Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Mennyi a szorzó?
A pályázat jelen szakaszában a szakmai ajánlatok képviselnek nagyobb szerepet, míg a következő fordulóban főként az ajánlott összeg lesz a mérvadó. Ennek mértékéről a legkülönbözőbb számok láttak napvilágot, kezdetben még 100 milliárd, napjainkban azonban már 200 milliárd forint körüli összeg szerepel a sajtóban. Ez utóbbit az alapozhatja meg, hogy a közelmúltban piacra dobott reptér-üzemeltető cégek átlagosan EBITDA-juk 14-15-szöröséért találtak gazdára. A BA esetében a 60 millió eurós EBITDA alapján jöhet ki a 900 millió eurós, 200 milliárd forint körüli érték. Kérdés azonban, hogy a pályázaton részt vevő, szakmailag elismert cégek közül melyeknek érné meg, s melyek lennének képesek kicsengetni ekkora összeget.
Az ausztrál Macquarie Airports Holding Ltd. biztos nem lepődik meg a 14-15-szörös szorzón, hisz a korábbi privatizációs pályázatok publikus adataiból kiderül, hogy e társaság például 18-szoros EBITDA-szorzóval számolt összegért - 1,8 milliárd euróért - szerzett részesedést a sidneyi repülőtérben, s 14,5 százalékos szorzóval számolt 480 millió euróért jutott részesedéshez a római reptérben. A közelmúltban ugyancsak tetemes összeget fordított privatizációra - a BA pályázatán szintén induló - török TAV cég, amelynek két fő tulajdonosa a Tepe és az Akfen, Törökország két legnagyobb építőipari és ingatlanfejlesztő vállalata, s amely ugyanakkor repülőterek üzemeltetésében is jártas: az általa működtetett légikikötők összkapacitása 2006 végére eléri a 43 millió utast. (A BA jelenlegi éves forgalma 6,5 millió fő.) A TAV tőkeerejét, illetve hitelképességét jelzi, hogy a cég júniusban elnyerte az isztambuli reptér üzemeltetési koncessziójának 15 és fél évre szóló meghosszabbítását, amiért 3 milliárd dollárt fizetett a török államnak. (A 3 milliárd dollárból 700 milliót egy török és számos nemzetközi bankból álló konzorciumtól felvetett hitelből finanszírozza.) A 3 milliárd dollár az isztambuli repülőteret üzemeltető cég EBITDA-jának 19-szerese, vagyis a fenti logika alapján e cég sem lepődne meg a BA 900 millió eurós értékén.
Tőkeerős versenytársak
Feltehetően a további társaságoknak sem okozna különösebb gondot ezen összeg előteremtése, hiszen például a londoni Heathrow repülőteret is üzemeltető BAA, miközben épp Európa legnagyobb, 4 milliárd fontot kitevő építőipari beruházását viszi véghez, most is rendelkezik szabad pénzeszközzel, s hitelkeretét sem használta ki teljes egészében. A BAA éves konszolidált bevétele 2 milliárd font, nyeresége pedig 500 millió font. Ugyanakkor a pályázaton induló rendkívül tőkeerős és jó szakmai tapasztalattal rendelkező, tőzsdén jegyezett cégek - a BAA mellett például a frankfurti repülőteret is működtető Fraport AG, illetve a Copenhagen Airports A/S - számára egyes elemzők szerint a fenti agresszív árazás már kockázatos lehet.
Az előbb említett Copenhagen Airports A/S nyerte meg az idei évben a bolgár Burgasz és Várna repterek 35 éves koncessziós jogát, meglehetősen kreatív konstrukció kialakításával. A dán reptér-üzemeltető a tranzakció zárásakor mindössze 3 millió eurót fizet a bolgár kormánynak, ellenben a koncessziós időszak alatt a bolgár repterek árbevételének 30 százalékát fizeti a kormánynak koncessziós díjként. Egy ilyen konstrukcióval a dánok Budapesten nem érhetnek révbe, ugyanis a magyar kormány már az idei évben számít a jelentős összegű privatizációs bevételre.
A magyaroknak is megérheti
Megérheti ugyanakkor ez az összeg az ingatlanberuházásokról ismert Demján Sándornak és partnereinek, vagyis az Euroinvest Rt.-nek, a Mol Rt.-nek és OTP Bank Rt.-nek és a fentiekhez képest lényegesen kisebb szakmai súlyú, a velencei repteret működtető cégnek, hiszen Ferihegyen több száz millió eurós ingatlanberuházást kell végrehajtani. Ez a körülmény ugyanakkor éppúgy befolyásolhatja az árat, mint ahogy az a kirajzolódni látszó kormányzati szándék, amely mérsékelné a Ferihegyen alkalmazott árakat. A pályázók között van még a Belfast City Airport privatizációján sikeresen szereplő Ferrovial Aeropuertos SA, kiegészülve a Ferrovial Infraestructuras SA-val és a Goldman Sachs Int.-vel, aztán az Abertis Group, az Ontario Teacher's Pension Plan és a TBI konzorciuma, valamint az indulók között található a Hochtief AirPort GmbH és a Hochtief AirPort Capital GmbH konzorciuma.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
