Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Generációváltás a kisvállalatoknál

2008.03.05. 12:57
Bizonytalanok a vállalkozók saját cégük értékét illetően – derült ki a Budapest Bank (GE Money Bank) támogatásával a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban végbemenő generációváltással kapcsolatos kutatásból. A Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központja által végzett felmérés aktualitását az adja, hogy a közeljövőben tömegesen kerülhet napirendre az utódlás kérdése a rendszerváltás idején indult vállalkozásokban. A döntő többség családtagra hagyná a cégét. A kutatás tanulsága szerint a vállalkozók utódlási kérdésben is igényt tartanak a banki tanácsadásra.

Az utódlás kérdése pénzügyi szempontból is rendkívül fontos, hiszen egy hitelkérelem elbírálásánál például döntő lehet, ha valaki már látja maga előtt az utódját – mondta Boldis Zoltán Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának termékfejlesztési vezetője. A kutatásból az is kiderült, hogy a cégvezetők sokszor bizonytalanok cégük értékét illetően, főleg, ha a vállalat eladásáról kérdezik őket. Egy bank azonban a cégérték-becslésben is partnere lehet a vállalkozásnak. A kutatás megerősítette, a kkv-k igényt tartanak egy saját banki kapcsolattartó segítségére az utódlási folyamat során. A bankban dolgozó vállalati tanácsadók kiegészítő információkkal, kérdésekkel segíthetik a vállalkozókat a döntésben, éppen ezért tervezik egy tájékoztató füzet összeállítását a kérdésről.

A vizsgált vállalatok

Generációváltás a borászoknál

A borászatoknál már megkezdődött a következő generáció térnyerése. A Corvinum borkereskedésben például létrehoztak egy sorozatot, melyben már az új generáció, ismert borászok fiai és lányai által készített, az ő fényképükkel piacra dobott borok szerepelnek.

A Corvinus Egyetem levélben kiküldött megkeresésére 528 kis- és közép méretű vállalat reagált, amelyek közül 279-et személyesen is felkerestek a kérdezőbiztosok. A megkérdezett vállalkozók 63 százaléka jelezte, hogy mostanában vagy az elkövetkező öt évben érintett lesz az utódlás kérdésében, öt százalékuk pedig már az elmúlt öt évben szembekerült a kérdéssel. A vizsgált vállalatok túlnyomó többsége (86,4 százaléka) kft-ként működik. A felmérésben leginkább a kereskedelem, a feldolgozóipar, valamint az építőipar területén tevékenykedő cégek vettek részt. A minta kialakításánál a kutatást végzők arra törekedtek, hogy az székhely szempontjából diverzifikált legyen: a cégek 35,5 százaléka budapesti székhelyű, a többi cég székhely szempontjából egyenletesen szóródik a megyék között. A vállalatoknál rendkívül elterjedt a testületi tulajdonlás, azonban a társtulajdonos általában a családtagok közül kerül ki.

A stafétabotot átadó vállalkozók nagy része a vállalkozást életpályának tekinti, és a stabil üzletmenet biztosítása mellett a modernizációt tartja kiemelten fontosnak. Az utódlást megelőző években leginkább a pénzügyi stabilitás megőrzésére, a műszaki, szolgáltatási, technológiai színvonal fejlesztésére koncentrálnak. Az utódlási folyamat során az egyik legnagyobb nehézséget a visszavonulásról szóló döntés meghozatala jelenti számukra.

Az ideális utód

A megkérdezettek többsége (43,8 százalék) a teljesen családi utódlást részesíti előnyben: ebben az esetben a cég vezetése és a tulajdonjoga is családon belül marad. A következő csoport (14,2 százalék) a tulajdonjogot családban tartaná, azonban a vezetést külső félre bízná. A megkérdezetteknek mindössze 8 százaléka tervezi a külső félnek történő átadást, 6,2 százalék a tulajdonostársnak, míg 0,7 százalék az alkalmazottaknak történő eladást.

Annak ellenére, hogy az ideális utód megtalálása jelentős kihívás, a megkérdezettek 40,7 százaléka jelezte, hogy családon belül, 9 százaléka családon kívül már meg is találta az ideális utódjelöltet.

A leggyakrabban megfogalmazott elvárások az utóddal kapcsolatban, hogy rendelkezzen széles körű vállakozási ismeretekkel, legyen erős a szervezésben és a kommunikációban. Az elődök általában rendelkeznek egyfajta elképzeléssel arról, hogy az utódoknak mit kellene tenniük, ha átveszik a vállalat vezetését. Az idősebb generáció 35,1 százalékban tanácsadóként részt szeretne venni később is a cég életében, és mindössze 17 százalék szeretne teljesen kiszállni a döntéshozatalból.

A bankokhoz fűződő viszony

A vizsgálatban résztvevő vállalatokról kiderült, hogy a banki szolgáltatások és termékek sok fajtáját veszik igénybe: elterjedt az internet- és mobilbank, valamint a devizaszámla használata. Legkevésbé a lombard hitel, a faktoring, a befektetési jegy és a treasury termékek használata terjedt el körükben. A felmérésben vizsgálták, hogy az utódok magánszemélyként milyen banki szolgáltatásokat vesznek igénybe. Szinte mindenki (96,4 százalék) rendelkezik forintszámlával, és a megkérdezettek körülbelül felének van devizaszámlája, hitelkártyája és lekötött betétje.

Az esetek több mint felében (56,2 százalék) a vállalkozó személyesen intézi banki ügyeit, rajta kívül ez általában a könyvelő, valamely családtag, egy alkalmazott vagy a tulajdonostárs feladata. A kapcsolat általában meglehetősen intenzív a bank és a cégek között: a válaszadók 69,9 százaléka minimum kéthetente, 20,9 százalék havonta, 9,4 százalék negyedévente konzultál banki kapcsolattartójával.

A bankok szerepe

A vizsgálat kiindulópontja volt, hogy a vállalatok a generációváltás előtt stabil, jól hitelezhető cégek. A vezetőváltás után azonban előfordulhat, hogy az utód változtatni akar a termékpalettán, új piacot keres, vagy egyéb változtatásokat szeretne véghezvinni, amelyhez hitelre van szüksége. A kutatás során kiderült, hogy bár a vállalkozások a banki szolgáltatások széles körét veszik igénybe, a hitelfelvétellel szemben erős ellenállást mutatnak.

A bank szerepének vizsgálatánál a kutatás két kérdésre fókuszált: segítené-e őket, ha a bank tanácsot adna az utódlás pénzügyi menedzselésével kapcsolatban, illetve zavarná-e a vállalkozót, ha a bank utódlással kapcsolatos kérdéseket tenne fel. Az eredmények alapján kiderült, hogy a bank három lehetséges módon kapcsolódhat be az utódlási folyamatba. Az első lehetőség a folyamat finanszírozása: itt azonban mérlegelni kell, hogy csak a megkérdezettek kis százaléka gondol hitelfelvételre, közülük is a leggyengébb gazdasági helyzetűek. A tulajdonrész kivásárlása csak a megkérdezettek kisebb részénél merült fel, aminek sok esetben az az oka, hogy a cégvezetők nincsenek tisztában vállalatuk pontos értékével, ennek megállapításához külső segítségre lenne szükségük. A harmadik lehetőségként a banki tanácsadás merült fel, amelynek során a bank hosszú távú partneri viszonyt kialakítva segítheti a vállalkozót a cég értékesítésével, a vállalkozás további működtetésével, az alapító jövedelmének biztosításával kapcsolatban.