Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A devizában történő eladósodás jelenti a legnagyobb kockázatot a magyar bankrendszernek, miközben a hitelintézetek kilátásai stabilak - vélik a Standard & Poor's (S&P) elemzői. A lakossági ügyfeleknél lehet problémás a túlzott devizakitettség: az alacsony kamatok vonzóak ugyan, de a többség nincs tisztában a devizában felvett kölcsönök árfolyamkockázatával.
A problémás hitelek arányát növeli, hogy a növekedési kényszer miatt a bankok egyre kedvezőbb feltételekkel és könnyen adnak kölcsönt, s a kis- és közepes vállalatok, illetve a lakosság a lehetőségei határán adósodik el. Az éleződő verseny miatt a marzsok szintén csökkennek, ám a magyar pénzintézetek profitkilátásai még így is nagyon biztatóak és hosszabb távon is megmaradnak - mondta a Anette Ess, az S&P kelet-közép-európai régió pénzügyi vállalkozásaiért felelős munkatársa. Ess szerint a megszorítások sem veszélyeztetik a szektor helyzetét, bár rövid távon a hitelezés visszafogására kényszerülhetnek, hogy elkerüljék a bedőlt hitelek arányának túlzott megugrását.
A magyarországi pénzügyi rendszer a legfejlettebb a régióban, növekedésnek azonban még mindig vannak tartalékai, mert mind a hitelek, mind a megtakarítások GDP-hez viszonyított aránya elmarad a nyugat-európai szintektől. A bővülés üteme azonban mérséklődik, elmarad más kelet-európai országokétól (Oroszország, Ukrajna), bár ott a bankosodás később indult be, s a szektor kockázata is jóval magasabb, ami a besorolásokban is megjelenik.
Az S&P öt hazai hitelintézetet vizsgál, ebből négyet (CIB, K&H, MKB, OTP) külföldi befektetők kérésére, míg a Takarékbankot a cég saját megbízása alapján értékelik. Kedvező, hogy a legnagyobb bankok mögött erős külföldi tulajdonosok vannak, de az OTP-nél a külföldi terjeszkedés jelent kockázatot. Félő, hogy a hazai nagybank túlzott árat fizet egy-egy külföldi célpontért, illetve az egy időben zajló vásárlások likviditási gondokat okozhatnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
