További Magyar cikkek
Négy év alatt csaknem megduplázódott azoknak a cégeknek a száma, amelyek ellen fizetésképtelenségi eljárás indult. Míg 2004-ben és 2005-ben még alig több mint 12 ezer ilyen vállalkozást tartottak nyilván, az elmúlt esztendők gyors, évenkénti 14-24 százalékos növekedésével 2008-ra 21 245-re nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma.
Lélektani határ fölött
Noha a növekedés az előző két évinél lassabb volt tavaly, az eljárások száma most először lépte át a húszezres határt. Ezzel a hazai vállalkozásoknak már több mint 4 százaléka került olyan helyzetbe, hogy ne tudja teljesíteni a vállalásait. Nem meglepő, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokon belül a felszámolások növekedtek a legnagyobb, több mint 17 százalékos mértékben. A végelszámolások száma 10 százalékkal nőtt, a csődvédelmet kérő cégeké viszont csökkent – igaz, ez utóbbi egy roppant szűk kört érint: a 2007-es 20 után tavaly 15 csődeljárás indult.
Dinamikus növekedésnek indult ugyan a cégalapítások száma is, ez azonban a Coface elemzése szerint nem a gazdasági növekedéssel vagy a beruházási intenzitás bővülésével magyarázható, hanem azzal, hogy a kifizetetlen számlákat maguk mögött hagyó cégek helyébe sok esetben újakat alapítanak. Ez különösen 2008-ban ugrott meg, amit csak megerősített a leegyszerűsödött cégalapítási lehetőség.
Az összesen mintegy egymillió magyarországi vállalkozás és egyéb gazdasági szervezet likviditási és tőkehelyzete 2008-ban sem javult. A Coface szerint a cégeknek töredéke, mintegy 40 ezer számít hitelképesnek. Az elemzés szerint ráadásul a helyzet csak tovább fog romlani, hiszen a vállalatok kis hányadának van csak növekvő bevétele.
Még rosszabb jön
A fizetésképtelen cégek száma 2009-ban így várhatóan tovább emelkedik. A Coface szerint ez a tisztulási folyamat addig fog tartani, amíg Magyarországon a cégek lakossághoz viszonyított aránya nem éri el azt az átlagot, amely az ország gazdasági méretéhez képest egészséges lenne. Ez nagyjából 350-400 ezer aktív vállalkozást jelent.
A legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari (16,7 százalék), a kis- (15,6 százalék) és nagykereskedelmi (10,5 százalék) cégek érintettek. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a élelmiszeripari termékek, valamint a ruházati termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb veszélyben.
A legkockázatosabbak
A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen. A különösen kitett ágazatok közé az építőipar, az autóipari beszállítók és a lakossági fogyasztás szűkülése okán a háztartási elektronikai cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek sorolhatók a Coface szerint.
Azáltal, hogy az autóipari beszállítóknál már most is vannak elbocsátások és leállások, olyan dominóhatás indult el, aminek súlyos következményei lesznek végiggyűrűzve más szektorokon is – hangsúlyozza az elemzés. A másik hagyományosan rossz helyzetben lévő szektor az építőipar, ahol a jelenleg is tapasztalható körbetartozások csak nehezíteni fogják a válságban is teljesíteni kívánó vállalkozók helyzetét. Ebben az iparágban bizonyosan tovább fog csökkenni a cégek száma.
Szomorú Szabolcs
A legtöbb fizetésképtelenségi eljárást tavaly is a fővárosban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Pest megyében folytatták, minden harmadik ilyen Budapesten indult. A tavalyi adatokat 2007-hez képest viszonyítva az látszik, hogy Baranya megyében 60 százalékkal, Veszprémben 52, míg Győr-Moson-Sopronban 47 százalékkal ugrott meg az eljárások száma.
Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát, kiderül, hogy miközben átlagosan a cégek 4,17 százaléka került bajba, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az arány többszöröse, közel 14 százalék. Nógrádban ez az arány kétszeres, 8 százalék. Ezalatt Pest és Vas megyében a mutató a 3 százalékot sem érte el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
