Lemond-e 10 milliárdról a PM?

A szakértői szintű egyeztetéseken a Pénzügyminisztérium munkatársaitól biztató válasz érkezett a Bankszövetség azon javaslatára, mely szerint a két évre, 2005-re és 2006-ra bevezetendő banki különadóra két változatot kellene bevezetni, melyek közül az érintett pénzügyi vállalkozások szabadon választhatják meg, melyiket tartják magukra nézve kedvezőbbnek - mondta az Indexnek Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Mint mondta a tárcánál elfogadták számításaikat, miszerint a választható adózás esetén is biztosított a korábban megfogalmazott igény teljesítése, azaz az érintett pénzügyi vállalkozásoktól évente 30 milliárd forinttal több adó folyna be a büdzsébe.

Nyers Rezső úgy tudja, javaslatukat jogi szempontból az Igazságügyi Minisztérium is megvizsgálta. A Bankszövetség korábbi álláspontjának megfelelően a tárca is úgy találta, hogy a választható adózási forma bevezetése nem vett fel jogi aggályokat. A főtitkár szerint jelenleg már a Pénzügyminisztérium vezetésének válaszára várnak.

Mennyi az annyi?

A Bankszövetség elfogadott számítása azt mutatták, hogy amennyiben a PM által benyújtott törvényjavaslat a jelenlegi formájában, azaz minden piaci szereplőnek egységesen a kamatkülönbözet hat százalékos adóját előírva lépne hatályba, a pénzügyi szféra legalább 40 milliárd forintos plusz teherrel nézne szembe az elkövetkezendő két évben. A banki különadó lehetőségének felvetésekor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Draskovics Tibor pénzügyminiszter egyaránt többször is úgy fogalmazott, 30 milliárd forintos többlet hozzájárulást várnak a következő években a szektortól.

Kérdéses azonban, hogy számolt a Pénzügyminisztérium, mely kedden többszöri megkeresünkre sem reagált érdemben. A többször hangsúlyozott 30 milliárd forintra vonatkozó elvárás után végül ugyanis egy olyan megoldási javaslat került a parlament elé, mely - a Bankszövetség szerint legalábbi tíz milliárddal - meghaladja az "eredeti igényt". Tény azonban, hogy eközben a csak október 7-én benyújtott költségvetés is számos ponton változott, és nem tudni, a PM "kiosztotta-e" már a költségvetés további extra-bevételét, illetve azt sem, saját kalkulációi szerint melyik esetben mennyivel jár jobban a büdzsé a különböző megoldási lehetőségek esetén.

Az eredeti kormányzati javaslat a társasági adó kétkulcsossá tételére vonatkozott, eszerint a pénzügyi vállalkozások az eddigi 16 helyett 24 százalékot fizettek volna. Az éles tiltakozások, illetve az ezt követően a Bankszövetség vezetői, illetve Gyurcsány Ferenc és Draskovics Tibor lezajlott tárgyalás nyomán átmeneti megegyezés született: eszerint a kormány előre meghatározott két évre hat százalékos kamatkülönbözet-adót vezetne be. Kiderült azonban, hogy a megállapodással a pénzintézetek jelentős része nem ért egyet, mert az sokuk számára kedvezőtlenebb, mint az eredeti kormányjavaslat.

A Bankszövetség ezután állt elő a választható különadóra vonatkozó javaslattal, mely szerint az új, banki különadóval érintett kör minden tagja maga dönthetné el, hogy nyolc százalékkal magasabb társasági adót, vagy kamatkülönbözet adót fizet-e. Az egyes pénzintézetek számára ugyanis nem mindegy, hogy a teljes nyereségük után fizetnek nyolc százalékkal többet, vagy a kamatkülönbözet adót választják, a döntés minden egyes vállakozás esetében azon múlik, hogy bevételei mekkora részben állnak össze a kamatkülönbözetből illetve egyéb összegekből, jellemzően jutalékokból, számlavezetési díjakból.