6, 8, 12 - túl minden hiányon

A kormány lényegében beismerte, hogy nem tarthatóak az idei költségvetési tervek: a 2004-es költségvetés zárszámadásáról szóló törvénytervezet egyik módosító javaslata a központi költségvetés előirányzott idei hiányát 112 milliárd forinttal növeli. A Budapest Aiport Rt. magánosításából befolyó összeg ezek alapján úgy kell az idei költségvetésnek, mint egy falat kenyér ahhoz, hogy a pénzforgalmi szemléletű 1022,7 milliárdos hiánycél az ígéreteknek megfelelően tartható legyen.

A költségvetési hiány megemelése azért válik szükségessé, mivel a büdzsé átvállal a Nemzeti Autópálya Rt.-től egy 178 milliárd forintos hitelt, emellett elenged kisebb összegű követeléseket, valamint az eredeti tervvel szemben csak jövőre kerül sor az NA Rt. újabb 69.9 milliárd forintos hitelének átvállalására. Ezek összesen 112 milliárd forintos tételt jelentenek, miközben aligha tartható az utolsó negyedévre tervezett 164 milliárdos központi költségvetési többlet (tavaly az áfavisszatartás 127 milliárdos hatását bekalkulálva - ezt akkor kellett volna visszafizetni - is csak 18 milliárdos szufficit képződött).

Nem hisznek a kormánynak

A folyamatos költségvetési átszámítások és korrekciók miatt, úgy tűnik, egyre kevésbé hisznek a kormányzati számításoknak Brüsszelben. Az Európai Bizottság még nem végleges, holnap közzéteendő jelentése szerint az idei magyar államháztartási hiány eredményszemléletben elérheti a GDP nyolc százalékát. A kormány eredetileg 3,6 százalékot tervezett, ezt 6,1 százalékra módosították, miután kiderült, hogy az Eurostat nem asszisztál az autópályás trükközéshez.

Értelmezési zavarok

A bizottsági dokumentum szerint Magyarország hiánycsökkentést célzó idei törekvései, melyeket júliusban nyújtottunk be, elégtelenek. A kormány ugyanakkor olyan jelzéseket küldött a bizottságnak, hogy nem is szándékozik kiigazító lépéseket tenni idén, ellentétben a korábbi szóbeli ígéretekkel. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke a Reuters kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a 6,1 százalékos deficitszám "jól megalapozott", mivel az úgy készült, hogy a kiadásokra erős kontroll nehezedik. Kiderült azonban, hogy értelmezési zavarok voltak, mivel az a kijelentés a nyugdíjkorrekció nélküli számra vonatkozott.

A még nem végleges jelentés a kiszivárgott hírek szerint a jövő évi defcitire is kitér. Eszerint csak a Gripen-beszerzés költségei 5,2 százalékra viszik majd fel a tervezett 4,7 százalékról a jövő évi deficitet (ezek már a nyugdíjkorrekcióval számított, eredményszemléletű, GDP-arányos deficitmutatók). Emellett az áfacsökkentés és a gyerektámogatásokra költött összegek tovább növelik a jövő évi hiányt. Amennyiben nem történnek határozott intézkedések, Brüsszel szerint a 2006-os 6,1 százalékos hiánycél teljesíthetősége is veszélybe kerül.

Ha az Eurostat engedélyezi is, hogy az autópálya-építés költségeit PPP-konstrukció keretében a költségvetésen kívülre szorítsa a pénzügyminisztérium (ez a GDP mintegy 1,2 százaléka), még akkor is a csaknem 2 százalékkal kellene csökkentei az államháztartási hiányt a jövő évi hiánycél teljesíthetőségéhez. Ez igencsak pesszimista véleményt jelent, a legtöbb eddig megjelent elemzés szerint 7,5-8 százalék között lehet a jövő évi deficit (nyugdíjkorrekció nélkül) a tervezett 6,1 százalékkal szemben.

A jegybank is kételkedik

Ha 2006-ban kormányváltás lesz, akkor az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya elérheti a GDP akár 10-12 százalékát is - véli Hamecz István az MNB ügyvezető igazgatója. Ahhoz, hogy a deficit ilyen mértékűre nőjön, annak feltétele, hogy az új kormány "átvállalja" a régi kormány "adósságait", tehát azokat a garanciavállalásokat, hiteleket - például a MÁV adósságának átvállalását - beállítsa az aktuális hiány kereteibe, ahol ezek most nem szerepelnek.

Ilyen "konszolidáció" 2002-ben is bekövetkezett, a pénzforgalmi deficit a GDP 9,2 százalékára nőtt emiatt. Ha a szocialisták maradnak kormányon, akkor sem lehetetlen ez a fajta elmozdulás a transzparencia irányába, de akkor erre kisebb az esély. A jegybank a pénzügyi stabilitási jelentésben erre az évre 7,4 szzalék, míg jövőre ennél is magasabb, 7,8 százalék körüli deficittel számol, ugyanakkor ez utóbbinál fokozottabbak a kockázatok is. Brüsszelhez hasonlóan az MNB is ilyennek tartja a Gripen-kiadásokat és az Állami Autópálya-Kezelő Rt. általi autópálya-építések elszámolásának kérdését.

Reform: most vagy soha

Hamecz szerint az államháztartási reformokat nem lehet tovább halogatni, mert az állami gazdálkodás a mostani formájában fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan. Szintén nem tartható fenn a mostani alacsony infláció, illetve kamatszint, amennyiben elmaradnak a drasztikus reformok, mert akkor a változásokat a piac kényszerítheti ki (nagyfokú árfolyam-gyengülés, hozamemelkedés), amely a devizahitelek egyre nagyobb elterjedése miatt recesszió-közeli állapotba juttathatja a gazdaságot. Ennek veszélyére a jegybank már a nemrég megjelent pénzügyi stabilitási jelentésben is nyomatékosan felhívta a figyelmet.