További Magyar cikkek
A tavaly májusban elért 25 500 pont feletti rekordszintet megdöntő magasságokba kapaszkodott a BUX, amely április 20-án történelmi csúcson, 25 828,8 ponton zárt, és azóta is 25 500 felett tartja magát. A szárnyalásban vezető szerepet játszott az OTP: az indexben jelentős súlyt képviselő bankpapírok ára pár hónap alatt emelkedett 20 százalékot, de az index alakulásában kiemelt súllyal rendelkező vezető részvények közül a Mol és a Magyar Telekom is szárnyalt, csak a gyógyszergyártók gyengélkednek.
A magyar tőzsde alapvetően a nemzetközi trendekkel együtt mozgott – értett egyet az Index által megkérdezett két elemző, Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline, és Balásy Zsolt, a Concorde elemzője –, de az árfolyamok alakulását befolyásolta a hazai államháztartási helyzet és az egyes cégek megítélése, piaci helyzete is. A magyar piac alulértékeltsége megszűnőben van, ezért a márciusi, globális fellendülésből a hazai tőzsde szépen tudott profitálni, noha nem emelkedett ki a régióból. Március 1-je óta, amikortól a mostanáig izmosodó "bika" beindult, a BUX 13, a cseh index 13-14, a lengyel 18, az orosz 8,5 százalékot emelkedett – sorolta Sarkadi Szabó.
Az államcsőd a tőzsdén is érezhető volt
A tavaly májusi csúcsig vezető fellendülést követő nemzetközi korrekció egybeesett a magyar államháztartási helyzet tényleges adatainak nyilvánosságra kerülésével. A befektetői bizalom megingásával a magyar befektetések alulsúlyozottakká váltak a portfoliókban. Nagyot zuhantuk (18 400 pont környékére), és a június végén induló, majd ősszel érkező újabb jelentős pozitív nemzetközi korrekcióból kevésbé tudtuk kivenni a részünket – mondta az Indexnek Balásy. A kiigazítás, a konvergenciaprogram hatására a befektetői bizalom kezd visszatérni, így a mostani bikából már a BUX is egyenragúan tudott profitálni.
Költenének, mert van
Nagyon sok a pénz a rendszerben, és alapvetően kedvező a feltörekvő piaci országok megítélése, párhuzamosan azzal, hogy veszélyes szintekre kezd csökkenni a szereplők kockázatérzéke – hangsúlyozta Sarkadi Szabó. Szerinte a helyzetet jellemzi, hogy míg a külföldi alapkezelők korábban azt kérdezték, mit vegyenek vagy adjanak el – és milyen áron –, ma csak arra kíváncsiak, mit vegyenek még. Néhány hónappal ezelőtt is mindenki attól félt, az amerikai ingatlanpiaci visszaesés kihat vállalatok teljesítményére, s így a tőzsdeindexek alakulására. Ma azonban úgy tűnik, az a várakozás vette át a főszerepet, hogy az ingatlanpiac mint húzóbefektetés szerepét éppen a feltörekvő gazdaságok vehetik át, ahol elsősorban az eddig alulértékeltnek számító papírokat kezdték keresni. Márpedig Magyarországon még a vezető részvények is ilyenek.
A kiigazítás nemcsak a befektetői bizalom visszatérése, hanem az úgynevezett hozamkonvergencia révén is segítette a részvények feltámadását – emelte ki Sarkadi Szabó, aki szerint ez az OTP-nek és a Magyar Telekomnak adta a legnagyobb lökést. Hasonlóan látja a helyzetet Balásy Zsolt, aki szerint ez egyben a Magyar Telekom-papírok igazi mozgatórugója lehet. A piac elfogadni látszik a hosszabb ideje jellemző ezer forint körüli árat és az ugyancsak több éve jellemző 70-75 forint körüli osztalékot. Ez 7-7,5 százalékos éves hozamnak felel meg, ami a kamatszint várt esésével és a forint erősödésével felértékeli a részvény árát.
Egekben az OTP
A hozamkonvergencia legnagyobb nyertese azonban az OTP, mely pár hónap alatt több mint húsz százalékkal történelmi csúcsra, 9710 forintra is növelte értékét. Ebben azonban már – emelték ki a szakértők – nemcsak az osztalék felértékelődése, hanem a vállalat értékének várt növekedése is meghatározó szerepet játszik.
Eddig elvált egymástól a régiós bankszektor tagjainak megítélése, az OTP alulértékeltsége azonban most kezd megszűnni. Jellemző, hogy miközben a régiós tőzsdeindexek hasonlóan teljesítettek az utóbbi hónapokban, az Erste Bank részvényei öt százalékot emelkedtek, a Raiffeisen papírjai pedig lényegében stagnáltak – emelte ki Sarkadi Szabó. Szerinte jól sikerült az OTP által szervezett befektetői találkozó is. Ezen a bankvezetés meggyőzően adta elő a 2010-ig szóló időszakra vonatkozó növekedési terveket, amire "haraptak az amúgy is lila ködben kiugró vételi lehetőséget kereső befektetők". Ezzel kapcsolatban Balásy Zsolt megjegyezte, a prezentáció sikeréhez hozzájárult, hogy a menedzsment előrejelzései rendre megalapozottnak bizonyultak a korábbi években.
Hosszú távon is érdemes
Ha az év végi árfolyambecslések az üveggömbjóslás kategóriába tartoznak is, három-négy éves távlatban már minden hazai vezető részvény komoly tartalékokkal bír – hangsúlyozta Sarkadi Szabó. A Molt, amelynek szinte teljes árképzése és elszámolási rendje dollár alapú, érzékenyen érintette a forint erősödése. A finomítói haszonkulcsok nemzetközi emelkedésének köszönhetően még így is tudott emelkedni az utóbbi két hónapban, hosszabb távon pedig Sarkadi Szabó szerint 30 ezer forint felett van a részvények várható stratégiai értéke.
Az OTP 16-20 ezer forint közé, a Magyar Telekom 1700 forint körüli szintre, a Richter 60 ezer forintig emelkedhet 3-4 év alatt. Mindez akkor igaz, ha a konvergenciaprogram megvalósul, ennek megfelelően az erős forint mellett csökkennek a kamatok, az államháztartási helyzet pedig nem ad okot a befektetőknek újabb aggodalomra.
Megérzik a kiigazítást
Rövidebb távra, a következő hónapokra vonatkozóan nehezebb előrejelzést adni, és e tekintetben némileg el is tér a szakértők véleménye. Sarkadi Szabó szerint a mostani, alapvetően külső okokkal magyarázható növekedés közepette látni kell, hogy a kiigazító csomag közvetlen és közvetett hatásai miatt a hazai cégek idei eredménye elmarad a lehetőségeiktől, mégpedig a megemelkedett adóterhek és a csökkenő belső fogyasztás miatt. A lényegében teljes egészében dollár alapú elszámolást folytató Molt a gyógyszergyártóhoz hasonlóan érzékenyen érintette a forint erősödése.
A legnagyobb vesztesnek a gyógyszergyártók tűnnek, a Richter jelenlegi 36-37 ezer forint közötti értéke messze elmarad az gyógyszerpapír 50 ezer forint feletti (tavaly májusban elért) csúcsától, mivel idei, rövid távú kilátásaikat a kiemelt exportpiacnak számító Oroszországban átalakított gyógyszerár-támogatási rendszer is rontja – tette hozzá Balásy.
Kell egy kis mínusz?
Az idei további növekedést illetően két kérdés van. Az egyik, hogy kitart-e a kedvező nemzetközi hangulat, vagy ahogy Balásy fogalmaz, "kibukik-e egy csontváz a szekrényből". Szerinte ma nem látszik ennek igazi veszélye, Sarkadi Szabó Kornél azonban úgy véli, akár néhány hét múlva is fordulatot hozhat akár egy kínai kamatemelés, a maginflációs nyomás erősödése az USA-ban, vagy éppen egy nem várt, drasztikusan rossz ingatlanpiaci adat a tengerentúlról.
Sarkadi úgy látja: a jelenlegi szintekről a további érdemi növekedésnek mindenképpen feltétele egy "zakó". Ahhoz, hogy a befektetők kedvvel vásároljanak, előbb-utóbb szükség van az árak átmeneti csökkenésére, ellenkező esetben a növekedési ütem lassul le. Egyre növekvő veszélyforrás a hedge fundok szerepe a világ tőzsdéin. Ezek az alapok a befektetett tőke többszörös értékén is képesek kereskedni, felnagyítva a piaci mozgásokat. Emelkedésnél ugyanúgy, mint komolyabb visszaesésnél, amivel egyelőre senki nem számol.
Balásy Zsolt ezzel szemben úgy véli: bár 2003 óta trendjükben stabil és erőteljes emelkedést mutatatnak a nemzetközi indexek, a pályát csak kisebb és rövid távúnak bizonyult negatív korrekciók törték meg, és ennek alapján bármikor fel kell készülni akár egy hosszabb negatív korrekcióra is. A részvények ma – egy-két kivételtől, például az utóbbi időben elszállt kínai piactól eltekintve – mégsem számítanak drágának. Éppen az aggodalmak ellenére stabilan növekvő világgazdaságnak köszönhetően a hozamokhoz, az osztalékokhoz mért részvényárak messze elmaradnak a 2000-es, a dotcomlufi kipukkadása előtti szintektől. Ennek tükrében a növekedésnek egyelőre nem látszik akadálya, ahogy a 30 ezres BUX-nak sem.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
