Már a GDP 66 százaléka az államadósság

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága – a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett érték – 2007 végén a GDP 66 százalékát tette ki (16 736 milliárd forint) – derül ki az MNB jelentéséből.

A központi kormányzat eszközei közül elsősorban betéteinek felhasználásával, egyéb követelései csökkentésével, kötelezettségei közül főleg államkötvények kibocsátásával és egyéb kötelezettségek vállalásával fedezte a finanszírozási igényét. A hosszú lejáratú állampapírok nettó kibocsátása jelentősen nőtt, ugyanakkor a rövid lejáratú értékpapírokban megtestesülő adósság kismértékben csökkent. A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával és a központi kormányzattól kapott rövid lejáratú hitelek felvételével fedezték. A helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása az előző negyedévhez hasonlóan történelmi csúcsot ért el a negyedik negyedévben is. A társadalombiztosítási alapok bevételi többlete lehetőséget adott a központi kormányzattól kapott hitelek visszafizetésére.

A lakosság is szabadul az állampapíroktól

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2007-ben a GDP 1,7 százalékát érte el (437 milliárd forint). A negyedik negyedéves nettó finanszírozási képesség a negyedéves GDP 5,2 százaléka volt (357 milliárd forint).

A háztartások pénzügyi eszközei közül a készpénz, a betétek, a befektetési jegyek, az életbiztosítási és a nyugdíjpénztári követelések növekedtek jelentősen. Számottevő volt ugyanakkor a rövid lejáratú állampapírok eladása. A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú devizahitelek felvétele volt a meghatározó, de mértéke némileg elmaradt a harmadik negyedévi csúcsértéktől. A forint kisebb mértékű gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 37,7 milliárd forinttal növekedett 2007 negyedik negyedévében.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint 2007-ben a GDP 4,0 százaléka volt (1019 milliárd forint). A negyedik negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 4,2 százalékát érte el (288 milliárd forint).

A nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban folyószámla betéteiket, hosszú lejáratú hiteleiket, egyéb követeléseiket és nem tőzsdei részvényeiket növelték. A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú hitelek, a nem tőzsdei részvények, az egyéb tulajdonosi tartozások és az egyéb tartozások növekedése volt a meghatározó.

1876 milliárd jött külföldről

A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2007-ben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 7,4 százalékát tette ki (1876 milliárd forint). A negyedik negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 6,5 százaléka volt1 (451 milliárd forint).

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban hosszú lejáratú hiteleiket növelték, de jelentős volt a lekötött betétek, a hosszú lejáratú értékpapírok, nem tőzsdei részvényeik és egyéb tulajdonosi követeléseik növekedése is, miközben számottevően csökkentek a folyószámla betétekben és a tőzsdei részvényekben fenálló követelések. A tartozások közül tranzakcióból eredően a hosszú lejáratú hitelek, a nem tőzsdei részvények és a lekötött betétek növekedtek jelentősen, míg a rövid lejáratú értékpapírok és a rövid lejáratú hitelek számottevően csökkentek.