A Viszkis idején sem volt ennyi bankrablás

Ilyen gyakoriságú rablássorozatra az elmúlt években nem volt példa – nyilatkozták az Indexnek a bankok biztonsági szakértői. A közelmúltban történt bankrablások ellenére a hazai bankvilág az EBF (European Bank Federation) jelentései alapján 2005 óta a legbiztonságosabbak közé tartozik Európában – tudtuk meg Bedő Csabától, a Citibank Közép- és Kelet-Európa régiójának biztonsági igazgatójától. A rablások száma a több mint 3400 hazai bank- és takarékszövetkezeti fiókban az elmúlt években csökkent.

A rablási kockázati mutató Magyarországon 1/379 volt az EBF tavaly kiadott statisztikái alapján. Ez azt jelenti, hogy minden 379 fiók közül egyet ért támadás az évben. A kockázati mutató Olaszországban 1/9 (itt a legmagasabb a rablási kockázat), 1/14 Görögországban, 1/29 Dániában. A régiónkban a legmagasabb Csehországban 1/14-es átlaggal. Kevés olyan európai ország van, ahol kisebb a rablási kockázat, mint nálunk (pl Norvégiában, Finnországban, Luxemburgban, Liechtensteinben), míg vannak olyan országok is, amelyek nem szolgáltatnak elemzésre alkalmas adatokat.

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint tavaly országosan 22, Budapesten 8 pénzintézetet próbáltak kirabolni. Igaz, a korábbi évekkel összehasonlítva 2008 kivételesen nyugodt év volt: 2004-ben például 83 ilyen bűncselekmény történt. 2005-ben 47, 2006-ban 39, 2007-ben 53 pénzintézetet raboltak ki országszerte.

A kockázati mutató Magyarországon a bankközi és rendőrségi együttműködésnek köszönhetően kedvező trendet mutat. Bedő Csaba szerint a móri eset paradigma-váltást hozott; a rendvédelmi szervezetek, a civil biztonsági szolgáltatások és a bankok együttműködése sokat javult, de mint az idei esetek mutatják nincs kockázatmentes bank Magyarországon. A pénz továbbra is csábító a többnyire amatőr, de elszánt bűnelkövetők számára. Az elkövetőknek a támadások mintegy felénél sikerül pénzhez jutnia. Európai összehasonlításban ez is kedvező adat a bankok szempontjából. A zsákmány még a "sikeres" akcióknál is sokkal kevesebb, mint az európai országok zömében.

Bedő szerint az év elején elkövetett támadások némi aggodalomra adhatnak okot, de mindenképpen intő jelek, hogy az eddig elért eredmények nem jelentenek biztonsági garanciákat a jövőben. A gazdasági életben tapasztalható válságjelenségek felerősíthetik a társadalmi devianciákat, és negatív hatással lehetnek a közbiztonság alakulására. Ezzel a bankok, a felügyeleti szervek és a rendvédelmi szervezetek is tisztában vannak – magyarázta a szakember.

Az őr ne hősködjön

A bankok a pénzt időzáras pénztárakban, külön biztonsági zónákban elhelyezett széfekben tárolják, fejlett mechanikai, elektronikai, kémiai eszközöket, bankjegycsapdákat, trükkös eszközöket, biztonsági őrt alkalmaznak, illetve biztonsági elemekre épített pénzkezelési szabályokat dolgoznak ki. Sokszor szerveznek biztonsági gyakorlatokat, az alkalmazottakat biztonsági oktatásban részesítik. Ezen kívül a bankok biztonsági osztályai szorosan együttműködnek egymással, a civil biztonsági ágazattal, a felügyeleti szervekkel és a rendvédelmi szervezetekkel. A bankban és annak közvetlen környezetében ipari kamerákkal dokumentálják az eseményeket, és a felvételeket megőrzik.

A bankok többségében fegyveres őrt vagy őröket alkalmaznak, akik végszükségben a saját és mások életének védelmében használhatják is a fegyvert. Volt már erre példa. Bedő Csaba szerint azonban a fegyverrel kapcsolatban megoszlanak a szakmai vélemények. A K&H Banknál az az elv, hogy amennyiben a biztonsági őr nem tudja megakadályozni a rablást, ne akadályozza. A Budapest Banknál azt mondják, hogy a rablás kezdeti szakaszában kísérelheti meg annak megakadályozását, valamint a rablás kialakulása során közreműködhet a banki alkalmazottak és az ügyfelek testi épségének megóvása érdekében a súlyosabb szituációk kialakulásának megakadályozásában. A biztonsági személyzettől elvárás, hogy a bankrablást még annak kezdeti szakaszában észrevegye, illetve az is, hogy a rablás során közreműködjön a súlyosabb szituációk (például túszejtés) kialakulásának megelőzésében.

Általában az összes pénzintézetnél a Citibank biztonsági igazgatójának megfogalmazásával értenek egyet, vagyis a biztonsági őr intézkedésével nem veszélyeztetheti mások életét és testi épségét, és a saját épségét sem kell kockáztatnia. A bankrabló az esetek túlnyomó többségében "csak" pénzt akar, és a fegyvert vagy a "fegyvernek látszó tárgyat" azért viszi magával, hogy érvényesíteni tudja az akaratát. Fegyveres rablásnál a fegyveres őr csak akkor használhat fegyvert, ha azzal másokat nem veszélyeztet.

Megelőzés és védekezés

Az elmúlt hetek bankrablásai ellenére a bankok többségében nem terveznek új biztonsági intézkedéseket. Az OTP Banknál elégedettek a mostani védelemmel, a Budapest Bank szerint felmerülhet a biztonságtechnikai eszközök működtetésére vonatkozó szabályozás, valamint a folyamatbiztonsági előírások ellenőrzése és felülvizsgálata. A Citibanknál azt mondták, hogy a bankok a már korábban életbe léptetett biztonsági szabályok szerint, de talán még az eddigieknél is fokozottabb körültekintéssel végzik feladataikat. De a bankrablók elfogása nagyon lényeges eleme a bankbiztonságnak. Ha ez nem történik meg, a bűnismétlés veszélye megnő, mert az elkövető vagy mások úgy gondolják, az elkövetett bűncselekményért járó büntetést el lehet kerülni. A megkeresésünkre válaszoló bankok közül az Erste Bank vállalta fel, hogy náluk folyamatban van az új intézkedések kidolgozása.

Egy átlagos bankfiók kialakításának bankbiztonsági költsége a jelenlegi piaci árakon 20-30 millió forint körüli összeget tesz ki. Ehhez természetesen hozzájön még a műszaki előírásoknak megfelelő karbantartásokat megtartó üzemeltetés költsége, valamint a biztonsági személyzet bére és oktatása. Éves szinten tehát több száz millió forintot költenek a bankok biztonságra.

A bankok folyamatosan értékelik a biztonsági helyzetet, kétoldalú és bankszövetségi keretek között egyaránt. Az informális együttműködésen kívül február elejére összehívnak egy magas szintű szakmai értekezletet az ORFK, a Bankszövetség bankbiztonsági munkacsoportja és a felügyeleti szervek között.