Nincs válság, de a kiigazítás elkerülhetetlen

A forint és a tőzsde is lefelé vette az irányt péntek reggel: a reggeli stabil (257.30-257.60 körüli) nyitást követően enyhe erősödést, majd fokozottabb gyengülést mutatott a forint az euróval szemben. Az előbb 260 közelébe szaladt jegyzések 259-ig visszaestek. A pénteki záráskor a forint esetében a 260-as határ stabilnak bizonyult, azaz nem gyengült ez alá a forint, a tőzsdeindex viszont a napokig inkább csak pszichológiai határnak bizonyult 22 ezer pont alatt zárt.

Bő egy hetes távlatban az árfolyam és a BUX is jelentősen gyengült. A szerdai, külföldi piacon elért 259,10-es forint/euró árfolyam - különösen a Goldman Sach's hét elejei, válságot előrevetítő elemzése fényében - már kisebb válsághangulatot eredményezett, de az Index által megkérdezett kutatók és piaci elemzők szerint erről egyelőre nincsen szó. Ugyanakkor a fejlődő piacok, és az ide tartozó régiónk eddigi "aranyélete" véget érhet, ez pedig a térségben legsebezhetőbbnek tartott magyar gazdaságban még inkább azonnali feladattá teszi a költségvetési kiigazítást.

Leértékelés jöhet?

A piacon nagyobb szereplők között már olyan pletyka is elterjedt, hogy a választások után egy esetleges szocialista kormány kezdeményezné a forint 10 százalékos leértékelését és egy a jelenleginél szűkebb sávban való rögzítését - írta egy piaci szereplőt idézve a Portfolio.hu. (A forint jelenleg +/- 15 százalékos sávban mozoghat.)Ezt azonban valamennyi, az Index által megkérdezett szakértő rossz és felesleges lépésnek mondta, többen a pletyka hitelességét is megkérdőjelezték. Jelentősen megugró infláció, piaci zavarok, a magyar pénzügyi kormányzat teljes hiteltelensége - egyebek között ezek lennének egy ilyen lépés következményei. A leértékelés és a sávszűkítés ugyanakkor újra arra kényszerítené a jegybankot, hogy kamatpolitikájával is megpróbálja az új sáv erős szélén tartani a forintot.

Pótköltségvetés kell

Előre lehetett látni, hogy a fejlett országokban beindul a kamatemelési periódus, és lassan olvadni kezd az a kamatelőny, melyet a nemzetközi befektetők elérhettek, ha a régiós piacokra hozzák a tőkéjüket - mondta az Indexnek Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. És előre lehetett azt is tudni, hogy a nemzetközi befektetői hangulat változásával más megvilágításba kerül a hazai pénzügyi egyensúlytalanság, a kiemelkedő költségvetési hiány, az egyre növekvő eladósodottság. A probléma az, hogy ennek ellenére eddig és most sem érkezett érdemi, komolyan vehető reakció a pénzügyi kormányzat részéről. Már az is nagy szó lenne, ha a politika a kampányígéretek özönében elkötelezné magát egy a választások utáni szigorú fellépésre, a választások után pedig Csaba László szerint pótköltségvetés készítésére lenne szükség.

Hasonlóan látja a helyzetet Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgatója, aki szerint az új kormányerőnek akár a választások után 1-2 nappal azonnal be kell jelentenie egy a bevételeket növelő, a kiadásokat csökkentő intézkedéscsomag alapjait. A kutató szerint miközben teljesen elfogadható a piaci elemzők azon véleménye, hogy a mostani lejtmenet még nem a hazai államháztartási helyzet negatív megítélésének köszönhető, a rossz makrogazdasági helyzet rá tehet egy lapáttal a gyengülésre.

Nem várnak kamatemelést

A forintgyengülés eddigi mértéke egyik kutató, de Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő vezetője és Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint sem igényel monetáris beavatkozást, azaz kamatemelést. Egybehangzó vélemények szerint ez a jelenleginél drasztikusabb ütemű illetve szintű zuhanás esetén merülhetne csak fel. A 250-260 forint/euró közötti árfolyam még elfogadható az inflációs célok teljesítéséhez, és sehol sincs megírva az, hogy az elmúlt időszakban a kifejezetten erős forintnak mindig a sávszélhez közel kell maradnia - emelték ki többen is. Ugyanakkor Csaba László hangsúlyozta azt is, hogy önmagában egy kamatemelés a költségvetési politikai alapvető módosítása nélkül nem is vezetne érdemi eredményre.

Túlerőből indított a forint

A forint az elmúlt napokban nem gyengült nagyságrendileg nagyobb mértékben, mint a visegrádi országok valutái, a zloty egy hét alatt 1,8, a forint csak 1,5 százalékkal lett gyengébb az euróval összehasonlítva. Ha hosszabb távon hasonlítjuk össze a gyengülést, első ránézésre már riasztó lehet a kép, de nem szabad elfelejteni: szinte pontosan egy évvel ezelőtt a forint a sáv erős szélének a határán tartózkodott, éppen a március 15-i hazai ünnepnap kapcsán merült fel annak lehetősége is, hogy a magyar pénz külföldi piacokon túlerősödhet a 240 forint/eurós határon. Így nem meglepő, hogy egy éves összehasonlításban már a forint magasan az euróval szemben legtöbbet gyengült régiós deviza ( minusz 5 százalék), miközben a többi visegrádi ország éppen erősödött (5-8 százalék közötti mértékben) tizenkét hónap alatt.

Annyiban kell intőjelnek venni a mostani folyamatokat, hogy véget érhet az elmúlt éveket jellemző kegyelmi állapot, amikor - elsősorban a fejlett kötvénypiacok alacsony hozamai miatt - a befektetők kockázatvállalási kedve nagyobb volt, és ömlött a pénz a régióba is - mondta Duronelly Péter. Ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre nem a forint árfolyam alakulása tükrözi igazán a makrogazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmakat, ez néhány napos, vagy akár hetes, az egész régiót érintő ingadozásnál és gyengülésnél nem játszik szerepet. Ezzel szemben az igaz, hogy a hosszú távú kötvények kamatainak alakulása már jelzi, a piac "kiárazott minden optimizmust az euró belátható időn belüli bevezetésével kapcsolatban".

Kis megingásnak, a feltörekvő piacok eddigi, túlértékeltséghez vezető sikerének fényében szükségszerű korrekciónak minősíti a történteket Trippon Mariann is. Hangsúlyozta: igazából nem a forint aktuális árfolyama az érdekes, hanem az árfolyam alakulásának trendje. Ha - és ezt várják - a forint beáll 255-260 forint/eurós sávba, és itt stabil marad, az nem baj. Baj akkor lenne, ha a forint gyorsan és jelentős ütemben tovább gyengülne, illetve az árfolyam ingadozás szélsőségessé válna. Ez már egyértelműen jelentős tőkekivonást feltételezne, de jelenleg továbbra is rekordszinten van a külföldiek kezében levő állampapír-állomány.