Egészen kevés lakást adnak el

Az Ecostat 2007. III. negyedévi ingatlan-barométerének az előző értékéhez viszonyított 3,4 százalékpontos visszaesése a beruházók és forgalmazók pesszimizmusát, összességében az ingatlanpiaci kilátások romlását mutatja. Az egy évvel ezelőtti felméréshez képest viszont kismértékben így is javult az index. Továbbra is a lakások építésére vagy vásárlására vonatkozó lakossági várakozások megítélése a legpesszimistább.

Az új lakások építésére az elmúlt másfél évben kiadott engedélyek száma, valamint az építőipari rendelések volumene és összetétele alapján arra lehet számítani, hogy a lakásépítés 2007-ben éri el a mélypontját. Az idei visszaesés mértéke kisebb lesz a tavalyinál. Az új építési engedélyek száma az első fél évben 7 százalékkal magasabb volt a tavalyinál, ennek hatása a kivitelezésre-átadásra 2008 elején-közepén jelentkezik.

Jövőre jobb lesz

A rendelkezésre álló információk, kapcsolódó adatok alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy az átadott lakások második negyedévi növekedése egyszeri tényezők hatása-e, vagy trendforduló kezdetét jelenti. A legújabb építőipari eredmények azt erősítik, hogy az átadott lakások második negyedévi növekedése egyszeri tényező hatásaként jelentkezett. Az év további részében a lakásépítés lendülete csökken, 2007-ben előreláthatóan 32 ezer új lakásra adnak ki használatba vételi engedélyt. A korábbi tapasztalatok, átfutási idők alapján valószínűsíthető, hogy a megépített és használatba vett új lakások száma tartósan a jövő év elejétől fog növekedni.

2008-tól a beruházók építési hajlandósága erősödik, a befektetők, kivitelezők kapacitásaik lekötésére törekszenek. A csak lassan élénkülő kereslet és a kis- és középvállalkozások finanszírozási nehézségei azonban arra utalnak, hogy az élénkülés időben elnyújtva megy végbe.

Szinte kizárólag CHF

A megszorításokkal járó erőteljes reálbércsökkenés érzékelteti hatását a lakáshitelpiacon. A bankok jelzései szerint a lakáshitelek felvételének üteme visszaesett. A hitelállomány tavaly ilyenkor 6,2 százalékkal gyarapodott, idén január-márciusban azonban csak feleekkora ütemben, 3,3 százalékkal nőtt. A kedvezőbb kamatfeltételek és az enyhébb kötöttségek miatt a lakossági hiteleket majdnem teljes egészében devizában, szinte kizárólag svájci frankban veszik fel. A stabil forint fokozza a deviza alapú hitelek iránti bizalmat. A piaci alapú hitelek átlagos nagysága 5,5 millió forint ingatlanonként.

A piaci verseny - és hangsúlyosan a minimális önerővel igénybe vehető lízinghitelek - egyre inkább rákényszeríti a bankokat, hogy alacsony kezdőrészletű konstrukciókkal csábítsák a hitelfelvevőket. Jövedelem alapon új építésű lakásra megjelentek a ténylegesen nulla százalékos önerős hitelek. (Az önerő mértéke nemcsak a bankoktól függ, az eladó vagy a beruházó is feltételként szabhat valamennyi szerződéskötéskor fizetendő részletet.)

A kivitelezők várakozásai szerint az új lakások ára éves átlagban 5-7 százalékkal emelkedik. A legkeresettebb, nagy méretű és jó felszereltségű lakások akár 10 százalékkal is drágulhatnak, a rosszabb minőségű tömeglakások árnövekedése az 5-7 százalékos áremelkedést sem éri el.

Az irodapiac pezseg

A legkisebb ingadozás az irodapiacot jellemzi. Ez a szegmens az elmúlt két évben viszonylag stabilan fejlődött, s a közeli jövője is optimistán ítélhető meg. Az üzlethelyiség-piacon határozottan romlottak a várakozások, de a rendkívül erős kiskereskedelmi verseny ezt a részpiacot sem hagyja "leülni". Növekedés jellemzi a logisztikai ingatlanpiacot, ez lehet rövid távon a magyar ingatlanpiac legdinamikusabban fejlődő szegmense.