Euró: mikor lesz már hihető céldátum?

A pénzügyminiszter az ING Bank tegnapi üzleti reggelijén közölte: a jövő évi, 1,4 százalékos hiánycsökkentés megőrzi annak lehetőségét, hogy 2008-ra a magyar gazdaság teljesíthesse az euró bevezetéséhez szükséges követelményeket, azaz tartsa a bevezetés 2010-re kitűzött céldátumát. A hirado.hu beszámolója szerint Veres János úgy fogalmazott, "a 2006-ban folytatódó költségvetési hiánycsökkentés arányos az ország lehetőségeivel. Nem biztos, hogy ez külső szemmel is elég jó ütem, de elég ahhoz, hogy 2008-ra megfeleljünk a kritériumoknak, és 2010-re megvalósítható legyen az euró bevezetése".

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy véli, a 2010-es céldátum csak államháztartási reformmal tartható, egyébként 2-3 éves csúszás valószínű. A szakember szerint - dacára a kormány ígéreteinek - jövőre választási költségvetés lesz, ezt már be is árazták a befektetők.

A szaktárca vezetője ennél árnyaltabban fogalmazott: szerinte az eredeti menetrend tartásához három területen, az államigazgatásban és közigazgatásban, az egészségügyben és az oktatásban kell érdemben változtatni.

Magyarország államigazgatásra, közigazgatásra, önkormányzatokra többet költ az uniós átlagnál, ám itt változtatni jórészt csak kétharmados törvényekkel lehet. Az egészségügyi szolgáltatásoknál jelentős változás - fogalmazott Veres -, hogy januártól bevezetik a személyenkénti nyilvántartási számlát. A pénzügyminiszter az oktatás kapcsán úgy vélte, nem szabad hagyni, hogy a szakképzett munkaerő váljon a fejlődés korlátjává.

Mindezek után érdemes áttekinteni, mi is történt az elmúlt napokban céldátum-fonton.

Szeptember 28.

Veres János az államháztartási deficitcélok megemelésének szeptember végi bejelentésekor elmondta, hogy az idei költségvetés módosított számai, valamint a jövő évi tervek alapján 2008-ra teljesíthető az eurózóna-csatlakozáshoz szükséges deficitcél. Hozzátette: a kormány az év végéig vizsgálja felül az euróbevezetési céldátumot, s a 2010-es dátumot még nem zárták ki.

Az MNB aznap tette közzé saját deficitprognózisát, ami a felemelt kormányzati várakozásokat is felülmúlta. Ennek kapcsán a jegybank elnöke, Járai Zsigmond kijelentette: elképzelhetetlen, hogy az ország hivatalos fizetőeszköze már 2010-től az euró lehessen.

Október 1.

Az MSZP választmányi ülésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: az euró bevezetése az ország érdekeit szolgálja, de a gyors csatlakozás akadálya lehet a modernizációnak is. Hangsúlyozta: most nincs ok bármi áron menekülni a forinttól, lemondani a monetáris függetlenségről.

Október 3.

Két napra rá a fentieket lényegében megismételve a kormányfő úgy fogalmazott: okosan kell mérlegelni, hogy két évvel korábbi vagy egy-két évvel későbbi eurócsatlakozás-e a megfelelőbb az országnak. Bár a fizetőeszköz átvétele csökkenti az ország kockázatát és stabilizálja a gazdaságot, a fejlesztés és az igazságosság szempontjai miatt akár a bevezetés eltolása is érdekében állhat az országnak - fogalmazott Gyurcsány. Hozzátette: nem szabad lemondani egyetlen méter autópályáról sem.

Piaci reakciók

A kormányfő szavai nem lepték meg a piacot, ugyanis a befektetők régen lemondtak a 2010-es céldátumról. Az állampapírpiaci hozamgörbe alapján korábban úgy tűnt, a befektetők 2013 körüli eurózóna-csatlakozásra számítanak, ám jelenleg - a költségvetési hiánypálya jelentős korrekciója után - már a 2014-es dátum sincs beárazva. Az igazi meglepetés így az lenne, ha 2011-2012 tájban sikerülne bevezetni az eurót.

Nem teljesen reménytelen, de nagyon valószínűtlen az euró 2010-es bevezetése - kommentálta a fejleményeket akkor Pintér András, az Inter-Európa Bank szakértője. Az elemző úgy véli, a piacnak mindeképpen szüksége van célra, nem szabad kétségek között hagyni a befektetőket. Ha biztossá válik, hogy nem tartható az eredeti cél, akkor meg kell határozni egy újabb dátumot. Ennek pedig reálisnak kell lennie és látszódnia kell, hogy a cél mögött hiteles gazdasáspolitika húzódik meg.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélekedett, hogy a 2008-ig hátra lévő rövid idő alatt szinte lehetetlen lefaragni a hiányt. Tetézi a bajt, hogy 2010-ben ismét választások lesznek, ami a 2009-es és 2010-es hiányt is felboríthatja, ami szintén az eurócsatalkozás csúszását valószínűsíti.

A Dresdner-csoport londoni befektetési részlege, a Dresdner Kleinwort Wasserstein úgy véli, hogy a bizonytalanságot hordozó nyilatkozatok után az euróbevezetés eltolásáról szóló hivatalos bejelentés még az év vége előtt elhangzik.

És a többiek?

Elemzők szerint fontos, hogy régiónk EU-újoncaival együtt lépjünk be az eurózónába, ellenkező esetben Magyarország lenne az egyetlen, ahol árfolyamkockázattal kell számolniuk a befektetőknek. Bár a jelek szerint Magyarországon több éves csúszás sem kizárt, az együttes belépés esélyét növeli, hogy a térségben politikai okokból bizonytalanabbá vált az euróbevezetés. Csehországban és Lengyelországban erősödnek az esetleges halasztást valószínűsítő várakozások, de még az eddigi legbiztosabb pontnak tűnő Szlovákiában is hátra vannak még a parlamenti választások. Lengyelországban államban például a piacok azt várják, hogy a kvázi eurószkeptikusnak tartott jobboldal győzelme nyomán vélhetően későbbre tolják a céldátumot, a győztes politikai erő ugyanis a lassú euróbevezetést támogatja.