További Magyar cikkek
Január óta az adóhivatal az adó- vagy más köztartozás fejében lefoglalt ingóságokat elektronikusan is árvereztetheti a korábbi hagyományos licitáláson kívül. Az első félévben 237 árverést tartottak, az internetes licittel eladott áruk átlagosan a becsérték 72 százalékáért találtak gazdára, közölte az Index kérdésére Várszeghi György, az APEH végrehajtási főosztályának vezetője.
Az APEH kifejezetten sikeresnek értékeli az online árveréseket, így már tervben van az ingatlanok elektronikus árverésének bevezetése is. Ehhez azonban módosítani kell az adózás rendjéről szóló törvényt úgy, hogy az ingatlanokra is kiterjedjen az e-árverés lehetősége, mondta Várszeghi György. A törvénymódosítás előkészítése már folyik.
Elintézték a hiénákat
Korábban, a hagyományos árveréses időszakban rendszeresen előfordult, hogy az értékesebb tárgyak – elsősorban az autók – érdemi licitálást meghiúsították az árverési hiénák, ennek fényében jelentős előrelépés a becsérték 70 százaléka feletti értékesítési átlag. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az ingóságok árverése során akár a becsérték 25 százalékáig le lehet menni, kellő érdeklődés hiányában – és az árverési hiénák gondoskodtak arról, hogy ne legyen érdeklődés.
Ha valaki be akart menni a licitre, az árverési maffia tagai még a hivatalos helyiségen kívül megakadályozták ebben, és felajánlották neki: majd ők megveszik, és továbbadják a kiszemelt autót, jellemzően a becsérték feléért. Így egy kétmillió forintosra felbecsült autót megvették félmillióért, majd továbbadták egymillióért. Ha a vevőjelölt nagyon erősködött, hogy részt akar venni a liciten, akkor ott ajánlottak rá, hogy félárnál olcsóbban semmiképp se tudja megvenni.
Az online árverés viszont tiszta versenyhelyzetet teremtett. Nem csoda, hogy az első félévben a hagyományos nagyjából 25 százaléknak csaknem háromszorosát érték el az e-árverésen (a törvény szerint az ötven százalékig eleve el kell jutni, hogy eredményes legyen a licit). Ez az APEH számításai szerint hat hónap alatt több mint 200 millió forintos pluszbevételt jelentett a költségvetésnek. Tulajdonképpen ennyivel kevesebb folyt az árverési maffiához, mondta Várszeghi György.
Hogyan vehetünk részt az APEH e-árverésén?
Az online licitálás az arveres.apeh.hu weboldalon érhető el. Az értékesítésre szánt termékeket a honlapon bárki megtekintheti, a legtöbbjükről nemcsak leírást találunk, hanem általában több fotót is. Míg nézelődni bárkinek lehet, a vásárlást előzetes, ügyfélkapus regisztrációhoz kötik, és mivel ez a regisztráció okmányirodai ügyintézést is igényel, az árverésen lényegében csak magyarországi lakosok vehetnek részt. Sőt, csak magyarországi adóalany magánszemélyek, ugyanis az e-árverésen meg kell adnunk a tíz számjegyű adóazonosítónkat is.
Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezőket az első belépés során az árverési honlapról átnavigálja kormányzati portálra, majd sikeres belépés után vissza az árverési felületre. Itt az első használatkor egy újabb regisztráció következik, később viszont már elég az adóazonosítónkat megadni. A licitáláson arra is van lehetőségünk, hogy beállítsunk egy robotot, amely egy megadott értékig automatikusan, a lehető legkisebb lépcsőt használva licitál helyettünk.
Ha az ingatlanokra is lehet majd online licitálni, az várhatóan jócskán megdobja az e-árverésből számrazó bevételek összegét. Panaszra azonban így sem lehet oka az adóhivatalnak: az első hat hónapban csak elektronikus árverésből 307,5 millió forint volt az első féléves bevétel. Ez majdnem annyi, mint tavaly az összes árverésből – beleértve az ingatlant is – származó 375 millió forint, és több, mint a 2005-ös összes árverési bevétel, ami 287 millió volt.
Negyvenezertől nyolcmillióig
Egyébként az APEH összes végrehajtási bevétele is dinamikusan nőtt az előző évekhez képest. Június végéig 154,8 milliárd forintot hajtottak be a köztartozást felhalmozó adózóktól, ami 29 milliárdos, több mint húsz százalékos növekedést jelent az előző évi 125,8 milliárd forinthoz képest (és csaknem a másfélszerese a 2005-2006-os, 110 milliárd forint körüli összegnek).
Az első félévben az eddig sikeresen lezárult licitálások majdnem 90 százalékában járműveket adtak el (ez nem csoda, mivel az árverési hiénák az autókat szerették legjobban). Természetesen egy autó volt a legdrágábban értékesített termék is, egy Mercedesért összesen 8,2 millió forintot fizetett a nyertes licitáló. A legvonzóbb termékek szintén autók voltak: egy Toyota Hiace-t 456 regisztrált ajánlat után, a becsérték 106 százalékán tudtak eladni, míg egy Renault Mastert 454 licit után a becsérték 1,83-szorosán került új tulajdonoshoz.
Az autókon túl szerszámok, gépek, berendezések, árukészlet, illetve lakberendezési tárgyak, így bútorok, festmények, dísztárgyak, de még porcelán is szerepel a kínálatban. Ez utóbbiak közül került ki a legolcsóbban, 43 ezerért eladott termék, egy intarziás éjjeliszekrény.
Kétezer potenciális vevő
A licitálók érdeklődése változó: jellemzően hét-nyolc ajánlattevő küzd egy termékért, de volt olyan, amiért 22-an szálltak ringbe az eddig regisztrált csaknem kétezer felhasználóból. Ha egy online licitre felkínált termék senkinek nem kell – az e-árverés egyébként nyolc napig tart –, lehetőség van ismételt árverésre, ami lehet hagyományos vagy elektronikus is. Bizonyos feltételekkel az eredetileg megállapított becsértéket csökkenteni is lehet, ha az adóhivatal illetékesei úgy érzik, a túl magasan megállapított ár okozta az érdektelenséget.
Sikeres árverés esetén a nyertes licitálónak nemcsak fizetnie kell, hanem gondoskodnia is a megvásárolt termék elszállításáról (az árverés eredményéről minden résztvevőt e-mailben értesítenek). A győztesnek nyolc napja van a fizetésre. Néhány esetben fordult csak elő, hogy a legmagasabb árat kínáló nem fizetett. Ebben az esetben a következő legmagasabb ajánlatot tevő lesz az új nyertes, míg a nem fizetőt kötelezik a vételár-különbözet megfizetésére, valamint kizárják az elektronikus árverezés rendszeréből.
Ez a szabály lehetővé tenne egy kiskaput: ügyfélkapus regisztrációra kellene bírni például hajléktalanokat, a nevükben olyan magas árat ajánlani, ami a többi árverezőt elriasztja, hogy az ügyeskedő saját, viszonylag kedvező ajánlatával juthasson a licitre bocsátott termékhez. Várszeghi György azonban erre a felvetésünkre azt mondta: egyelőre nem látják a jelét annak, hogy ilyen trükközésekkel próbálkozott volna bárki is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
