Hol sírjaink domborulnak

A 33 éves Víg Zoltán 20 éves kora óta foglalkozik sírkőkészítéssel. Ez a fiatal korától kezdődő elhivatottság nem is meglepő annak fényében, hogy a családja az 1800-as évekig visszavezethetően szerzett hírnevet kőfaragóként. Büszkeséggel tölti el, hogy a hortobágyi kilenclyukú híd köveit is egyik felmenője faragta, de a budapesti Halászbástya és rengeteg út menti kőfeszület is magán viseli a Vígek keze nyomát.

Közép-európai cég távol-keleti kővel

A nemrég beindított Közép-európai Kőkereskedelmi Vállalat, a Ceste mégsem csak a múltba nyúló gyökerek miatt érdekes, és még csak nem is azért, mert ebben a sajátos ágazatban közép-európai terjeszkedésbe is kezd hamarosan. Ennél sokkal figyelemreméltóbb az az üzleti döntés, aminek következtében az egész gyártó tevékenységét – magyarországi sírköves vállalkozásként elsőként – a multik által favorizált Távol-Keletre, méghozzá Indiába és Kínába szervezte ki.

A sírkőkészítés során rengeteg kézimunkát kell elvégezni a tökéletes minőség érdekében, ami alapvetően monoton tevékenységekből áll. "Idehaza egyszerűen nem megoldható, hogy az általunk elvárt magas színvonalat produkálják a dolgozók, míg az indiai és kínai szakemberek még az általunk elképzeltnél is finomabb íveket, szebb megoldásokat tudnak alkalmazni" – magyarázza a cégtulajdonos Víg.

Példaként említi, hogy a kövek szélei eddig szögletesre voltak csiszolva, a mostani gyártók azonban már lekerekítik őket. "Ilyen íveket, gömbölyű sarkokat nálunk nem tudnak megformálni. Nincs meg hozzá a kitartás, egyszerűen mentálisan nem megy, nálunk nincs meg az aprólékos munkának az a tisztelete, ami ott természetes" – állítja a szakember. A gránitnál szerintük azért nagyon fontos a kiváló minőség, mert aki gránit sírkövet vesz, az tényleg az örökkévalóságra tervez: a sírkövek száz évet is kibírnak rongálódás nélkül, "egyszerűen lehetetlen tönkretenni őket". Míg egy műkő nagyjából 10-15 évig bírja, ők a gránitra 50 év garanciát vállalnak.

Olcsó, jó minőség

Persze nemcsak minőségi elvárások, hanem kőkemény gazdasági szempontok is vezették a cégvezetőket, amikor a távol-keleti országokat választották. Mellettük szólt, hogy Magyarországon nincs ipari mennyiségű gránit kitermelésére alkalmas lelőhely – érdemi gránit-előfordulás is csak a Velencei-hegységben van –, így a kövek alapanyagát mindenképpen külföldről kell ideszállítani. A Víg családnak a múlt század elején még voltak ugyan bányái, ám azokat a második világháború után, az ötvenes években államosították. A 2000-es évek elején a cégtulajdonos megpróbált visszavásárolni közülük egyet, de próbálkozásai megbuktak a jelenlegi bérlő és a környékbeli falu vezetőinek ellenállásán.

Klikk a képre!

Noha közelebbi országokban – akár már a szomszédos Ukrajnában is – lehetne gránitot kitermelni, a Ceste Ázsiát választotta. Egyfelől az indiai és kínai partnereik a rugalmasabb rekultivációs szabályok miatt olcsóbban termelnek, másfelől gyönyörű és egyedi az ázsiai gránit. És ha már a gránit indiai és kínai bányákból származik, jött az ötlet, hogy a megmunkálást is helyben kellene megoldani.

Ha az általuk forgalmazott sírköveket Magyarországon készítenék, egy-egy kő ára minden bizonnyal meghaladná az egymillió forintot. Így viszont a gránit sírkövek a 350-750 ezer forintos sávban mozognak, ami Víg szerint a legszélesebb vásárlóközönség számára is megfizethető. Ráadásul míg korábban akár hónapokat is kellett várni egy gránit sírkő elkészítésére, ez az idő néhány napra rövidült. A cég árui ugyanis hetente érkeznek egy szlovén kikötőbe, majd onnan vonattal tovább a hazai telephelyre – konténerenként 23 darab. Az itthoni mestereknek már csak az egyedi sírfeliratokat kell felvésniük.

Magyar szellem ázsiai kézben

A megmunkálás áthelyezéséről szóló döntést egyéves előkészítés és piackutatás után 2006 elején hozták meg. A díszítő motívumok magyar tervezésűek, a cégvezető szerint a magyar szellemi munkát ötvözik az ázsiai munkások kézügyességével. Arra egyelőre nem készülnek, hogy keleti díszítőelemek is megjelenjenek a sírköveken, szeretnék a magyar jelleget megőrizni. A Cesténél két dizájner dolgozik, hetente körülbelül hat új terv készül, de van olyan, hogy mindegyik a kukában végzi, mert a cégvezető csak a legjobb terveket viszi ki a Távol-Keletre, hogy mintadarabokat készíttessen belőlük.

Az, hogy mi a legjobb darab, nagyban függ a temetkezési szokásoktól is, azok pedig változóak, nemcsak országonként, de határainkon belül is. Budapesten például kisebbek, egyszerűbbek, dísztelenebbek a sírok, mint vidéken. Ennek okát Víg Zoltán abban látja, hogy a fővárosban már rég nincsenek olyan kis közösségek, amikben az embereknek a gyászban is meg kellene felelniük az elvárásoknak. Vidéken még mindenki ad arra, hogy az elhunytaknak méltó síremlék készüljön, nehogy a falu a szájára vegye a síremlék állíttatóját.

Kínában és Indiában több gyárban is készülnek az elérhető árú, kiváló minőségű sírköveik. A gyártóktól a minőségi tanúsítványon túl a Ceste megköveteli, hogy hiteles dokumentummal támasszák alá, nem foglalkoztatnak gyermek munkaerőt, amit a helyi szervek rendszeresen ellenőriznek. Persze saját céget is létrehoztak az ázsiai országokban, kereskedelmi képviseletük működik Sanghajban és Bangalore közelében. Azt nem árulták el, hány embernek adnak munkát a kínai és indiai gyárakban, ahogyan azt sem, hogy korábban hány magyar munkásnak biztosítottak állást. A termelői létszámokról csak annyit közöltek, az ázsiai országokban sok száz fős manufaktúrák dolgoznak, természetesen nemcsak nekik, itthon pedig jelenleg több száz fizikai munkás végzi a síremlékek összeállítását.

Repülőrajt

Az ötletükkel szemben kezdetben nagyon nagy volt itthon az ellenállás, Víg Zoltán szerint a konkurensek próbáltak ellenük szövetkezni. Azonban az indulás után pár hónappal már piacvezető volt az országban a cég, minőségi termékeivel hamar stabil pozíciót vívott ki a bizonytalan magyar piacon. Egerben, Közép-Kelet-Európa legnagyobb sírkőparkjában több ezer gránit sírkövük van, és az országban több mint száz lerakatnál és kiállítókertben nézhetők meg a termékeik.

Klikk a képre!

A céljuk most a magyar piac legalább harminc százalékának megszerzése. Ebben a munkában elsősorban a vidéki temetkezési vállalkozók és sírkövesek megnyerését tartják fontosnak. A cég afféle franchise-rendszerben forgalmazza a termékeket, minden településen, ahol jelen vannak, a velük szerződött temetkezési vállalkozónál, sírkövesnél van egy gránit sírkőparkjuk, ami mindenütt ugyanúgy néz ki. A franchise-partnernek csupán annyi dolga van, hogy megtanulja a kész elemekből összeállítani a síremléket, míg a Ceste ellenőrzi a minőséget.

Víg szerint pontosan ez, a kiváló minőség a varázsszó, ami miatt repülőrajtot tudtak venni a kontárokkal teli magyar piacon. Régen a sírkövesnek hasonló presztízse volt a településeken, mint az orvosnak vagy a tanárnak. A rendszerváltás utáni vállalkozói boom azonban ezt örökre megváltoztatta. Egyre-másra nyitottak a kevés szakértelemmel bíró, olcsón, számla nélkül, lassú, de silány munkát végző sírkövesek. "Aki már kicsit megtanult a kézicsiszolóval bánni, azonnal saját sírköves vállalkozást nyitott, nulla szakmai tudással" – mondja Víg Zoltán.

Víg a sikerek ellenére meglepő módon nehéz jövőt jósol a sírkőkészítő iparnak. A legnagyobb gondot szerinte a hazai temetőkben egyre fogyó hely okozza, sokfelé ugyanis 90 százalék feletti a kihasználtság. A piacot fellendíthetné, ha magántemetőket lehetne nyitni, de ezekhez annyi szakhatósági engedélyt kellene beszerezni, hogy inkább bele se vágnak a vállalkozók. Kicsi vigasz, hogy a következő néhány évben még rengeteg munkát ad a tönkremenő műkő sírok cseréje gránitra.

Víg szerint komoly gond az is, hogy a jobb vállalkozási feltételek között működő szlovákiai kis cégek egyre több teret nyernek a magyar piacon, miközben az egymással konkuráló magyar vállalkozók nem működnek együtt az amúgy sem túl nagy hazai piac megvédésében. Vígék részben ezért is tekintgetnek a határon túlra. Jelenleg is folynak a tapogatózások például Romániában, ahol jóval nagyobb és nyitottabb piacon lehet érvényesülni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!