Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ügyesen lobbiztak a bankárok

2007.10.31. 12:01
Bő másfél hónappal ezelőtt még úgy volt, hogy a kormány újabb terhet sóz a nemzetközi összehasonlításban igen nyereséges bankok nyakába. Utóbb azonban elsikkadt a terv, a múlt héten a kabinet elállt az elképzeléstől. Mi történt a háttérben?

A szeptember elején napvilágot látott adócsomag részeként a kormány jövőre megadóztatta volna a bankok céltartalékát. Egészen pontosan a pénzügyi szolgáltatásból, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztés összege és a vélhetően nem megtérülő hitelekre, befektetésekre képzett céltartalék a mai szabályokkal szemben 2008-tól növelte volna a bankok és a befektetési vállalkozások társasági adóalapját. Ezt a lépést azzal indokolta a kabinet, hogy a két csoport kivételezett helyzetben van, ezért az összes többi pénzügyi vállalkozásra érvényes általános szabályokat kell rájuk is alkalmazni.

Pár tízmilliárd volt a tét

Az érintettek meglepődtek, hogy újabb, direkt rájuk szabott terhet akar kivetni a Pénzügyminisztérium. Tavalyelőtt és tavaly a bankadót fizették, azt pedig idén januártól felváltotta a hitelintézeti járadék. (Az volt a megállapodás a kabinet és a bankok képviselői között, hogy a bankadót két éven át tartja fenn a kormány.) Természetesen a többi társasági adóalanyhoz hasonlóan társasági adót és 2006 szeptemberétől szolidaritási adót is lerónak.

Egyetlen szempontot tarthatott szem előtt a kormány, amikor a céltartalékok megadóztatását fontolgatta: pótolni kell valahogyan azt a 10-20 milliárd forintot, ami a bankadóból befolyó bevétel és a hitelintézeti járadék címén a büdzsébe érkező summa különbsége. Bankadóból évente 30-35 milliárd forinttal hízott az államkassza, hitelintézeti járadékból pedig idén 15 milliárd forint körüli összeg várható. Az adócsomaghoz fűzött magyarázat tanúsága szerint a céltartalékok megadóztatásából 10 milliárd forintra számított a pénzügyi tárca, ám szakértők inkább 20-30 milliárd forintra becsülték a bevételi hatást.

Ezt azért mégsem

A nyilvánosságra hozatal után heves tiltakozás fogadta a tervet. A bankszektor egységesen lépett fel az intézkedés ellen, annyira, hogy több forrásból származó információink szerint a bankok érdekképviseletével foglalkozó Bankszövetségen és az egyes hitelintézeteken kívül a Magyar Nemzeti Bank is tiltakozott.

Több érvet is felhoztak, hogy miért nem tartják indokoltnak a céltartalékok megadóztatását. Példálóztak azzal, hogy azért nem lenne szerencsés a bankokat egy kalap alá venni a többi vállalkozással, és az ő céltartalékukat is megadóztatni, mivel míg a hitelintézeteknél a rendes üzletmenet része a követelések meg nem térülése (a céltartalékot éppen ilyen esetre képezik meg), addig a többi vállalkozásnál ez rendkívüli eseménynek számít.

A hitelintézeteket ráadásul jogszabály is kötelezi a céltartalékképzésre. Érveltek azzal is, hogy bár a bankok jelenleg már a céltartalék megképzésekor is elszámolhatják a tételt, vagyis ezzel csökkenthetik az adóalapjukat, a többi szervezet csak akkor járhat el így, ha már veszteség áll elő, és ezért felhasználják az erre az esetre megképzett céltartalékot - ám "cserébe" a bankok a többi vállalkozással szemben nem élhetnek a veszteségelhatárolással.

Inkább nem bajlódnak

Értesüléseink szerint az egyeztetések közepén Veres János pénzügyminiszter még kitartott a céltartalékok megadóztatásának terve mellett, csak az átmeneti szabályok ügyében mutatott engedékenységet. Utána nem sokkal azonban már kompromisszumos javaslat született, a Pénzügyminisztérium pedig modellszámításokat végzett erre vonatkozóan.

Úgy tudjuk, arra jutottak, hogy nagyon bizonytalanul ítélhető meg a kompromisszumos elképzelés költségvetési hatása. Sőt azt is elképzelhetőnek tartották, hogy inkább bevételkieséssel járna a büdzsé számára a mai állapothoz képest.

Ezért a szakminisztérium inkább teljesen elállt a tervtől. A múlt heti ülésén a kormány is visszavonulót fújt, ráadásul a koalíciós képviselők is amellett szavaztak a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának legutóbbi ülésén, hogy minden maradjon a régiben.