Egy hazai és két külső tényező állhat a 260-as szint alatti kurzus mögött - mondja Samu János, a Concorde Értékpapír makroelemzője. A hazai mozgatórugó éppen a sáveltörlés. Az elemző szerint azok a piaci szereplők, akik az MNB és a kormány közös döntése előtt a forint gyengülésére játszottak, a sáveltörlés után szépen fokozatosan elhagyták, elhagyják a piacot. Ez pedig automatikusan az erősödés irányában mutat.
Ez azonban önmagában nem magyarázza meg a mostani felértékelődést. Ennél erősebb mozgatórugó az amerikai jegybank, a Fed tegnapi, más jegybankokkal összehangolt akciója, aminek nyomán a világ pénz- és tőkepiacain optimizmus söpört végig és enyhült az elmúlt napokban, hetekben felerősödött kockázatkerülési magatartás. A harmadik ok ezzel szorosan összefügg: Magyarország a nemzetközi likviditás alakulásának, befektetői hangulatnak van kitéve, és a tőzsdéken beindult részvényvásárlások nem álltak meg a határoknál, a Budapesti Értéktőzsdén is drágultak a papírok, lényegében a mögöttünk hagyott egy-két hét lejtmenetének korrekciójáról beszélhetünk.
Néhány hetes távlatban bármi megtörténhet, a forintot ilyen rövid időtávon elsősorban külpiaci fejlemények mozgatják - magyarázza Samu. Az elemző azonban még ezt figyelembe véve sem számít arra, hogy a 265-266 forint/eurós szint fölé gyengülne a hazai fizetőeszköz. Ez a szint erős támaszul szolgálhat, az elmúlt hetekben-hónapokban többször is sikertelenül próbálta meg átvinni ezt a szintet a kurzus.
Több hónapos időtávon sokkal nagyobb biztonsággal állítható, hogy a forint gyengülését nem nagyon indokolja semmi. A sáveltörléssel az MNB-nek végre megnőtt a tere, hogy kamatpolitikájával megkötés nélkül az infláció ellen harcoljon. Az inflációs veszélyek miatt a forintgyengülést nem lenne szerencsés tolerálnia a jegybanknak saját hitelessége miatt, ez pedig monetáris szigorításban testesülhet meg. Ráadásul fundamentális okai sem látszanak a gyengülésnek, indokol az elemző.