Olga, Liliána
22 °C
35 °C

Már jövőre beléphetünk az ERM-II-be?

2008.07.08. 16:29
Miközben Szlovákia éppen ma kapta meg a végleges zöld jelzést a 2009. januári euróbevezetésre, a befolyásos Goldman Sachs (GS) befektetési bank londoni elemzői szerint a költségvetési javulás miatt nem teljesen kizárt, hogy Magyarországnak már jövőre sikerül csatlakoznia az euróövezeti belépés előtt kötelező ERM-II. átváltási mechanizmushoz. Ez esetben a londoni konszenzusban szereplő 2014-nél esetleg egy évvel korábbra célozhatja meg az euró bevezetését. Mindazonáltal továbbra sem ez a valószínű forgatókönyv.

A szakértők ugyanis – Simor András MNB-elnök és Veres János pénzügyminiszter előző napi, az euróátállás kilátásairól tartott ismertetését kommentálva – úgy vélekedtek: valószínűtlen, hogy Magyarország a 2010-ben esedékes következő választások előtt csatlakozna az ERM-II. rendszerhez, mivel az infláció még mindig magas, és Magyarországnak be kell bizonyítania, hogy a legutóbbi időszak költségvetési konszolidációja "képes túlélni egy választást".

Ez utóbbival kapcsolatban a nagy nemzetközi hitelminősítő cégeknek is kétségeik vannak.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő – miután a szuverén "BBB plusz" adósosztályzattal azonos szintre sorolta be a múlt hónapban kiadott magyar eurókötvényt – ehhez fűzött akkori londoni kommentárjában úgy fogalmazott: a költségvetési kilátások 2009-től kezdve "bizonytalanok", mivel a 2010-es választások előtt halványulhat a deficitcsökkentésre irányuló politikai akarat. Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's – amely a nála érvényes, ugyancsak "BBB plusz" szintű, viszont negatív kilátású szuverén besorolást adta meg az új magyar eurokötvénynek – a besorolásához fűzött londoni elemzésében azt írta: a negatív kilátás "a növekvő politikai bizonytalanságot", valamint a választások előtt várható, "a költségvetési reformok felhígítására irányuló nyomást és ösztönzőket" tükrözi.

A GS nem először ismeri el a magyarországi költségvetési konszolidáció eredményeit. Egyik múlt havi londoni elemzésében az állt: a havi hivatalos magyarországi deficitközlések "már nem számítanak eseménynek" a közfinanszírozásban az elmúlt két év során bekövetkezett "drámai" javulás nyomán. Az árfolyam- és pénzügypolitikai folyamatokról a cég mai elemzése azt írta: a forint a legutóbbi időszak felfutása ellenére még mindig nem olyan erős, hogy az már rövid távon jegybanki kamatcsökkentést eredményezne, ugyanakkor a további kamatemelések kilátása is "elenyészőben van". A GS korábban a következő három hónapra várta az általa jósolt emeléseket. Most már a piac is változatlan, 8,5 százalékos kamatszintet vár, a hosszabb távú kamatkilátás azonban attól függ, hogy a forinterősödés mennyire állandósul, és hogy alakul az infláció.

A GS továbbra is erős forintot, ugyanakkor "nem nagyon kellemes" inflációs számokat is vár, ami az elemzés szerint nehéz helyzetbe hozza az MNB-t.

A elemzők nemrégiben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a forint mostani nagy árfolyamugrása sem nevezhető még eltúlzottnak, tekintve a térségi valuták árfolyampályáihoz mért eddigi jelentős lemaradást. A cég heti londoni felzárkózó piaci helyzetelemzéseinek egyik legutóbbi kiadása szerint ahhoz, hogy a forint behozza e térségi lemaradását, 220 környékére, vagyis az éves távlatban várt 225-ös euróárfolyamnál is erősebbre kellene drágulnia.