adó (ipa) szabályainak változása sem, csak enyhe tehercsökkenést. A befizetett ipa teljes összege levonható lesz a társasági adó alapjából az eddigi 50 százalék helyett, emellett a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó bevétel nem lesz az ipa alapja, ha a vállalkozó a külföldi telephely szerint önkormányzatnak fizetett adót. Az ipa alapjából emellett kikerülnek a kapott kamatok és a kamatjellegű bevételek, valamint a jogdíjakból származó bevételek.
A társasági adó kisebb enyhítését jelenti, hogy a kkv-k számára az adó adóalapjuk első ötmillió forintjáig mindössze 10 százalék lesz - feltéve, hogy a vállalkozások megfelelnek az egyéb feltételeknek, így egyebek mellett annak, hogy az alkalmazottak mindegyikét legalább a minimálbér kétszeresén (ez jövőre a tervek szerint kétszer 63 000, vagyis 126 000 forint lesz) foglalkoztják. A minimálbérhez képest ez egyetlen munkavállaló esetén is havonta mintegy 40 000 forintos, vagyis éves szinten csaknem félmilliós pluszkiadást jelent, miközben a társasági adóban a maximális, 5 millió forintos adóalap esetén is csak 300 000 forintnyi adó spórolható meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
