Minden tárcának spórolni kell

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt magához kérette a kormány tagjait, lehetőséget adva nekik arra, hogy kifejtsék igényeiket, illetve egyeztessék terveiket a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. A minisztereket óránként fogadja a kormányfőjelölt, Draskovics Tibor pénzügyminiszter és Kiss Péter kancelláriaminiszter. Személyi kérdésekről nem esett szó.

A bűvös szó: a közigazgatás karcsúsítása

A megbeszélések után Draskovics Tibor pénzügyminiszter elmondta, hogy jövőre negyvenmilliárd forintot fordítanak a közigazgatás korszerűsítésére. Az összeg a jelentősnek mondható létszámcsökkentés fedezete lesz. Az intézkedés nem érinti a közalkalmazottakat - a pedagógusokat, orvosokat, nővéreket.

A miniszter a büdzsével kapcsolatos számokat nem mondott, annyit elárult, hogy az ideinél több jut munkahelyteremtésre, a kistérségek támogatására, az uniós forrásokhoz szükséges saját erő biztosítására és a közigazgatás korszerűsítésére.

A jövő évi béremeléseket és 13. havi fizetéseket a meglévő előirányzatokból kell kigazdálkodniuk a hivataloknak.

A megbeszélésről távozó miniszterek szűkszavúan nyilatkoztak. Eddig csak Kovács László külügyminiszter árult el részleteket. Az MSZP elnöke leszögezte, hogy minden tárcát érinteni fog a takarékosság, ez alól egyetlen tárca sem lehet kivétel.

Gyurcsány Ferenc, miután miniszterelnök-jelölt lett, nyilatkozataiban elkötelezte magát a szigorú gazdaságpolitika iránt. A politikus szerint sokkal igazságosabb társadalmat kell teremteni, a tehetősebbeknek nagyobb részt kell vállalniuk a terhek viselésében. Ehhez pedig szerinte van elég mozgástér a költségvetésben.

Az igények

Mekkora lesz az infláció? Hat százalék feletti év végi magyarországi inflációt jósolnak londoni befektetési házak. A bankok többsége - négy befektetési intézet - teljesen egyező, 7,4 százalékos éves drágulást jósol augusztusra, az ettől eltérő három másik előrejelzés 7,1-7,3 százalék között mozog. A hét nagybank közül hat adott év végi inflációs előrejelzést; ezek átlaga 6,26 százalék, szóródása 6,0 és 6,5 százalék közötti. (MTI)

A kiinduló pontot az jelenti, az államigazgatás takarékosabb működésével is hozzá kell járulni ahhoz, hogy jusson pénz a nehezen élő emberek, családok és egyedülállók nagyobb támogatására, az esélykülönbségek csökkentésére, valamint az ország hosszabb távú fejlődésének, versenyképességének és korszerűsítésének biztosítására, nyilatkozta Kovács László az MTI-nek azután, hogy tárgyalt Gyurcsány Ferenccel.

Mindez természetesen a pénzügyminisztériumot is érinti: ott is elkerülhetetlen a létszámcsökkentés, hiszen csak ebből biztosítható az előírt 6,5 százalékos béremelés, illetve a 13. havi bér kifizetése.

A megbeszélés után Kökény Mihály azt mondta, az egészségügy komoly figyelmet fog kapni. Számokat nem tudott mondani, de úgy gondolja, hogy "a tárca programjait a lehetőségekhez képest méltányolni fogják a véglegesítésnél". Magyar Bálint oktatási miniszter csak annyit mondott, hogy lesznek olyan területek, ahová kevesebb pénz jut. Csillag István gazdasgái miniszter a Magyar Rádiónak elmondta, jövőre folytatódnak az autópálya-építések és felújítások. Baráth Etele szerint lesz pénz az uniós támogatások lehívásához.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter azt mondta, lesz pénz az ország biztonságát érintő fejlesztésekre. Lamperth Mónika csak annyit mondott, az önkormányzatokra több pénz jut majd. A rendőrség fejlesztésére is ötmilliárd forinttal jut több. Németh Imre agárminiszter szerint pedig az agrárium támogatása Torgyán József egykori álmait is elérheti.

Van fedezet?

A költségvetési egyensúly a kulcskérdés a jövő évi költségvetésben. A külföldi befektetők ugyanis többször jelezték, ha az idei (vagy akár a jövő évi) költségvetésben további csúszások lesznek, akkor visszaminősíthetik Magyarország forintadósságát.

A gazdasági elemzők amúgy sem látják a pénteken bejelentett kétkulcsos adótábla fedezetét a költségvetésben. Szerintük a lépés - azzal együtt, hogy hozzájárul a fogyasztás növekedéséhez, ezáltal az áfabevételek emelkedéséhez - kétségessé teszi a jővőre tervezett 4,1 százalékos hiány elérését.

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök-jelölt pénteken jelentette be, hogy az elképzelések szerint jövőre kétkulcsos, 18 és 38 százalékos lesz a személyi jövedelemadó, a változtatással "mintegy százmilliárd forinttal több marad a magyar családoknál, a munkavállalóknál".

A miniszterelnök-jelölt szerint ezáltal százmilliárd forint adóbevételről mond le az állam, ennyi pénzt hagynak ott a háztartásoknál. Külön forrást azonban nem kell keresni, Gyurcsány szerint a fedezetet a négyszázalékos gazdasági növekedés biztosítja, mely mintegy 8-900 milliárd forintos többletet jelent.