Túlbecsülték az áfacsökkentés hatásait
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A közvélemény szemében különös jelentősége volt az általános forgalmi adó 25 százalékos normál kulcsa 20 százalékra való csökkentésének: a múlt év októberétől a benzin és a gázolaj után fizetett áfa mérséklődött, az idén januártól pedig a többi, 25 százalékos kulcs alá sorolt termékre és szolgáltatásra vonatkozó adómérték lett kisebb.
A kitüntetett figyelem mögött jórészt az áll, hogy a kormány – egyértelműen választási szempontok által vezéreltetve – kommunikációjában hangsúlyt helyezett arra, hogy az áfamérséklés minél nagyobb mértékben érződjön a fogyasztói árakban. Az év eleji inflációs adatok azonban csalódást okoztak, nemcsak a kabinet, hanem a piac számára is. Ezért egy jegybanki tanulmány segítségével érdemes röviden körüljárni a kérdést.
A jegybank vizsgálatai szerint az áfacsökkentés elsődleges hatásának döntő része az év első két hónapjában lezajlott. Korábban a 2005. októberi, illetve 2006. januári csökkentés együttes elsődleges árszintmérséklő hatását 1,4 százalékpontra becsülték az MNB munkatársai. A beérkezett adatok tanúsága szerint azonban ez a hatás csak 1,0 százalékpont körüli lehetett, azaz mintegy 0,4 százalékponttal kisebb a korábbi becslésnél.
Termékcsoportszintű vizsgálatok szerint a korábbi számításokban elsősorban az iparcikkek körében becsülték felül az áfacsökkentés hatását. Ennek okai azonban a tanulmány készítői előtt egyelőre nem világosak. Lehet, hogy rosszul ítélték meg az áfaváltozások árhatásainak fennálló termékpiaci tényezőit, így a kereslet és kínálat árrugalmasságát, illetve az ártranszparenciát.
Ebben az esetben a becsültnél kisebb év eleji árcsökkenés nem feltétlenül kell, hogy befolyásolja a hosszabb távú inflációs kilátásokat. Lehetséges azonban az is, hogy a termékpiaci verseny korábbi élénkülő tendenciája az előzetes várakozásoknál jobban lassult, ami viszont hatással lehet az infláció jövőbeli alakulására is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
