További Magyar cikkek
Az elemzőket is megosztja az a kérdés, vajon alacsony-e a főváros által megszabott, 25 ezer forintos minimálár az önkormányzati kézben levő 10 százalékos Elmű részvénycsomag értékesítéséhez. A papírok majdnem 30 ezer forintos áron forognak ma a tőzsdén, és az elmúlt egy évben nem ment 28 ezer forint alá az árfolyam. Az ősszel a piaci kommentárok szerint egy másik önkormányzati részvénycsomag értékesítésekor elhibázott döntés született, Győr a politikai konszenzus mellett értékesített Rába csomag eladásával 300 millió forintot bukhatott.
Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője ugyanakkor úgy véli: nem reális a két önkormányzati részvénycsomag értékesítését összehasonlítani. Győr egyrészt gyorsított aukción, azaz korlátozott számú, és csak az utolsó pillanatban értesített résztvevő meghívásával adta el pakkot. Másfelől a Rába részvények jóval nagyobb forgalmat produkáltak a tőzsdén, az Elmű papírok pedig kisebb likviditással és csak a BÉT 'B' kategóriájában forognak. Jelentősen különbözik a két részvénycsomag értéke is, hiszen míg a Rába papírok mintegy két milliárdot értek, az Elmű-pakk bőven 16 milliárd feletti nagyságrendet képvisel.
A szakértő szerint bár a főváros nyilván mielőbb szeretne hozzájutni a várt bevételhez, kár volt az értékesítést a villamosenergia-piac legalábbis részleges, január elsejével élő liberalizációjának első napjaira időzíteni. A piacnyitás ugyanis javíthat az Elmű profitabilitásán, az első tapasztalatok fényében akár magasabb ár is elérhető lett volna.
Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője szerint maximum konzervatív árazásnak tekinthető a főváros által megszabott 25 ezer forint, ami egyszersmind vonzóbbá is teheti a befektetők számára a részvénycsomagot. Márpedig ha verseny lesz, akkor az úgyis magasabb árat eredményez. A pianyitás lehetséges következményeivel kapcsolatban Sarkadi Szabó Kornél úgy véli, ma még nem lehet megmondani, hogy annak milyen hatása lesz az Elmű eredményére, a liberalizáció egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget.
A két szakértő egyetért abban: a legvalószínűbb vevőnek az Elműben ma 55,3 százalékos részesedéssel bíró német RWE tekinthető. Ha befutnak, alighanem ki is vezetik az Elműt a tőzsdéről. Gyurcsik Attila szerint hazai intézményi befektetőktől, alapkezelőktől várható még esetleg ajánlat, Sarkadi Szabó Kornél szerint azonban stratégiai, iparági befektető is licitálhat.
A potenciális versenytársak ellenére arra lehet számítani, hogy a legtöbbet az RWE-nek éri a tíz százalékos részvénycsomag. Sarkadi Szabó Kornél szerint már csak azért is, mert ez esetben stratégiai szövetségesükkel, 27,3 százalékos EnBW-vel együtt 90 százalék fölé kerülnének: így nem pusztán ajánlattételi kötelezettsége lenne az RWE-nek a kisrészvényesek felé, hanem gyakorolhatja az úgynevezett kiszorítási jogot, azaz kistulajdonosoknak meghatározott áron kötelező eladniuk papírjaikat.
Ez már voltaképpen csak az egyik forgatókönyv a részvények mindkét szakértő által várt kivezetésére. Sarkadi Szabó Kornél szerint azonban az Elmű tőzsdei szereplésének befejezése akkor jelent igazi előnyt az RWE számára, ha a szintén többségi tulajdonában álló Émászt is kivásárolja a börzéről. A szakértő szerint a B kategóriás, ma 25 ezer forint alatt forgó papírokra a májusban esedékes 1700 forint körüli osztalékra, illetve az Démász korábbi felvásárlásának tapasztalataira is figyelemmel mintegy 29-30 ezer forintos ajánlat reális lehet az RWE-től, azaz az Elmű eladásán még az is nyerhet, aki most fektet Émász papírokba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
