További Magyar cikkek
Addig erősödhet a forint, amíg nem gondolják elegen úgy a piacon, hogy egy adott ponttól már gyengülésre van nagyobb esély – mondta az Indexnek Samu János. A Concorde makroelemzője szerint jelenleg fundamentálisan, makrogazdasági adatokkal nem alátámasztott az erősödés, e tekintetben egy 240-245 közötti árfolyam reálisabb lenne. Éppen ezért most nehéz megmondani, hogy a jelenlegi kilengés meddig tarthat, miközben a 230-as árfolyam, mint általában a kerek számok komolyabb ellenállási pontnak tűnik, elképzelhető további komolyabb erősödés is.
Az erős forint természetesen kedvezően hat az inflációra, így a mostani árfolyamszint mellett lassan eltűnnek a további kamatemelésre vonatkozó várakozások, az elemző szerint a negyedik negyedévben akár elindulhat a kamatcsökkentés. Ugyanakkor, hívta fel a figyelmet Samu János, az MNB szempontjából nemcsak a forint ereje, hanem annak várható tartóssága is nagyon fontos kérdés, a volatilitás, a nagy árfolyamingadozás nem kedvez a kamatcsökkentésnek. Az ideális forgatókönyv Samu szerint az lehet, ha az erős forint nyomán a piac elkezd hinni a javuló inflációban, ha ezzel párhuzamosan az államháztartás helyzete is tovább javul – az idén szerinte a célzott 4 százaléknál alacsonyabb lehet a költségvetési hiány –, visszatérhetnek a stabil nagybefektetők, akik már a konvergenciára játszanak. Ehhez persze az kell, hogy az euróbevezetés, illetve az azt megelőző ERM-II árfolyamrendszerhez való csatlakozás valóban megalapozottan, belátható közelségbe kerüljön.
Kivárhat az MNB
Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint a piac jelenleg nem vár kamatemelést, az erős árfolyam miatt ellenzi azt. Bizonytalanságot jelent ugyanakkor az augusztusi inflációs jelentés és a legutóbbi, májusi jelentés óta tovább növekedett olajárak okozta árnövekedés mértéke körüli bizonytalanság. Ráadásul az árfolyamemelkedés infláció csökkentő hatása - a jegybank modellje egy százalékos árfolyamemelkedés esetén 0,2 százalékpontos inflációcsökkenéssel számol - nem rögtön, hanem egy-másfél évre elnyújtva jelentkezik, ezért az MNB a rövid távú árfolyamkilengésekre nem reagál. Az MNB valószínűleg kivár, és az év vége felé, 2009 elején kezdi a kamat óvatos csökkentését, mivel ahhoz, hogy az inflációs cél teljesüljön, továbbra is szigorú kamatpolitikára van szükség.
Túl gyorsan erősödtünk
Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint rövid távon változatlan jegybanki kamatokkal lehet számolni, kamatcsökkentésre 9-12 hónapon belül kerülhet sor. A várható kamatcsökkenést a piac a határidős kamatokba már be kezdte árazni, amelyek a jelenlegi kamatszintek alá kerültek. Jelenleg nem tudni, a forint árfolyama hol fog tetőzni. A forint erősödése nem meglepő, a többi régiós deviza mozgását követi. Problémát az okoz, hogy míg a környező országok pénzei fokozatosan erősödtek az elmúlt egy évben, addig a forint erősödése a megkésett kamatemelések hatására sokkal rövidebb idő alatt, gyakorlatilag az elmúlt három hónapban zajlott le. Ez érezhetően sokszerűen érte a hazai exportőröket, akik erre nem készülhettek fel. Súlyosbíthatja a helyzetet, hogy a javuló tendenciák ellenére továbbra is meglévő egyensúlyi problémák és a magas infláció kiszámíthatatlanná teszi az árfolyamot, ami ugyanolyan váratlanul gyors csökkenésbe is fordulhat, mint ahogyan most váratlanul megugrott.
Két hónap alatt
A forintárfolyam az év elején 255 körüli szinten kezdett, februárra azonban gyengült, a második hónapban többször 265 forint fölött is járt az euró ára. Innentől kezdve azonban lassú, egyenletes erősödés jellemezte a forint pályáját, amiben jelentős szerepe volt a forint árfolyamsávjának februári eltörlésének is. A radikális erősödés azonban csak májusban indult el, a hónap elején alig valamivel 255 forint alatt, a végén pedig már 240-es szintnél, az egykori sávhatárnál kereskedtek az euróval. A forint erejét egyebek között a devizathitelek továbbra is magas és növekevő aránya is biztosítja, hiszen azok folyósításához rendre forintot kell venni euróért vagy svájci frankért.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
