További Magyar cikkek
A PwC szakértője a konkrét változások közül azt a szeptembertől alkalmazandó változást tarja a legkárosabbnak, amely a természetbeni juttatáson fizetett személyi jövedelemadót járulékalappá teszi. Ez nemcsak ellene hat az élőmunka-teher csökkentését célzó elveknek és kettős adóztatást eredményez, ami ellentétes az általános nemzetközi adóztatási gyakorlattal - írja a Napi. Erdős emellett meghökkentőnek tartja, hogy a tőkejövedelmek után egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Túl sűrűn módosítanak
Nemcsak azzal van baj, hogy túl későn vált véglegessé a változás, hanem azzal is, hogy túl gyakran módosulnak a szabályok. László Csaba, a KPMG adópartnere szerint legnagyobb gondot az idei évközi és a jövő évi változások sűrűsége, sebessége okozza. Az adóigazgatásról szóló törvény már 13-szor, de az szja is nyolcszor változott idén. Ilyen mennyiségű évközi változásra talán még soha nem került sor, és még nincs vége. A következő hetekben várhatóan módosul újra az adóigazgatásról szóló törvény, és még egyéb pontosítások is várhatóak az adózás rendjéről szóló törvény módosítása keretében, továbbá a mindig "kéznél lévő" költségvetési törvényben.
A KPMG szakértője - a Medgyessy-kormány első pénzügyminisztere - a telefonáfa történetét tartja a legmegdöbbentőbbnek, különösen azt a parlamenti szavazási procedúrát, amely során minden kormánypárti képviselő ellene szavazott a javaslatnak, kivéve a pénzügyminisztert, pedig "gyaníthatóan ő volt az egyetlen, aki értette a javaslat lényegét". Megoldást jelenthet ugyanakkor, hogy az ellenzék, amely az első alkalommal - László Csaba szerint "néhány véletlenszerű kivételtől eltekintve - szintén leszavazta az előterjesztést, most azt saját javaslatként újra benyújtotta.
A telefonáfán mindenki megdöbbent
A telefonáfával kapcsolatos szavazás Robert Heinczingert, az Ernst&Young és Oszkó Pétert, a Deloitte adópartnerét és meglepte. Oszkó emellett azt emelte ki, hogy a foglalkoztatást drágító minden egyes módosítás károsan hat a vállalkozási kedvre és a vállalkozók versenyképességére. Mint ilyenek, a természetbeni juttatásokat sújtó kedvezőtlen változások valószínűleg sok cég életét fogják megkeseríteni - vélekedett a Deloitte szakértője.
Heinczinger ezzel szemben az áfacsökkentést, valamint az ekho-eva párosát tartja kifejezetten károsnak. Előbbit azért, mert az csak indirekt módon befolyásolja a versenyképességet, viszont az öt százalékpontos kulcscsökkentés sokba, nagyjából 200 milliárd forintba kerül. Szerinte ennyi pénzből érezhetően lehetett volna csökkenteni vagy az élőmunka terheit, vagy az iparűzési adó lett volna csökkenthető kevesebb, mint felére már jövő januártól.
Kivételeznek a jogalkotók
Az ekho bevezetésével és az eva megtartásával szemben azért vannak kifogásai, mert mindkettő tovább zilálja az adózási morált, és feszültséget kelt azon többség körében (alkalmazottak), akik ezzel nem élhetnek. Rövidtávú, érezhető adóteher-csökkentés csak a normál adózói kör szélesítésével valósítható meg, márpedig az ekho és az eva szűkíti annak bázisát. Az ekho és az eva Heinczinger szerint indokolatlanul ad túlzott kedvezményt egy szűk csoportnak.
Ami még hiányzik
A kifogások mellett a hiányérzetüket is megfogalmazták a szakértők. Heinczinger szerint nincs érezhető javulás az élőmunka közterheit illetően, nincs munkáltatói tb-fizetési plafon, és nem szűnnek meg a bérhez kapcsolódó "kis" adók sem. Oszkó Péter a foglalkoztatás közterheinek elhúzódó csökkentését, illetve a helyi iparűzési adó ugyancsak elhúzódó megszüntetését tette szóvá
László Csaba szerint az iparűzési adó és a munkáltatói járulék magas szintje és az instabilitás a legnagyobb probléma. Erdős szerint az a rendszer legnagyobb hiányossága, hogy nem jelent azonnali változást, illetve hogy a középtávú változások nem egy koncepció részeként, hanem különálló törvényhelyekként jelentkeznek.