7 milliárdba került, 80-110 milliárdot hozott a fehérítés

Nem vonja kétségbe a Pénzügyminisztérium állítását az a háromfõs, a gazdaság fehérítésébõl befolyó többletbevételeket auditáló bizottság, amely a napokban hozza nyilvánosságra jelentését - derül ki a dokumentum Index birtokába került tervezetébõl. Már csak azért sem juthatott volna nagyon más eredményre a testület, mivel számításaikat javarészt állami szervek - APEH, vám- és pénzügyõrség, Államkincstár - adatbázisaiban összegyûjtött adatokra alapozták. Igaz, mellette kutató mûhelyek véleményére is támaszkodtak, mielõtt összeállították a tavalyi év egészére vonatkozó jelentésüket.

A kormányfõ még tavaly õsszel kérte fel a munkaadói oldalt képviselõ Fekete Istvánt, a Joint Venture Szövetség elnökét, a munkavállalói oldalt képviselõ Pataky Pétert, az MSZOSZ elnökét és a kormányzatot képviselõ Ligeti Csákot, a KSH szakértõjét, hogy egy háromfõs bizottság tagjaként idõrõl idõre vizsgálják meg, hogy a kormányzati intézkedések nyomán a feketegazdaság mennyire szorul vissza, az államkasszába befolyó bevételekbõl mekkora rész tulajdonítható a fehéredésnek. A grémium most elõször teszi le az asztalra összeállítását, és ezentúl - legalábbis a korábbi kommunikáció szerint - havi gyakorisággal, de legalábbis rendszeresen beszámolót készít.

Számok itt és ott

Hogy nyomban a lényegre térjünk: a bizottság szerint tavaly a fehéredésbõl 80-110 milliárd forint többletbevételre tett szert a büdzsé. Nem elhanyagolható momentum, hogy a VPOP, az APEH adataira támaszkodó Pénzügyminisztérium és a javarészt állami pénzbõl mûködõ, a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó Ecostat gazdaságkutató intézet vizsgálatait, becsléseit elfogadva, valamint egyéb nem részletezett szakértõi véleményekre támaszkodva jutott erre az eredményre a testület.

A sáv alsó széle egyébként az a szám, amelyet a Pénzügyminisztérium néhány héttel ezelõtt kommunikált. Magát a sávot az indokolja, hogy egyrészt - a fent említettek tanúsága szerint is - három kalkulációt nézett meg a testület és azok valamelyest eltérnek egymástól, másrészt pedig a fehéredés a feketegazdaság jellegébõl következõen csak becsülhetõ, sok múlik a feltételezéseken is.

A vámosok kimutatása szerint a vámellenõrzések szigorítása miatt bekövetkezett fehéredés csaknem 50 milliárd forinttal dobta meg a költségvetési bevételeket. Ebbõl 20 milliárd forint a dohány-, üzemanyag- és importáfa-többlet, majdnem 30 milliárd forint pedig a jövedéki adóban mutatkozott meg. Csak egy példa: a cigaretta legális forgalma úgy emelkedett 4 százaléknál is nagyobb mértékben, hogy a jövedéki adóemelés miatt 4 százalék feletti forgalomvisszaesésnek kellett volna bekövetkeznie - ha az addigi forgalom mind legális lett volna. A különbözet a fehéredésnek tudható be, ami a jövedéki adóbevételekben 18, az áfában 5 milliárd forintos nem várt többletet eredményezett.

A PM, mint szó volt róla, 80 milliárdra taksálja a fehéredés miatti bevételnyereményt, amibõl 50 milliárd forint az szja-nál és a járulékoknál, 25 milliárd a jövedéki adónál, 5 milliárd forint pedig az áfánál csapódott le. Az Ecostat közel 100 milliárd forintos fehéredési hatást mért. Ebbõl csaknem 50 milliárd a tb-járulékoknál, hozzávetõleg 30 milliárd az szja-nál, és 20 milliárd a jövedéki adónál jelent meg.

Vannak eltérések is a számok között

Bizonytalan becslések ide, nélkülözhetetlen feltételezések oda, a leírtakból kitûnhet, hogy a dokumentum tervezetében inkonzisztenciára bukkanhatunk. Ha elfogadjuk, hogy a PM az APEH adataira támaszkodva az egész országra érvényes számításokat készített (hiszen a jövedéki adó a VPOP felségterülete, nem pedig az APEH-hez folyik be, ezért joggal tételezhetjük fel, hogy ha a jövedéki adóra vonatkozó számot közöl a pénzügyi tárca az adóhivatal adataiból kiindulva, akkor az egész országban lezajló folyamatokról ad számot), akkor érdemi eltérés van a vámosok és a PM áfabecslése között. Emlékeztetõül: a vámosok csak a vámellenõrzések miatt 20 milliárd forintos áfatöbbletet tulajdonítanak a fehéredésnek, ezzel szemben a PM az egész országra érvényes adatai szerint, mindenfajta intézkedés hozadékaként 5 milliárd forintos "áfafehéredést" mond.

Nem nagyságrendbeli, de azért nem elhanyagolható különbség van az Ecostat és a PM kalkulációi között is a járulék- és szja-többletre vonatkozóan. Elõbbi összesen valamivel kevesebb, mint 80, utóbbi pedig 50 milliárd forintra taksálja a fehéredés hatását ezeken a területeken.

Fizetni kellett az ellenõröket

A tanulmány nem felejti ki, hogy ezek a bruttó számok, vagyis ez a fehéredési intézkedések bevételi hozadéka, az intézkedéseket azonban valakiknek meg is kellett tenniük, ki kellett menni ellenõrizni a cégeket, át kellett vizsgálni a határállomásokon az autókat, razziákat kellett tartani építkezéseken, és így tovább.

Úgy számolja a testület, majdnem 7 milliárd forintba került az APEH, munkaügyi felügyelõk, vámosok, Államkincstár, KEHI ellenõrzõ kapacitásának - az embereken kívül a felszereléseket is beleértve - megerõsítése. Ez aránylik a már említett 80-110 milliárd feltételezett többletbevételhez, vagyis a fehérítés nettó hatásaként 73-103 milliárd forinttal gazdagodott a büdzsé.

A jelentés készítõi néhány ajánlást is megfogalmaznak, amelyekkel szerintük a feketegazdaság eredményesen és fenntarthatóan visszaszorítható, nem pedig csak ellenõrzésekkel és a szankciók szigorításával "tüneti kezelések" végezhetõk. A korrupció, azon belül is elsõsorban a közbeszerzések területe az, amely a feketegazdaság melegágya, annak elsõdleges szerepe van a feketegazdaság kialakulásában, újratermelõdésében. Problémát okoz, hogy túl lassú a gazdasági igazságszolgáltatás is.