További Magyar cikkek
Az Ecostat Lakossági Konjunktúra-indexe 2008. harmadik negyedévében 93,7 százalék volt, ami 7,4 százalékponttal magasabb a második negyedévi értéknél. A mutató 2006. I. negyedévében volt a legmagasabb (116,8), és a megszorító intézkedések bejelentése után, 2006. III. negyedévében a legalacsonyabb (66,5).
A lakossági bizalmi index részmutatóinak többsége javult. Az elmúlt három hónapban a háztartások elsősorban inflációs várakozásaikban lettek sokkal bizakodóbbak, de a korábbinál jóval kedvezőbben ítélik meg saját pénzügyi helyzetük jövőbeli alakulását és a nemzetgazdaság egészének várható fejlődését is. A háztartások jelenlegi anyagi helyzetüket jobbnak értékelik, mint az év első felében, ugyanakkor a korábbinál borúlátóbban ítélik meg a munkanélküliség várható alakulását.
A családok által jelentett egy főre jutó nettó jövedelem átlagosan havi 64 ezer forint volt a harmadik negyedévben. A háztartások általában átlagoshoz közelállónak tartják anyagi helyzetüket. A részindex értéke 97,2 százalék, ami a legkedvezőbb a 2006-ban bevezetett egyensúlyjavító intézkedések óta. A jövedelmi különbségek az elmúlt három hónapban valamelyest csökkentek. A jövedelmi olló valamelyest zárult, ugyanis a leggyorsabb ütemben a szegényebb háztartások jövedelmei nőttek, míg az átlagosnál kedvezőbb helyzetű háztartásoknál a jövedelmek stagnáltak. A családok 15 százaléka minősítette jónak háztartása helyzetét, a háztartások 55 százaléka közepesnek, 29 százalékuk rossznak. A válaszadók átlagosan a közepesnél valamivel rosszabbnak tartják anyagi körülményeiket. A nagyon rossz körülmények között élők aránya csökkent.
2008 áprilisa óta nőnek a reálkeresetek, így az aktív keresők helyzete stabilizálódott. A vélemények idei javulása mögött feltételezhetően az állt, hogy egyre kevesebben számítottak további megszorításokra. Ebben jórészt igazuk is volt, sőt a márciusi népszavazás eredményeként eltörölt díjak csökkentették a lakosság közvetlen kiadásait.
A háztartások arra számítanak, hogy pénzügyi viszonyaik a jövőben kedvezőbben alakulnak majd, mint a múltban. A makrogazdasági egyensúlyt helyreállító lépéseket egyszeri intézkedéseknek tekintve a háztartások kilátásai a jövőt illetően optimistábbak lettek.
Kevesebb pesszimizmus, kevesebb megtakarítás, több adósság
A makrogazdaság elmúlt évi változásait ugyan továbbra is pesszimistán ítéli meg a lakosság, a vélemények azonban sokat javultak. A válaszadók többsége a következő évben is romló makrogazdasági eredményekre számít, a pesszimisták aránya viszont jóval kisebb, mint az elmúlt év folyamatainak megítélésekor. A lakosság az infláció gyorsulásától tart, bár általában jellemző, hogy ezen a téren különösen borúlátóak: a válaszadók 12,6 százalékosra (az előző felméréskor még 13,9 százalékosra) becsülték az elmúlt 12 hónapos inflációt a tényleges 6,5 százalék helyett.
A munkanélküliséggel kapcsolatos félelmek még mindig erősek. Ez az egyetlen tényező amelyik negatív irányba változott, bár a csökkenés mértéke alapján itt is inkább stagnálásról beszélhetünk. A következő évre a válaszadók 52 százaléka növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának csökkenését a kérdezettek 16 százaléka várja.
A háztartások többsége továbbra sem képes pénzügyi tartalékokat felhalmozni. Az Ecostat korábbi felmérései szerint a megtakarítási potenciál 2007 szeptembere és idén május között folyamatosan nőtt. Ez a tendencia most megtörni látszik, és ez arra enged következtetni, hogy a lakosság egy része eladósodik. A hitelfelvételt tervezők aránya az összes háztartásra vetítve 13 százalék. A lakosság adósságállománya 2008 első félévében mintegy 6 százalékkal, a devizaadóssága 7,3 százalékkal emelkedett a második negyedévben is. A deviza szegmensen belül is a fogyasztási hitelek állománya bővült leginkább, ami arra utal, hogy év eleje óta a lakosság egy része – az ingatlanvásárláshoz szükséges források előteremtése mellett – korábbi fogyasztási színvonalát is részben hitellel tartotta fenn.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
