Garancia- helyett ígérettörvény kellene

"Nem tartanám célszerűnek, hogy az országgyűlés erről az öt pontról törvényt alkosson" - fogalmazott Csaba László közgazdász, egyetemi tanár a Fidesz garanciatörvény-javaslatáról. Orbán Viktor öt pontot fogalmazott meg - 13. havi nyugdíj, gyerekek után járó adókedvezmény, panelfelújítási program, gáz- és gyógyszerárak csak az inflációval együtt emelkedhessenek, áfát időben térítse vissza az állam -, amelyeket szerepeltetne a Gyurcsány Ferenc által jó ötletnek minősített garanciatörvényben.

Fontosabb lenne a jegybanki függetlenség

Csaba László szerint a gazdasági kérdéseket általában nem szabad törvényben szabályozni, mivel a gazdasági tevékenységek általában nem intézhetők el törvényi úton. "Volt idő, amikor mindenre volt törvény, de semmit nem tartottak be" - érzékeltette a jogszabályalkotással kapcsolatos averzióit. Hozzátette ugyanakkor: ezek fontos célok, de inkább egy társadalompolitikai stratégiában lenne a helyük.

Vannak viszont olyan alapvetések, amelyeket jogszabályban, de nem törvényben, hanem az alkotmányban kellene rögzíteni. Ilyennek nevezte a különböző intézmények, így egyebek mellett a jegybank, a statisztikai hivatal, az ügyészség, a bíróság és a pénzügyi felügyelet függetlenségének deklarálását, amelyhez, mint fogalmazott, nem is kellene új alkotmány, csak a meglévőt kellene néhány mondattal módosítani.

Az Orbán Viktor javaslata szerint kétharmadosnak szánt nemzeti garanciatörvényben megfogalmazni tervezett alapvetések egy részét már most is törvény szabályozza, "bár nem feltétlenül jól". Ilyenek a nyugdíjakkal kapcsolatos rendelkezések vagy az adókedvezmények, amelyekkel kapcsolatban Csaba László úgy fogalmazott: az adórendszerben nem lenne szabad szociális és társadalompolitikai szempontokat érvényesíteni, de mégis ez történik.

"Ezt nem gondolták végig"

A gyógyszerpiac jelenleg is az állam által túldeterminált szektor, nem szabadna ezt tovább erősíteni azzal, hogy az árazást kétharmados törvénybe foglalják, "szerintem ezt nem gondolták végig" - mondta Csaba László. A gyógyszerárakkal kapcsolatos szabályokat az egységes egészségügyi reform részeként kellene megfogalmazni, ha viszont egy részletszabályozót egy más logika szerint még az átfogó reform előtt megalkotnak, akkor az a rendszer átalakítását is megnehezíti.

"Eléggé mulatságos" - mondta Csaba László arról a felvetésről, hogy a garanciatörvény kötelezze az államot az áfa visszatérítésére. "Vannak olyan viselkedési követelmények, hogy például a nőket illik előreengedni, vagy hogy az idősebbeknek átadjuk a helyünket, amelyeket nem írunk elő törvényben, de attól azokat betartjuk" - mondta a közgazdász, ilyennek nevezve azt is, hogy az állam normális feltételek szerint visszautalja a cégeknek járó áfát.

Árakról ne

Ha széleskörű politikai konszenzus van a kérdésben, akkor elképzelhetőnek tartja egy ilyen törvény elfogadását Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, bár szerinte is nagyon nehezen kezelhetők ilyen esetben a gazdasági szempontok. Árakról, árképzésről semmiképpen nem szabad ilyen törvényt alkotni, "ezt bevésni gazdaságilag irracionális" - fogalmazott a szakértő, mondván: a hetvenes évek közepén megbukott az az elképzelés, hogy megállítható a határokon az áremelkedés.

Akar szerint vannak ugyanakkor olyan átfogó területek, mint például a családtámogatási vagy a nyugdíjrendszer, amelyekről célszerű hosszabb távra szóló megállapodás a pártok között a kiszámíthatóság érdekében. Fontosabbnak tartaná ugyanakkor, hogy ne csak azt rögzítsék, mi nem változzon, hanem a szükséges változásokról, az államháztartási reformról, például az önkormányzati finanszírozásról vagy az igazgatásról is konszenzus szülessen. Erre azonban csak a választások után lát esélyt.

Inkább felső határ kellene

Nem garancia- vagy minimumtörvény kellene, hiszen a szociális ígéretekből nincs hiány, "felső korlátok kellenének inkább" - mondta Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese. Szerinte inkább a felső határt kellene megfogalmazni, ehhez egy olyan ígérettörvény alkotásával, ami fölé nem mehetnének a pártok, hogy "ne lehessen száz százalékos béremelést vagy nulla adót ígérni".

A politikai erőknek, ha már konszenzusra törekednek, inkább az államháztartási hiány lefaragására kellene koncentrálniuk Palócz Éva szerint, és az ahhoz vezető lépésekben kellene megállapodniuk. Ehhez Akar Lászlóhoz hasonlóan szükségesnek tartja az államháztartási reform legfontosabb teendőinek, elsősorban is az egészségügy és az oktatás átalakításával kapcsolatos feladatok meghatározását.