Vonzóbbá teszik a bankmentő csomagot

A költségvetési és pénzügyi bizottság főbizottságként ma tárgyalta a bankmentő csomagként elhíresült, a bankok számára állami garanciavállalást és tőkepumpálást takaró, az IMF-EU-Világbank-hármassal kötött megállapodásunk részének tekinthető törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. Ezeknek az adja a jelentőségét, hogy a kormány szakértők szerint igen kemény feltételeket szabott egy esetleges segítséghez, így pedig az OTP Bank több tisztségviselője is az elmúlt napokban finoman jelezte: köszönik szépen, de ebből a csomagból nem kérnek, ám át lehet úgy szabni a törvényt, hogy az vonzó legyen. (Szakmai berkekben az OTP-re szabott törvénynek tekintik a jogszabálytervet.)

Négy fontos ponton enyhítenek

A főbizottság több olyan módosító indítványt is támogatott, sőt, a kormányt képviselő pénzügyminisztériumi tisztségviselő is egyetértett ezekkel a javaslatokkal, amelyek lényegesen enyhítik a feltételeket. Az eredeti javaslat (pdf-formátum!) lehetőséget teremtene az államnak arra, hogy a bankot megsegítő tőkejuttatás fejében kapott speciális osztalékelsőbbségi részvényét bármikor normál részvénnyé, törzsrészvénnyé transzformálja át. Ennek a mai nyomott áron a mostani tulajdonosok szakértők szerint nem örülnének, ez az egyik oka, hogy a bankoknak nem tetszik az eredeti törvényjavaslat. A bizottságban ma többséget kapott és a kormány bizalmát is élvezte az a módosító indítvány, amely kiveszi ezt a passzust az eredeti jogszabálytervből, így az állam ugyan kapna osztalékelsőbbségi részvényt, ám azt nem alakíthatná át semmilyen esetben sem törzsrészvénnyé.

Az eredeti törvényjavaslat bankok számára nem éppen vonzó pontja az volt, hogy az állam bizonyos esetekben vétójogot is kapna. A normaszöveg azonban nem határozza meg pontosan, mikor is élhetne az állam a vétójogával. A ma többséget kapott másik módosító indítvány kimondja: a vétójog nem gyakorolható a hitelintézetben történő tőkeemelésnél, bizonyos kötvénykibocsátásnál vagy részvények tőzsdére való be- és kivezetésére vonatkozó döntésnél. A vétójog tehát benne maradhat a törvénybe, de a szabályozás sokkal jobban közelíti a nyugat-európai gyakorlatot, mint ahogyan az eredeti törvényjavaslatban benne van - magyarázták lapunknak a bizottsági ülésen.

Az eredeti törvényszöveg úgy szól, hogy az államnak lehetősége lenne a hitelintézet tulajdonosainak jóváhagyása nélkül is, a tőkejuttatás fejében feltételes tulajdonosi irányítást biztosító elsőbbségi részvényt létrehozni, és ehhez bírósági segítséget kérni. Az eredeti szöveg nem engedte volna, hogy a bírósági határozatot meg lehessen fellebbezni. Egy ma támogatott indítvány a fellebbezést biztosítaná.

A mai részvényesek védelmét szolgálná elvileg, hogy ha bizonyos állami akciók rosszul sülnek el, akkor ne érje őket kár. Ezt úgy lehet például elérni, hogy az állami akció miatti részvényesés előtti árfolyamon az államnak kötelező lenne megvennie a részvényestől az értékpapírt. Ezt az eredeti törvényszöveg lényegében nem biztosította volna, pontosabban csak sokkal vontatottabban, sokkal nagy átfutási idő mellett: úgy rendelkezik a benyújtott törvényjavaslat, hogy az egy részvényre eső saját tőke értékével megegyező áron el lehet adni az államnak a részvényt, de csak akkor, ha az állami tőkeemelés után kiadott kormányrendelet már legalább két éven át hatályban van. Vagyis a mostani részvényeseknek legalább két esztendőt várniuk kellene a papírjaik eladásával, még akkor is, ha a részvények ára az állami akció miatt esik.

Egy ma szintén a bizottsági többséget és a kormánytámogatást is megszerzett indítvány értelmében azonban egyáltalán nem lesz olyan megkötés, hogy két éven keresztül hatályban kell lennie egy bizonyos kormányrendeletnek.

Biztosabbat december 8-án és 15-én tudhatunk

A jelek tehát arra utalnak, hogy több ponton is vonzóvá tehetik a bankoknak - elsősorban az OTP Banknak - a bankmentő csomaghoz való hozzáférést, ami ahhoz vezethet szakértők szerint, hogy a hitelintézetek nem fogják vissza annyira drasztikusan a hitelezést, mint a csomag hiányában tennék, és így kevésbé lesz fájdalmas a világpiaci pénzügyi válság hatása.

A parlament mindenesetre december 8-án szavaz a bankmentő csomaghoz benyújtott módosítókról, akkor már szinte biztosan látni lehet, hogy milyen is lesz a törvény. A zárószavazást pedig december 15-én tartja az Országgyűlés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!