Leállították az egymilliárdos céginformáció-fejlesztést

Még mindig tart, és várhatóan egy hónapon belül fejeződik be az a vizsgálat, amelyet még idén tavasszal kezdeményezett Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a cégszolgálat működéséről. A szaktárca korábban áprilisra ígérte annak lezárását, most azt válaszolták az Index kérdésére: "továbbra is tart a céginformációs szolgáltatás rendszerével kapcsolatos vizsgálat", annak befejeztéről azt mondták: az "várhatóan egy hónap".

Arról, hogy az egy magáncég, a Microsec Kft. által működtetett cégszolgáltatás (teljes nevén Országos Céginformációs és Cégnyilvántartó Rendszer, OCCR) vizsgálata pontosan milyen célból indult el, és mire terjed ki, a minisztériumtól nem kaptunk részletes választ (korábban azt mondták, az áttekintés a Microsec-szerződések "teljes időszakát magában foglalja"). Azt sem tudtuk meg, kitérnek a vizsgálat során a cégszolgáltatás tarifáira, holott ez az egyik olyan sarkallatos problémája a hazai céginformációs rendszernek, amelyet nemcsak a Microsecen kívüli, piaci cégadatbázist építő vállalkozások kifogásolnak, hanem már az Állami Számvevőszék is szóvátett.

Aránytalan árak

"Az adatátviteli költségek a legtöbb esetben meghaladták az IRM adat árait" – olvasható az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztéséről készült tavalyi számvevőszéki jelentésben. "Olyan ez, mintha postára adnánk egy 500 forint értékű csomagot, és a szállításért 5000 forintot kellene fizetnünk" – fordítja le a problémát a mindennapok nyelvére az egyik – társaihoz hasonlóan nevét üzleti okok miatt fel nem vállaló – üzleti szereplő, aki szerint ez egyszerűen "súlyos aránytalanság".

Az online céginformációs szolgáltatás jelenleg ugyanis úgy működik, hogy a minisztérium birtokában lévő adatok a Microsec által felépített és üzemeltetett hálózaton jutnak el az adatkérőig. Az adatoknak fix tarifájuk van, míg a Microsec az adatátvitelért az információs fájl nagysága szerint számláz. Hogy ebből milyen szélsőséges helyzetek állhatnak elő, arra az ÁSZ-jelentés konkrét példát is hozott: "az elektronikus cégközlönyért az IRM részére fizetendő díj bruttó 30 000 forint, ennek a műszaki szolgáltató által felszámított adattovábbítási díja viszont 139 061 forint" volt egy olyan esetben, amikor aztán az ügyfél le is mondott a szolgáltatásról.

Így alakult

Pedig a Microsec igazából semmiről sem tehet, ezt maguk a potenciális piaci konkurenseik is elismerik. "A minisztérium, ki tudja, miért, kényelemben, figyelmetlenségből, még a kilencvenes években kialakított egy monopolhelyzetet, amit azóta sem tud vagy akar megszüntetni" – mondja egyikük. A Microsec a kilencvenes évek közepén valóban közbeszerzési eljárás nélkül lett a cégszolgáltatás informatikai beszállítója, ezután viszont kétszer is sikeresen szerepelt közbeszerzési tenderen – igaz, mindkettőre egyetlen érvényes ajánlat érkezett, az övé.

A vállalkozás mostanra olyan szerves része lett a rendszernek, hogy kedvezményezettje lehet egy 990 millió forintos, részben európai uniós pénzből megvalósuló programnak is. A fejlesztési terv elektronikus közigazgatási operatív programjában (ekop) cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése elnevezésű projekt. Az ehhez kapcsolódó első közbeszerzési tender már áprilisban meg is jelent – tehát elkezdték volna annak a cégszolgáltatásnak a vizsgálatát, amely működését ekkor már vizsgálták házon belül –, ám azt később visszavonták.

Továbbfejlesztették volna, de mégsem

Draskovics ugyanis az igazságszolgáltatási tanács hivatalának vezetőjével együtt átnézte a projektet, és "a projekt átdolgozása mellett döntöttek" – magyarázta a lépést a tárca sajtóosztálya. Az átdolgozást egyebek mellett azzal indokolták, hogy "a projekt egyes elemei már megvalósultak, illetve... további rendszerek felülvizsgálata, fejlesztése szükséges".

Hogy ez a felülvizsgálat összefüggésben volt-e a cégszolgálatos vizsgálattal, arra nem tért ki a minisztérium. Mindenesetre elgondolkodtató hogy a Számvevőszék már a tavalyi jelentéséban azt javasolta az IRM-nek: "intézkedjen a cégszolgálat működéséhez szükséges külső szolgáltatások szerződési hátterének, továbbá a szolgáltatások igénybevételéért fizetendő illetékek és költségtérítések átfogó felülvizsgálatáról". Ezt a javaslatot indokolhatja, hogy számvevők a cégszolgálat működésének számos elemét kifogásolták.

Súlyos kifogások

Így szóvá tették egyebek mellett, hogy a cégnyilvántartó és céginformációs rendszer működtetésére kötött "vállalkozói szerződések tartalmát hiányosan és a teljesítések ellenőrzésére alkalmatlan módon határozták meg, amit csak fokozott, hogy a kockázatok a belső ellenőrzés feltételeinek kedvezőtlen alakulása miatt nem kerültek kellő megvilágításba, így pozitív elmozdulás sem következett be".

Az ÁSZ emlékeztetett arra is: az eddigi egyetlen minisztériumon belül vizsgálat több hiányosságot is talált a cégszolgáltatásban. Így egyebek mellett "megállapította az OCCR működését segítő szoftverek tulajdonjogának tisztázatlanságát, illetve a rendszer- és szoftverdokumentáció hiányát, aminek következtében az informatikai rendszer pontos felépítését, működését a minisztérium nem ismeri". A legsúlyosabb kritika minden bizonnyal az, hogy "az IRM nem alakított ki olyan kontrollokat, amelyek alkalmasak az OCCR működtetésével kapcsolatos számlákon feltűntetett teljesítések igazolásához. Sem az IRM, sem a külső ellenőrzés részére nem álltak rendelkezésre a vállalkozó által igazolt teljesítések valódiságának megítélésére alkalmas kontrolladatok".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!