Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Addig ne is álmodjunk adóreformról, amíg nem vagyunk képesek egy normális államháztartási reformot megcsinálni, amíg az állami kiadásokat nem tudjuk érdemben csökkenteni, fogalmazták meg kritikájukat egy mai adókonferencia előadói a mostanában megint gyakran emlegetett adórendszer-átalakításokról. A napokban Gyurcsány Ferenc kormányfő szabott határidőt, mégpedig 2008. január végét, amikorra a kormányzó pártoknak meg kell állapodniuk az átfogó adóreformról; a parlament áprilisban el is fogadhatja a törvényjavaslatokat.
Ipari méretű adócsalás
A szürke- és feketegazdaság miatt a GDP 7,5-10 százalékára, 1800-2500 milliárd forint közötti összegre tehető az adókiesés, becsülte P. Kiss Gábor, a jegybank költségvetési szakértője. Számításai szerint 330 ezer körül lehet azok száma, akik csak papíron dolgoznak részmunkaidőben. A minimálbért és az az alatti jövedelmet bevallók hozzávetőleg 550 milliárd forintnyi jövedelmet titkolhatnak el.
Példa nélküli, amit Magyarország produkál, állította Urbán László a Századvég és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén. Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, egykori pénzügyminiszter-jelölt ezt azzal indokolta, hogy a GDP nagy hányadát elvonjuk adókkal, járulékokkal, illetékekkel, és ezt koncentráltan tesszük. A magas adóelkerülés miatt aki fizet, arra nagy teher hárul, ehhez pedig az párosul, hogy sokat is költ a kormányzat.
A szélsőségesen egyenlőtlen teherviselést példázza, hogy az összes személyi jövedelemadó alig 10 százalékát a bevallók 44 százaléka fizeti, a fennmaradó 90 százalékot pedig a bevallók alig több mint fele rója le. Azzal kell kezdeni, hogy az európai összehasonlításban és régiós versenytársainkhoz képest is magas kiadási szintet leszorítsuk, csak ezt követően lehet és kell adócsökkentésbe fogni, érvelt. A szakember szerint a nemzetközi tapasztalatok világosan mutatják, a munkaerő adóterhét nem növelni kell, ahogyan a kabinet tette tavaly és idén - pluszban pedig további adóemelést is végrehajtott -, hanem éppen ezzel ellentétes irányba kell elindulni.
Vele egyetértve Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára, volt jegybankelnök és miniszter a tragikus növekedési adatokra utalva amellett foglalt állást, hogy az élőmunka terheinek lefaragása kiutat jelenhetne. Bod azonban szkepticizmusát fejezte ki annak kapcsán, hogy éppen most kellene belevágni az adórendszer mélyebb átalakításába, amikor a politikai elit sosem látott tekintélyvesztést vívott ki magának. Ez veszélybe sodorhatja egy esetleges reform sikerét.
Most merre tovább? - tette fel a kérdést László Csaba, a KPMG partnere, aki szintén az érdemi államháztartási reformhoz kötötte az adóreform elindítását. A volt pénzügyminiszter szerint szakmai érv nem szól az érték alapú ingatlanadó általánossá tétele ellen. Az iparűzési adó mielőbbi eltörlése mellett ő is sürgette a munkáltatói járulékok mérséklését, az egyszerűsítést, a kisadók kiiktatását - elismerve, hogy ez utóbbi esetében a formálódó jövő évi adótörvények előrelépést jelentenek -, és szerinte el lehetne gondolkodni az állami és az önkormányzati adóapparátusok létszámának módosításán.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
