Gergely
6 °C
23 °C

Valaki 3 milliárd forintot keresett tavaly

2007.11.15. 22:50
Fura ország a miénk. Ötből három egyéni vállalkozó sehogyan sem tud nyereséges lenni. Papíron a cégek egyharmada is ettől szenved. A kis vállalatok majdnem 16 százalékos terhet viselnek, a nagyok tízet sem.

Alig 3 milliárd forintot szerzett az a személy, aki tavaly a legtöbb jövedelmet vallotta be, ez derül ki a 2006. évre vonatkozó adóhatósági statisztikákból. Ez után 489 millió forint adó járt az APEH-nek. Ínséges esztendő lehetett a tavalyi, mert ezzel a jövedelemmel egy évvel korábban még a képzeletbeli dobogóra sem lehetett volna kerülni, ez csak a negyedik hely megszerzéséhez lett volna elegendő.

A századik 385 milliója

Picit lejjebb már nem panaszkodhatnak. Az a személy, aki a századik legnagyobb jövedelmet vallotta be a személyijövedelemadó-bevallásában, 385 millió forintról adott számot, ami több mint negyedével múlja felül a 2005-ben 100. helyezettét. A top 100 csoportot alkotóknak átlagosan 831 millió forint ütötte a markukat 2006-ban, 14 százalékkal több a megelőző évinél.

Azt nem lehet tudni, hogy a legtöbb pénzt hazavivő miből szerezte a hárommilliárdot. Csak annyi ismert, hogy mennyit keresett az, aki a legtöbb összevont jövedelemmel rendelkezett, és mennyit vághatott zsebre, aki a forrásadós jövedelmet szerzők toplistáját vezeti. Előbbi 2,9 milliárd forinttal hízlalta a családi kasszát, ennek majdnem a felét bérként vette fel, a fennmaradó rész pedig vélhetően egyéni vállalkozói tevékenysége után felvett vállalkozói kivét volt. Pontosabban ennyi mégsem került a perselybe, mert az adóhivatalnak be kellett csengetni 486 millió forintot, és akkor még nem beszéltünk a járulékokról.

A forrásadós toplistát vezető szerencsés 2,7 milliárd forinttal gazdagodott a múlt évben, de ebből 677 millió forintot el is vitt az éhes APEH. A summát szerezhette egyebek mellett árfolyamnyereségből, kaphatott osztalékot, de ingatlant is eladhatott.

Minden negyedik ember minimálbéres

Akad más érdekesség is a 2006. évi jövedelemadó-bevallásokban. Például az, hogy a döntően a bérjövedelmet takaró összevont jövedelmet bevallók közül papíron minden negyedik - úgy 1,2 milliónyian - a minimálbért kereste meg, vagy még annál is kevesebbet. Tehát ez a kör annyi adójóváírást és más adókedvezményt vett igénybe, hogy végeredményben az összes befizetett szja 1,9 százaléka származott csak tőlük. A másik végletet a 6 millió forint feletti összes összevont jövedelmet szerző 2,5 százaléknyi, 110 ezer ember képviseli, akik az összes személyi jövedelemadó 30 százalékát voltak kénytelenek az államkasszába utalni.

Abnormális helyzet

Az évi 2 millió forintot (azaz 13 havi fizetést és csak bérjövedelmet feltételezve havi 150 ezer forint körüli összeget) vagy afölött keresők teszik ki az összes adóbevalló alig több mint egyötödét, ám az összes adó négyötödét ők fizetik meg.

Ugyanez a jelenség másik vetületben:a minimálbér körüli vagy az alatti jövedelmet bevallókat mindösszesen 3 százaléknyi adóteher sújtotta, a havi 120-150 ezer közöttieknél az effektív szja-elvonás 14 százalékos volt, a havi félmillió forint feletti jövedelemmel büszkélkedőknél pedig 32-33 százalék volt a személyi jövedelemadó-teher. Emlékeztetőül: a mostanihoz hasonlóan kétkulcsos volt tavaly az szja-rendszerünk, 18 és 36 százalékos adómértékekkel, utóbbi évi 1,7 millió forintnál lépett be. (A statisztika minden bizonnyal nem veszi figyelembe az évi 6,5 millió forint felett belépett 4 százalékos szolidaritási adót, mondván, az nem személyi jövedelemadónak számít - pedig akként funkcionál.)

Többen vallottak

2005-höz képest 86 ezerrel többen adtak be személyijövedelemadó-bevallást tavaly. Ez kettő százalékkal több embert jelent.

Mindezek eredője az, hogy az átlagos adóteher a bevallást benyújtók körében 18,8 százalékos volt. Vagyis ekkorának kellene lennie egy egykulcsos szja-rendszerben a kulcsnak, hogy ugyanekkora bevételt lehessen elérni. Illetve picivel magasabbnak, mivel ez a 18,8 százalék az összevont jövedelmekre vonatkozik, de a jóval kisebb részt képviselő forrásadós jövedelmeknél 20 százalékot alig meghaladó az átlagos adóteher.

Egyéni vállalkozónak áll a szerencse

A legtöbb jövedelemmel büszkélkedő magánszemély a nyomába sem érhet a legszerencsésebb egyéni vállalkozónak. A legnagyobb summát bezsebelő egyéni vállalkozó ugyanis 5,2 milliárd forinthoz jutott hozzá gyógyszerforgalmazásból bevallása tanúsága szerint. Még egy érdekesség: társainak nagyon nem mehet, de már évek óta, ugyanis az összes egyéni vállalkozó majdnem 57 százaléka azt vallotta, nem képes nyereséget termelni. 56 ezren nullszaldósnak mutatták magukat, 100 ezer egyéni vállalkozó pedig veszteséges volt.

A nagyoknál kisebb a terhelés

A 16 százalékos társasági adó mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások átlagos adótehelése 15,6 százalék volt tavaly, míg nagy vállalkozásoknál 9,7 százalékos volt az átlagos elvonás. Ezekben a számokban nincs bent a picit más alapra számolt, nagyobb vállalati kört érintő 4 százalékos szolidaritási adó.

Nyilván nem túl életszerű ez, ezért is gondolta úgy a kormányzat, hogy a csak papíron veszteséges vagy nullszaldós egyéni vállalkozókat és társas vállalkozásokat megszorongatja, és rájuk küldi az APEH-et az elvárt - azóta minimum jövedelemadónak átkeresztelt - adó bevezetésével és a szabályok betartásának ellenőrzésével. A társas vállalkozásoknál minden harmadik cég, 106 ezer vállalat mutatott ki veszteséget a múlt évre.